A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - A katonai büntetőjog reformja

319 függesztő« végzés a t.-füredi jbsághoz beérkezett, vagyis hogy akkor érkezett oda, midőn már nem volt mit »felfüggeszteni«. Kérdés tehát: 1. Jogosítva volt-e a szolnoki kir. törvényszék, szemben a végrehajtási törvény 231. §-ával, mely szerint a biztosítási végrehajtás joghatálya még az esetben is fenmarad teljes épségében, ha a felsőbb bíróság a marasztaló első bírósági ítéletet megváltoztatja, a már megrendelt s foganatosított végrehajtási lépéseket felfüggeszteni s illetve a még nem foganatositottat ily úton meggátolni J. i. Váj jon ha a végrehajtást még nem foganatosítottam volna, szabad lett volna-e a tisza-füredi járásbíróságnak a kiküldés után a végrehajtót visszahívni s igy a végrehajtást megakadályozni ? 3. Ki ellen tehetek én fegyelmi feljelentést s ezzel kapcsolatban ki felelős azon kárért, melyet a nyilván törvénytelen s merőben önkényes intézkedés által ügyfelem szenvedett volna .J 4. Továbbá jogosítva volt-e a tisza-füredi járásbíróság az alkalmazott szoros zár folyamán oly értclmíí határozatot hozni, hogy »miután a szolnoki kir. törvényszék a további eljárást felfüggesztette, nem vagyok jogosítva K. M. ügyfelein érdekében ez ügyben befolyni*. (Zárgondnokot elmozdittatni, újat ajánlani, kezelési utasítást adni stb.) 5. Végül tisztelettel kérdem, mit függesztett fel a szolnoki kir. törvényszék ? Felette lekötelezne bármelyik t. kartársam, ha főleg ezen utolsó kérdésre megnyugtató választ adna nekem, mert mindaddig azon — lehet pessiniisticus — nézetben vagyok, hogy ügyemben tulajdonképen — a törvény iránti tisztelet lett felfüggesztve. £)r. Soltész Henrik, ügyvéd Tisza-Füreden. Irodalom. Á bélyeg- és illetékügyi törvények és szabályok kézikönyve. Összeállította Gálffy Ferenez kir. pénzügyi fogalmazó. Második átdolgozott kiadás. Budapest, F r a n k 1 i n-társulat. 1888. Ha nem is szólana ezen könyv mellett az, hogy rövid idő alatt a második kiadása vált szükségessé, meggyőzne a munka kiváló gyakorlati használhatóságáról már egy futó áttekintése is. Szerző nemcsak könnyen érthető magyarázó példákkal, különféle kimentő kiszámítási táblázatokkal és betűsoros tárgymutatóval látta el művét, melyek igen elősegítik a tájékoztatást, de a mi becsesebbé teszi még e kézikönyvet, az azon része, mely a vonatkozó törvények és szabályok, az illető pénzügyministeri rendeletek, a pénzügyi közigazgatási bírósági döntvények és elvi jelentőségű határozatoknak csaknem teljes és rendszeres feldolgozását hozza. Legjobban ajánlhatjuk. A közkereseti társaság további fennállása a felszámolás alatt. (Die Fortdauer der offenen Handelsgesellschaft wáhrend der Liquidation.) Dr. Arnold N o 1 d e ck e Referendar. Strassburg, 1887. R. S c h u 1 z & Comp. 97. 1. Szerző a német kereskedelmi törvény szempontjából vizsgálja ez érdekes és egyúttal fontos kérdést, miután a német ker. törv. 144. cikke egyenesen kimondja, hogy a közkereseti társaságok tekintetében fenálló szabályok alkalmazást nyernek a felszámolás dacára is. A kérdés nálunk is ugyanazon érdekkel bir, miután a magy. keresk. törv. 119. g. is világosan mondja, hogy a felszámolási eljárás tartama alatt, ugy a társaságnak harmadik személyek elleni, mint a társasági tagoknak egymás közötti jogviszonyaira nézve a jelen cím második és harmadik fejezeteinek szabályai szolgálnak irányadóul, a mennyiben a jelen fejezet határozataival és a felszámolás természetével nem ellenkeznek. Szerző megvizsgálja a közkereseti társaság tevékenységének és életviszonyainak egyes