A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - A katonai büntetőjog reformja

318 A JOG mázott, általa és a birák által aláirt Ítélet azután nyilváuos ülésben az elnök által kihirdettetik. A felmentő Ítélet azonnal, a marasztaló Ítélet pedig csak akkor hajtatható végre, ha ellene 24 óra lefolyása alatt nem adatik bc semmiségi panasz. A végrehajtást az ügyész tartozik ellenőrizni. A semmiségi panasz folytán a legfőbb katonai törvényszék elé került ügyiratokat az elnök egy, nem a katonai állományhoz tartozó bírónak, mint előadónak kiadományozza. Az ülés nyilvános itt is; a közérdeket a főügyész képviseli, a végszó a védőt illeti meg. A tanácskozási teremben az előadó kifejezi a tényállást és mint első, beadja szavazatát. Szótöbbséggel határoznak. Az ítéletet indokolva és az elnök, az előadó és a jegyző aláírásával ellátva, nyilvános ülésben hirdetik ki. Ha a hadi törvényszék ítélete, akár azért, mert büntethető cselekmény nem forog fenn, akár pedig elévülés indokából megsemmisíttetik, a terhelt azonnali szabadlábra való helyezése elrendeltetik. Ha pedig illetékesség hiányában mondatik ki a semmiség, az ügy az illetékes, más esetekben a legközelebbi törvényszékhez áttétetik. Hogyha maga az ítélet oldatik fel, a büntetés újra kiszabandó és ha a semmiségre formahiba adott okot, azvegész tárgyalás azon ponttól fogva újra felveendő, a hol a hiba történt. A főtörvényszék által a jogkérdés tekintetében hozott határozat a hadi törvényszékre nézve irányadó. Ila végül a semmiségi panasz elvettetik, a főügyész megküldi az iratokat végrehajtás iránt a törvényszék ügyészének. Háború idején a hadseregben állíttatnak fel a törvényszékek és ezekhez sorshúzás vagy választás utján rendeltetnek ki a birák. Lényegében az eljárás hasonló ahoz, melyet béke idején követni szoktak; csakhogy itt elmaradnak a vizsgáló bizottságok; a vádindítványt az ügyész készíti el, a védelmet katonatisztek vállalják el. Az ítélet azon hadparancsnok elé terjesztetik, a ki a vizsgálatot elrendelte. Ez, a mennyiben a királyi kegyelmet inditványozandónak véli, véleménye kapcsán átteszi az ügyiratokat a hadfőparancsnokhoz ; ezenkívül elrendeli a foganatosítást. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. Köteles rész megsértése ajándékozás által. A »Jog« 30. számában dr. P. E. által a fenti cím alatt tett nyilt kérdésre vonatkozólag, miután a felelet a birói kartól kéretett s eddig birótársaim egyike sem nyilatkozott, feleletet következőkben adok. Feleletemet nem egyedül saját felfogásomra alapítva, hanem hogy a kérdést tevő dr. P. E. urnák óhajtása teljesüljön, a felsőbb bírósági ítéletekre való hivatkozással adom elő és pedig a dr. Dárday Sándor, illetőleg a »Jogtudományi Közlöny« szerkesztősége által kiadott Döntvénytár kötetei és lapszámára hivatkozva és pedig régi és új folyam megjelöléssel. Örökösödési perek csak minden az öröködésre igényt tartó felek perbehivása mellett intézhetők el, azért, ha azok mind perbe nem idéztettek, felperes keresetével elutasítandó. (Régi XVII. kötet 96. lap.) Az örökösödési jog az örökhagyó összes jogutódainak perben állása mellett bírálható csak el. (Régi XVII. 105. és az új folyam XIX. kötet 299. lap.) Az ajándékozási jog a leszármazó egyenes örökösök törvényes része által korlátolva lévén: a köteles rész megállapításánál számba veendők azon javak, melyeket az örökhagyó elajándékozott. (Régi XXVI. 15.) A köteles rész minden tehertől menten szolgáltatandó ki, s késedelem esetén a szükségörökös a ki nem szolgáltatott köteles rész jövedelmeit, vagy ezzel felérő kamatokat az örökség megnyíltának napjától követelheti. (Uj folyam IX. 123.) Ha az örökhagyó több izben tett megajándékozást, a megajándékozottnak mindegyike csak annyiban tartozik a köteles részt megtéríteni, illetőleg kiegészíteni, a mennyiben a neki adott ajándék által lett a köteles rész megsértve. (Uj folyam XI. 113. lap.) Köteles rész csak oly javakból követelhető, melyek végrendelet nem léte esetén törvényes örökség tárgyául szolgálnak. (Uj folyam XIX. 68. lap.) A köteles rész kiszámításánál az ajándékozás tárgyát képező vagyon értéke is számításba veendő s a vagyon.azon értéke szerint számítandó, mely