A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 3. szám - Tartozék-e a korcsmáltatási jog? - A hypnotikus suggestiók büntetőjogi jelentősége

18 JOG. központi épületen kivülpedigmás bérházakban elhelyezett egyes tanácsok ülési helyiségei szabad folyósokra nyiló, előszoba nélküli, barátságtalan és a nap által alig érintett udvari szobák és azokká átváltoztatott konyhák, élés- i>s más kétes rendeltetésű kamarák. Ha a f ő v á r o s igazságszolgáltatása már elengedhetlenül követelte a maga számára az új törvénykezési palotát, valóban az o r s z á g igazságszolgáltatása még parancsolóbban követel egy, a felsőbb bíróságok törvénykezési igén y e in e k, magas állásának, e g é szségéne k, nélkülözhetlen kényelmének és méltóságának megfelelő épületet. Ennek a mielőbbi megvalósítását is kérjük és várjuk az igazságügyministertől. Dr. Stiller Mór. Tartozék-e a korcsmáltatási jog ?* I. E szaklapnak m. é. 14-ik számában Veverán József urnák e kérdésre adott feleletnél, a könnyebb megérthetés okából idézem azon kifejezéseit, melyeket a felelet adásnál alapul vettem; de egyszersmind figyelemben tartom azon okot is, mely Veverán urat a jogeset közlésére és a kérdés felvetésére vezérelte. Veverán ur kifejezései ezek: »egy nemesi birtokhoz tartozó curialis telek a hozzá tartozó külsőségekkel együtt lefoglaltatott s a curialis telek megbecslése alkalmával az utána tartozó »nemesi jogok« külön tételszám alatt lettek lefoglalva és felbecsülve"; továbbá: kiemeltetett az árverési végzésben és hirdetményben, hogy a lefoglalt nemesi birtok minden tartozékaival bocsáttatik árverés alá. Az árverés eredménye lett, hogy más vette meg a curialis belső telket, más a külső nemesi birtokot. A »nemesi jogok« kifejezés alatt az italmérési jog is mindenesetre értetik, azonban a curialis telek tulajdonosai, habár nemesek voltak is, nem minden esetben birtak italmérési joggal. Az italmérési jog nem személyhez, hanem nemesi ingatlan jószágtesthez kötött. A régi magyar törvények szerint a nemesi jószágtest és curialis telek (udvartelek) között, az azokkal törvény szerint egybekötött haszonvételek és jogok minősége, mennyisége tekintetében lényeges különbség volt. * Helyszűke miatt elkésett. A szerk. A nemesi jószágtestet egybekötött úgynevezett kir. kisebb haszonvételek voltak: a vásárjog, az italmérés, az az a bor és más szeszes italoknak kisebb mértékben folytonosan való eladhatásánakjoga; a húsmérés, a vám- és révjog; a kilenced és hegyvám. Ezeken kivül voltak az úgynevezett uri jussok: halászat, vadászat, madarászat, malomépités, sörház, boltnyitás, gyárépítés. Az italmérési jog, mint kir. kisebb haszonvétel, hogy a nemesi ingatlan birtoknak tartozékát képező nemesi jog, az 1567 : XXXVIII. (.-cikkben kimondva van: Et cuilibel in bonis suis vina educilare permittitur. Item et vina quoque libere quisque in bonis propriis educillet« és az 1832/6. XII. törvény intézkedései által is bizonyítva van. Ilyen minőségűnek van elismerve a telekjegyzőkönyveknek a nemesi földbirtok különös tekintetbe vételével miként való készítése tárgyában az 1853-ik évi április 18-án a cs. kir. igazságügyminiszter által kibocsátott rendelet 27. §-nak g) pontjában, mely következőleg hangzik: A bizonyos jószágokkal, házakkal, avagy különbeni fekvő javakkal egybekapcsolt különös jogok (királyi haszonvételek, iparok stb.) a telekkönyv tárgyát nem képezik, ennélfogva a bizottmányi nyomozások ezekre nem terjesztendök ki.« »A mennyiben ily jogok törvényesen továbbá is léte/ne!;, ezek azon jószág törvényes tartozékát képezendik, melyekkel egybekapcsolvák, melytől tehát sem el nem választathatnak, sem meg nem terheltethetnek. Ezeket azon jószágok teherállapotába sem szükséges beiktatni, melyre gyakorlásuk vonatkozik.Hogy a kir. kisebb haszonvételi jog, a jelenben az ingatlanle')! elkülönitve is eladható s bírói árverés esetében csak akkor tekinthető árverés alá bocsátottnak, ha az az árverési hirdetményben világosan kifejezve van, az 1881 : LX. t.