A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 39. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladatni. 1. r. 2. r - Örökösödési eljárásunk reformja. Nyolcadik közlemény

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog < 39. számához. Budapest, 1888. szeptember 23-án. Köztörvényi ügyekben Végrehajtás megszüntetése iránt indított keresel elbírálása més akor is a végrehajtást rendelő hirősái: Illetékessége alá tartozik, ha a megszüntetui célzott végrehajtás tárgyát ingatlan vagyon kepe/.i is. A iiasrytapolcsánj i kir. járásbíróság: B. . . . Vincze és társa keresete J. . . József és társai irányában az 1874. évi 8,489. sz. a. elrendelt s végrehajtási zálogjog bekebelezése által foganatosított végrehajtás megszüntetése iránt. Végzett : A kir. jbiróság ezen végrehajtás megszüntetési keresetnek nevezett, de valóságban tkvi jogok kitörlése iránt indított keresetet bírói hatáskór hiányából visszautasítja s a kereseti példánvokat dr. Műnk Mór ügyvéd urnák visszaadni rendeli. Mert: Az 1881. évi LX. t.-c. 30. §-a felsorolja azon eseteket, melyek fen forgása mellett a végrehajtás megszüutetését célzó kereset indítható. Az idézett törvényszakasz a) és 6) pontjának ugyancsak az 1881. évi LX. t.-c. 31. §-ával való egybevetéséből kitűnik, hogy ezen kereset feltétele oly tény. mely a sérelmes végrehajtási jogcselekményt megelőző időből ered. Tekintve, hogy felperes keresetében maga is azt adja elő, hogy a végrehajtást megszüntető tény, a fizetés, a végrehajtási zálogjog bejegyzése után történt; tekintve, hogy maga sem állit ja azt, hogy »ezen tény (a fizetés) felmerülte után« további végrehajtási eljárás tétetett volna folyamatba, tekintve, hogy ily körülmények közt a végrehajtás megszüntetése iránti kereset alapfeltételei hiányoznak, felperest valóiában tkvi jog kitörlését (tkvi rend. 15. §.) célzó keresetével, a melynek elbirálása az 1881. évi LIX. t.-c. 6, §-a értelmében a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik, birói hatáskör hiányából visszautasítani kel'ett. 1888. május 24-én. 1,788/888. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: Dr. Munk Mór ügyvéd által képviselt B. . . . Vincze és neje C. . . Teréz felperesnek, J. József alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt, a nagy-tapolcsányi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyben következő végzést hozott. A kir. ítélő tábla, az eljáró bíróságnak neheztelt végzését megváltoztatja az 1,788/888. számú keresetet elfogadja és a kir. járásbíróságot annak saját hatáskörében szabályszerű elintézésére utasítja, mert folyamodók keresetüket az ellenük vezetett végrehajtás megszüntetésére intézik. Mert ily kereset elbirálása külömbség nélkül, vájjon a megszüntetni célzott végrehajtás tárgyát ingó vagy ingatlan vagyon képezi, az 1881. évi XLVIII. t.-cz. 30. §-a értelmében kizárólag a végrehajtást rendelő bíróság hatásköréhez tartozik, és pedig tekintettel arra, hogy a végrehajtási zálogjog törlése a végrehajtás megszüntetésének csak folyománya, még akkor is, ha a végrehajtás megszüntetési keresetben a végrehajtási zálogjog kitörlésének elrendelése is kéretik, mert a végrehajtást rendelő bíróság eme törvényes hatáskörén az, hogy a végrehajtást megszüntető kereset, a végrehajtási zálogjog bekebelezése után felmerült tényre állapittatik, nem változtat és mert ezekhez képest az eljáró bíróság helytelenül utasította vissza hivatalból a hozzá mint végrehajtást rendelő bírósághoz beadott jelen keresetet hirói hatáskör hiányából. 11888. évi július hó 31-én 32,563. sz.) Helyettesítési meghatalmazás alapján eljárt iisryvéd felmerült dijait és költségeit a megbiző ügyvédtől követelheti. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság': Alperes köteleztetik 43 frt 25 kr. tőkét, annak 1887. november hó 4-től járó fi°'o kamatait 8 nap alatt a felebbezésre való tekintet nélkül felperesnek mefizetni. Ha felperes a főesküt leteszi arra, hogy az A alatti költségjegyzékben 1876. január 15-én, május 13-án, május 26-án, 1879. január 21-én és február 26-án bevezetett ieveleket alperesnek elküldte, az esetre köteles alperes további 6 frt 80 kr. tőkét, annak 1887. november 14-től járó 6% kamatait és 23 frt 75 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: A becsatolt levelekkel kétségtelenül igazolva van, hogy felperes alperes ügyvéd helyettesítési meghatalmazása alapján járt el, sőt hogy ezen helyettesítés alapján eszközlendő munkát végezte és hogy alperesi ügyvéd csak akkor kérte vissza a helyettesítést, a mikor már a munka teljesítve volt, miután egyébként igazolva van, hogy felperes a meghatalmazást kiállító féllel egyáltalán nem érintkezett, hanem csupán alperessel, miután a levelekkel igazolva van, hogy alperes személyesen utasította felperest egyes eljárásokra, sőt a munka beszüntetésére, ennélfogva kétségtelen, hogy felperes nem a fél, hanem alperes meghatalmazása alapján járt el és ennélfogva az ez irányban kínált eskü is mellőzendő volt, de még ettől is eltekintve, a becsatolt levelekből kétségtelenül kitűnik, hogy alperes, ha nem is azt állítja, hogy maga saját pénzéből fizeti a költségeket és dijakat, de határozott szavatosságot, fizetési kötelezettséget vállalt, mindezeknél fogva felperes követelési joga megállapitaudó volt. A munka teljesítése a becsatolt okmányokkal igazoltatott. A levelezésekre nézve az 187Ő. július 6-tól és 1875. julius hó 15-től bevezetett tétele igazolva van az A) és B) alattival, a többi levelezésekre vonatkozólag a kiuált és visszakínált eskütől feltételezendő volt. Az egyes tételekre vonatkozó munkadíj mérsékelten lévén felszámítva, a felszámításhoz képest megállapítandó volt. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az e. b. Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja s a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: Mert eltekintve attól, hogy felperes keresetéhez az A) alatt felszámított dijak megállapítását nem is kérte, ily előzetes birói megállapítás nélkül pedig a kereseti követelés megítélhető követelést nem képez, maga a felperes által C) alatt bemutatott levélből nyilvánvaló, hogy felperes vonatkozó költségjegyzékét nem alpereshez, hanem az alperes által képviselt G. és J. czéghez intézte, alperes pedig világosan és határozottan nem fizetést, hanem a fizetés kieszközlését Ígérte ; tekintettel tehát arra, hogy ily körülmények közt a felperes által bemutatott okirat tartalmának kétségtelen bizonyítása ellenében a kérdésben forgó meghatalmazás ellenkező voltának eldöntését főeskünek le vagy le nem tételétől függővé tenni nem lehet, felperes pedig díjának megtérítését csak attól követelheti, a kinek megbízásában járt el, ekként az elsőbiróságnak Ítéletét megváltoztatni s felperest keresetével elutasítani kellett. A m. Uir. Curia : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik indokolásánál fogva helyben, annál inkább, mert: a D) alatt csatolt levél tanusitása szerint alperes részére kiállított meghatalmazást, melyre a felperes helyettesítési megbízás volt reávezetve, felperestől nem azért kérte magának visszaküldetni, hogy felperes közvetlenül G. és J. cég meghatalmazását birja, hanem azért, mert az alperes részére kiállított meghatalmazásra alperesnek sürgősen szüksége van, alperesnek ezen levele is bizonyítja, hogy felek közt helyettesítésből kifolyó meghatalmazási viszony létezett. (1888. augusztus 2l-én. 6,550.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. A tömeggondnok és csödválasztmány hatáskörének elhatárolása a tömeghez befolyt pénzek elhelyezésére vonatkozva, azok természetére valő tekintettel. A zombori kir. törvényszék, mint csődbíróság (1887. május 26-án 1,02l/p. 1887.): I. Sch. György elleni csődügyben végzett: Tekintve, hogy a csődtömeghez befolyt pénzek és értékek gyümölcsöztetéséröl a csődtörvény 154. §-a értelmében a tömeggondnok gondoskodik, ugyanezen § értelmében a tömeghez tartozó pénzek elhelyezésének módozatait pedig a csődválasztmány határozza meg, a mint is a 100. és 109. §§. értelmében a tömeg kezelése és rendelkezésének joga a tömeggondnok és csődválasztmányt illeti oly mértékben, hogy a támasztott elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jogok még a tömeg értékesítését sem gátolják; másrészt minthogy a tömegnek a kir. kincstár által történt bepörlésének cselekvénye zárlati jogokat magában véve nem tartalmaz, a végreh. törvény 257. és 238. §-aiban körülirt