az ajándékozás idejében fennállott. (Régi folyam XXIV. 27. lap.) A törvényes osztályrész kiszámításánál az előre kapott érték beszámítása akként eszközlendő, hogy az előre kapott érték a hagyatéki tömeghez hozzáadatik s a törvényes osztályrész az ekként mutatkozó összegből kiszámíttatván, az előre kapott érték abból azután vonandó le. (Régi XXV. 13. lap.) Ajándékozás folytán megrövidített szükségörökösök törvényes osztályrészének az elajándékozott vagyonból leendő kiegészítése abban az esetben is elrendelendő, ha felperes keresetét az ajándékozási szerződés érvénytelenítésére nem intézte. (Régi XVII. 102. lap.) A felsőbb bírósági hivatkozott elvi jelentőségű határozatok által azt vélem a kérdést tevő dr. P. E. urnák a kért kellő útbaigazítás meg van adva annál inkább, mivel a kir. Curia állandóan érvényesiti a fentebbiekben foglalt elveket. A kérdésnek bármely részletesebb esetben való megvilágítására célszerűnek vélem a kérdést tevő urnák a régi Döntvénytár XVIII. köt. 21., 00.. 62. és a XIX. kötet 61. lapján közlött jogesetekre figyelmét felhívni. A közlött esetben tehát D. és E.-nek, ha köteles részük I kiegészítését per utján is érvényesíteni akarják, C-t is perbe kell idézniök, jogukban állván és maradván, a C.-től nyert résznek ! kifizetését nem követelni. A cél elérésére okvetlenül szükséges A.-nak a B. és C-nek tett ajándékozás idejében való vagyona becsértékét a per tárgyát képező ingatlan összes telekkönyi lapjaiJ val felszerelt keresetben elkülönítve kitüntetni, valamint a tiszta | hagyatéki vagyon értékét és telekkönyvi lapjait is, s ezek alapján kérni a köteles résznek s esetleg járulékainak itéletileg leendő , megállapítását. Simm lőcsei kir. törvényszéki biró. Sérelem.* Mit függesztett fel a szolnoki kir. törvényszék! K. M. ügyfelem érdekében T. M. tisza-szőllösi lakos ellen a szolnoki kir. törvényszék előtt 6,425/a/1888. sz. a. 1,122 frt 64 kr. tőke s jár. erejéig váltókeresetet indítottam s egyidejűleg igazolt veszély alapján biztosítási végrehajtást kérelmeztem. A beperesitett váltók teljesen aggálytalanok lévén, a törvényszék igen helyesen s elismerésre méltó gyorsasággal azt el is rendelte. Történt azonban, hogy végrehajtást szenvedett — ki mellesleg említve, kitűnő összeköttetései folytán az őt fenyegető hasonló bajokról hihetetlen gyorsasággal szokott értesülni s falujában általános a hit, »hogy a törvény rajta nem fog«, — jelen alkalommal is értesülvén a biztosítási végrehajtás elrendeléséről, csakhamar Szolnokon termett s rögtön felfolyamodással élt. A szolnoki kir. törvényszék, mint váltóbiróság pedig 6,763/v/1888. számú végzéssel, inig egyrészt felhívott engem a bizt. végr. kérvény I-ső példányának bemutatására, hogy a felfolyamodás a kir. táblához felterjeszthető legyen, ugyanazon végzésben utasítja másrészt a bizt. végr. foganatosítására már megkeresett t. füredi jbságot, hogy miután felfolyamodás adatott be, »a további végrehajtási lépéseket függeszsze fel«. Most már : A végrehajtás szerencsésen foganatosítva lévén, azon töprengem, vájjon mit függesztett fel a szolnoki kir. törvényszék? Továbbá, vájjon ha a foganatosítással késedelmeskedtem volna, mi értelem lett volna tulaj donitható a szolnoki törvényszék fenti számú újabbi ukázának ? A mint én a személyi s helyi viszonyokat ismerem, biztosra veszem, hogy a t.-füredi járásbíróság visszavonta volna a kiküldetést végrehajtójától s én ez esetben bottal üthettem volna nyomát a lefoglalt s egyedüli fedezetül szolgáló termésnek, mert a végrehajtást szenvedett gondoskodott volna annak eltávolításáról, vagy a mi még rosszabb lett volna rám nézve, a későbbi foglaltatok megelőztek volna. A szolnoki kir. tszék fenti számú »felfüggesztő* végzéséből azt lehet kimagyarázni, hogy a biztosítási végrehajtási végzés elleni felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van a végrehajtás foganatosítására, mert hiszen csak a jólelkű hitelezők gondviselésének s éberségemnek köszönhetem, hogy előbb lett a végrehajtás foganatosítva, mintsem a »további eljárást fel* Ezen rovatban, progiammunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszünk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.