-c. 1 15. i?-nak intézkedése. Curialis telkes név alatt azok értettek, a kik nem voltak nemesi jószágtestnek, avagy azok egyrészének birtokosai, hanem szabadalmas udvartelkük volt. Ezek az 1598 : XXXV t.-c. szerint csak az esetben birlak italmérési joggal, ha a nyert szabadalmi okmányban az italmén'si jog, vagy legalább ezen általános kifejezés kisebb királyi haszonvételekkel világosan kifejezést nyert, különben csak nemesi uri' jussokat gyakorolhattak. Az 1598 : XXXV t.-c. következőleg hangzik: •Educillationis vinorum, modus. Educillatio vinorum in bonis suae Majestatisac Dominómra, et Nobilium juxta domorum seriem fieri, et continuari debebit; observatis solitis temporibus. TÁRCA. J( A hypnotikus suggestiók büntetőjogi jelentősége. ^ (Bef. közi..) Ligeois azt beszéli egy leányról, kit gyógykezelt, hogj a hypnosis állapotában és még utána is néhány óráig, teljesen akarat és érzelem nélkül volt, annyira, hogy egy pisztolyt, melyről azt hitte, hogy meg van töltve, utasítás szerint saját anyjára szegezett. Ugyancsak Ligeois egy másik (igaz, a legnagyobb mérvben hysterikűs) leánynak, törött cukrot adott, azt mondván, hogy ez mireny, holnap menjen a nagynénjéhez és egy szabad pillanatban e mirenyt öntse telt pohárba, a melyet aztán citrom-víz gyanánt nvujts'on nagynénjének; ily módon meg fogja őt mérgezni. Egyúttal Ligeois a kísérletről a nagynénét is értesítette. Másnap ettől azon értesítést vette, hogy a kísérlet teljesen sikerült. 9 Nagyon messze vezetne, ha részletesen fel akarnám sorolni a számos" érdekes kísérletet, melyeket különösen Heidenhain e téren tett; a felhozott példák teljesen elegendők a hypnotismus jellemző tulajdonainak illustrálására, valamint azon következtetésekre, melyeket abból vonni szándékozom. Ezen következtetések a következők: 0 Igen érdekes a Castellan esete is, kit a vari esküdtszék 12 évi fegyházra ítélt, mert suggesliók által arra csábított egy leányt, hogy hypnotikus és pösthypnotikus állapotban a közösülést engedje meg neki. Ha igaz — pedig tekintettel azon tudományos tekintélyekre, a kikre hivatkoztam, nem is szenvedhet kétséget — hogy hypnotikus tünemények tényleg léteznek és hogy ezek — bár csaí; kórtanilag alkalmatos, különösen hysterikus egyéneknél — könnyen elöidézhetők ; ha továbbá ily egyénekben hypnotikus vagy pösthypnotikus állapotukban képzeleteket, érzelmeket és akaratnyilvánulásokat önkényesen lehet kelteni, változtatni és megszüntetni: úgy a hypnotismussal visszaélések követhetők el, a mennyiben hypnotizált egyének a legkülönfélébb bűncselekmények áldozatai és eszközei gyanánt használhatók. így a hypnotismus, következményeire való tekintettel, az államnak, illetőleg a törvényhozásnak és a közigazgatásnak nem maradhat közömbös, mert könnyen veszélyeztetheti a közerkölcsöt és közbiztonságot. Távolról sem akarom állítani, hogy a természettudományok részéről nem nagyon sok volna még a teendő, mig e kérdés teljesen felderítve nem lesz. De tekintettel már csak magára a tüneményre is, a mely nem tagadható, kiváló fontosságú kérdések merülnek fel, melyekre a törvényhozásnak és a jogásznak felelnie kell. Ezek főképen a következők : 1. Megszünik-e az ember akaratszabadsága a hypnosis állapotában? beszámitható-e tehát, és milyen mértékben, a hipnotizáltnak és talán vele együtt a hypnotizálónak is, az idegen suggestio folytán hypnotikus vagy pösthypnotikus állapotban elkövetcU bűntény? 2. Megfelelnek-e a modern büntető törvénykönyvek bűntettdefinitiói és ismérvei oly büntettek meghatározásának is, a melyei esetleg hypnotikus suggestiók folytán követtetnek el ? és 8. Korlátozza-e az állam a hypnotizálás és hypnotizáltatai gyakorlásának szabadságát ?