A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 3. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

20 * S JOG. A mi végül a kir. tábla elutasító határozatának azon indokát illeti: hogy milyen jogok legyenek a nemesi jogok, közelebbről meghatározva nincs; h o g y a telekkönyvben r e g a 1 e j o g, mint ingatlan kiegészítő része, kitüntetve nem lett s hogy a kir. kisebb haszonvétel királyi jog s nem okvetlen kiegészítő része a nemesi birtoknak ; ezek közül az elsőre a fentebbiekben már megfelelvén, a többire röviden csak a következő észrevételt kockáztatom, hogy: 1. az ingatlannak csak ingatlan lehet kiegészítő része, regalejog pedig, mint úgynevezett testetlen dolog, nem ingatlan, hogy 2. a regalejog sem t e 1 c k k ö n y v e z é s, sem telekkönyvi kitüntetés tárgyát nem képezi s hogy végül: 3. az italmérési jog g y ö k c a k i r á 1 y i jogra visszavezethető ugyan, de adományozás (donatio) vagy privilégium f o 1 y t á n nemesi joggá v á 1 v á n, t ö b b é k i r á 1 y i j o gix a k nem tekinthető. Zelenka Károly, kir. törvényszéki biró Besztercebányán. Melyik az 1881. évi LX. t.-c. 54. §-ának a valóságos értelme. lila : Dr. BRENDUSIAN JAKAB balázsfalvi ügyvéd. [gazán megvagyunk teremtve sokkal törvényeink közül! nem ritkán fordulnak elő concret esetek, a melyekkel csakugyan furcsán van az ember; mert ha szerencsétlenségünkre azok közé van osztályozva ügyünk, melyek a kir. törvényszéken, vagy kir. táblán túl nem mehetnek : még az a vigasztalásunk sem marad, hogy meggyőződhessünk, ha vájjon csakugyan összhangzó e az összes bíróságok nyilatkozata. Felhozok a sok közül egy concret esetet. R. A. gör. lelkész ellen O. J.-nek végrehajtást sikerült kieszközöltetnie a balázsfalvi kir. járás, mint kp. ügyekben eljáró bíróságnál, egy igen csekély összeg végett, melyet R. A. lelkész kiegyenlítettnek tudott, de nem volt kezén Írásbeli bizonyítéka ; a végrehajtás tehát R. A. ellen inkább heceböl vitetett; elég hozzá, hogy foganatosíttatott ellene a végrehajtás, s a foganatositás költsége frtra rúgott fel, az 1 frt 5U kr. követelés végett. R. A. az 1877: XXII. t.-c. 78. §-ának b) pontja, s illetve az 1881 : LX. t.-c. 51. §. b) pontja és 54. §-a alapján panaszt adatott be velem a végrehajtás foganatosítása ellen azon okból, hogy lefoglalt 8 szekér szénája canonica portiójáról szedett jövedelmét be van bizonyítva továbbá az is, hogy a hypnotikus kísérletek sok esetben megzavarták a hypnotizáltnak idegrendszerét. Erre való tekintetből Donato nyilvános előadásai Mailandban eltiltattak, inert az egészségügyi tanács véleménye, melynek folytán a tilalom kiadatott, határozottan kimondotta, hogy a hypnotikus kísérletek nemcsak a kísérletre alkalmazott egyén, hanem a szemlélő személyek idegrendszerét is megzavarják. A hypnotizálással egybekötött nyilvános mutatvány tilalma teljesen igazolt ; de magában véve még nem elégséges a jelzett veszélyek elhárítására. Francia- és Angolországban, a hol erről enquétek tartattak, már tovább is mentek. Előttem van Delacroix törvényjavaslata, mely a francia kamara elé fog terjesztetni, és a mely, ugy látszik, leghelyesebben oldja meg a kérdést. E javaslat 2 szakaszból áll: 1. szakasz. A hypnotizálás tilos mindazoknak, kik orvosi gyakorlatra jogosítva nincsenek, és orvosnak is csak egy másik orvos segédlete mellett és a hypnotizálandó személy Írásbeli felhatalmazása alapján van megengedve. Nyilvános hypnotikus mutatványok, kivéve a nyilvános orvosi egyetemeken és laboratóriumokban tartandókat, tiltvák. 2. szakasz. Az előbbi szakaszban foglalt tilalomnak áthágása li naptól 2 évig terjedhető fogsággal és 16-tól 20(>0 frankig terjedhető pénzbirsággal, vagy ezen két büntetés valamelyikével büntettetik. Ily értelmű törvény legcélszerűbben elejét venné a visszaéléseknek és e mellett lehetővé tenné, hogy a hypnotismus tudományos kutatásoknál és idegbetegségek orvosi gyógyításánál alkalmaztassék. Dr. Frev Frigyes. (A »Gerichtshalle<-ból.) képezi, más lelkészi jövedelme, canonica portiójáról szedni szokott terményénél nincs, mi készpénz fizetése sincs sehonnan, s a végrehajtó nem becsültette meg összes canonica portiójáról nyert terményeit, miként annak csak a 800 frtot meghaladó részét fog! lalta légyen le, különben pedig ö állítja a tényálláshoz híven, j hogy szedett terményei még a 200 frtot is alig ütik meg; s így a trvszék határozatát kérte a foganatositott végrehajtás megállttá! tósága # felett. Es a gyulafehérvári törvényszék határozott, de hogy hogyan: azt a határozat ide vonatkozó következő szavai mutatják : »A panasznak hely nem adatik; mert az 1877: XXII. t.-c. 78. §. />) pontja, illetve az 1881 : LX. t.-c. 54. §-a szerint a végrehajtás alól a rendes fizetés vétetik ki, a lefoglalt 8 szekér széna papi járandóság a rendes fizetés fogalma alá nem vonható. Tehát ezen döntvény szerint a róka szőlejét képező 54. §-a védi azon lelkészt a végrehajtás ellen, kinek 8ot> frt rendes fizetése van, és nem védi azt, kinek csak canonica porciója van, melynek terményei alig ütik meg a kétszáz forintot. Pedig az én magyarázatom szerint a törvényhozó a kérdéses 54. §. szövegezésekor nem classificálta a lelkészeket végrehajtás alá tartozókra és oda nem tartozókra. Ilyen a nem kimerítő törvény, s még ilyenebb a logikában ^szűkölködő bíróság. De bagatell ügyben tovább menni nem lehet; csak a jogértő tisztelt közönség magyarázatát kérhetem még. Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. ^ (Folytatás.) 44. §. Össze nem fér az ügyvédség gyakorlásával a papi, szerzetesi, tényleges szolgálatbeli katonai, állami, törvényhatósági és községi tisztviselői, tanári és tanítói, kereskedői, iparosi, ügynöki, vállalkozói, illetve ezek alkalmazottjakénti állás és általában minden foglalkozás, mely az ügyvédség kizáró gyakorlását akadályozná vagy annak méltóságával ellenkeznék. Ellenben összefér az ügyvédi gyakorlattal a jog- és államtudományi tanárság. A kincstári és alapítványi ügyészségeknek és a m. kir államvasutak jogi osztályának tagjai épen nem, a törvényhatóságok és községek ügyészei pedig csak azon esetben kötelesek magukat az illetékes kamara ügyvédi jegyzékébe felvétetni, ha e hivatalos álláson kivül esö ügyvédi gyakorlatot folytatnak. 45. §. A felvétel iránt az ügyvédi oklevél s ha a folyamodó már más kamatánál működött, ennek kihagyási határozata alapján a kamara választmánya határoz. Visszautasító határozata indokolt végzésben kézbesítendő folyamodónak, ki az ellen 15 nap alatt a vele történt közléstől felebbezhet a kir. Curia ügyvédségi tanácsához, mely végleg dönt. Ugyanahoz felebbezheti 15 nap alatt a felvételi határozatot a kamara ügyésze. A felebbezés a kamaránál ivásban adandó be. Jogérvényes felvételi s visszautasító határozatok az összes ügyvédi kamarákkal közlendők és a hivatalos ügyvédi lapban közzéteendők. 40. §. Ha a felvételt gátló ok csak a felvétel után jut a kamara tudomására, vagy a kizárás oka a bejegyzés után merül fel, a törlés, illetve kizárás fegyelmi uton, illetve a 102. §-ban szabályozott módon eszközlendö. 47. §. A felvételről végzésben igazolvány adatik az ügyvédnek s azonkívül az az eredeti ügyvédi oklevélre vagy toldatára rávezettetik. Ha az ügyvéd más kamarának területére teszi át lakhelyét, köteles az előbbi kamaránál a jegyzékből való kihagyását igazolványának visszaadása mellett kérni. A kihagyásról a kamara választmánya végzést ad ki folyamodónak, mely a kamara jegyzéke által feltüntetett gyakorlatának tartamát s az esetleg hozott fegyelmi Ítéletek és határozatok lényeges részét (kelet, tény, büntetés) vagy fegyelmi eljárás függőben létét (a panasz lényégének ismertetésével) tartalmazza. Ily kihagyó végzés és az eredeti ügyvédi oklevél bemutatása nélkül a már bejegyezve volt ügyvéd más kamara által fel nem vehető. Az új kamara jegy/ékében felvétel esetén a kihagyási végzés (esetleg végzések) tartalma kitüntetendő s a felvétel folytatólag tanúsítandó az eredeti ügyvédi oklevélen. 48. §. Az eredeti ügyvédi oklevél elvesztése esetében az érdekelt ügyvéd köteles azon kamaránál, melynél bejegyezve van, illetve utoljára bejegyezve volt, annak megsemmisítése és másodlat kiadása iránt folyamodni E folyamodvány a kamara jelentésével átteendö az orsz. ügyvédavató ! bizottsághoz, mely az elveszett oklevelet semmisnek nyilvánítja és arról í másodlatot kiállit, mi a hivatalos ügyvédi lapban közzéteendő s az összes | ügyvédi kamarákkal közlendő A másodlat a felterjesztő kamarának külI dendő, mely azt a jegyzékből kitűnő rájegyzésekkel ellátva, folyamodónak j kiadja. A felvételi igazolvány elvesztése esetében az illető kamara választI mánya semmisiti azt meg az ügyvédi hivatalos lapban közlendő hirdetmény utján és ad arról másodlatot. 49. §. Az ügyvéd köteles minden lakváltoztatást kamarájánál bejelenteni. Minden kamara bejegyzett tagjainak név- és lakjegyzékét az év végével összeállítja és a hivatalos ügyvédi lapban közzéteszi. Ezenkívül névbetüsoros jegyzéket vezet minden kamara a többi kamarák által vele közölt határozatokról.