jelentkezéseit és igen éleseszű érvelés után azon végeredményre jut, hogy a közkereseti társaság lényeges jogi viszonyaiban, a felszámolás alatt s tovább fenáll, de mig előbb célja volt a tartósság, most egyedüli célja a meglévő vagyon értékesítése és a társtagok közt leendő felosztása. Ez elvi álláspontot egyszer elfogadva, könnyű megérteni, mily fontos gyakorlati eredményekre vezet annak érvényesítése. A magunk részéről csak csatlakozhatunk szerző érveléséhez hazai jogunk szempontjából is. Vegyesek. Manoilovich Emil curiai tanácselnök, legfőbb itélőszéki bíráink ezen egyik legkitünőbbike, legközelebb a kir. Curia váltó, kereskedelmi és bányatanácsának vezetését fogja átvenni. Mint értesülünk, Manoilovich arra használja fel a folyó hó végéig terjedő J szabadságidejének egy részét, hogy a bányaügyi törvénykezés egyes tárgyaival gyakorlatilag megismerkedjék. E hó 7-én Selmecbányán időzött s ott a bánya-üzem technikai oldala iránt érdeklődött; 8-án és 9-én pedig a rimaszombati kir. törvényszéknél a bányatelekkönyveket szemlélte meg s tájékozást szerzett a bányatörvénykezés különféle ágaihoz tartozó birói teendők mikénti ellátásáról, az ügymenet legaprólékosabb részleteit sem hagyva figyelmen kivül. Majd Lányi Bertalan tszéki biró s a rimaszombati kir. törvényszék bányaügyi referensének kíséretében a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság likéri telepére rándult ki, a hol a nevezett társaság által szabályszerű bányaügyi kisajátítás utján létesített s már is bányatartozék gyanánt bányatelekkönyvezett sodronykötél-pályát tekintette meg. Végül szept. 11-én a salgótarjáni kőszénbányákat kereste fel. Mindezt örvendetes jelenségnek tekintjük arra nézve, hogy az eddigelé több tekintetben elhanyagolt bányaügyi judicaturában — Manoilovich általánosan ismert erélye és kitűnő ügybuzgalma mellett — csakhamar kedvező fordulat fog beállani. A komáromi törvényszék gyakorlatából. Gondatlanság által elkövetett emberölés vétsége miatt vádolt ifj. Tornyos János 1 elleni bűnügyben a budapesti kir. tábla 16,877. sz. a. a komáromi l törvényszék ítéletét megsemmisítette, mert az iratok mellett felterjesztett tanácskozási jegyzőkönyv szerint a bűnösségre vonatkozó előkérdésnek szavazattöbbséggel történt eldöntése után a vádlottra szabandó büntetés kérdésében az előadó biró véleményének előterjesztésére az elnök által fel sem hivatott. Minthogy pedig az ügyviteli szabályok szerint az elnök csupán akkor szavaz, mikor valamely kérdésre nézve az előadó s szavazó biró között nézeteltérés forog fenn s minthogy jelen esetben a büntetés kiszabásának kérdésében az előadó biró meg sem hallgattatván, ily nézeteltérésnek fenforgása igazolva nincs, az előadó birónak a büntetési tétel tekintetében meghallgatása nélkül hozott Ítéletét, mint a törvényes tanácskozási rend megsértésével hozottat, megsemmisiteni és a kir. törvényszéket szabályszerű Ítéletnek meghozatalára s a szükséges további eljárásra utasítani kellett. A franczia képviselőházban Crémieux képviselő javaslatot nyújtott be a bűnvádi eljárás és a polgári perrendtartás azon határozmányainak módosítása iránt, melyek a biróság színe előtt és a biróság ellen elkövetett vétségeket tárgyalják. A javaslat célja az, hogy az illető biró kezéből kivétessék az Ítélethozatal, mivel ily esetben azon biró egyszersmind a sértett fél. Az 1886. évben életbelépett hollandi büntető törvénykönyvhöz megjelent hat kötet anyaggyüjtemény. A norvégiai büntető törvénykönyv javaslata a halálbüntetés eltörlését foglalja magában. Ugyanezen javaslat a hármas felosztást is elejtette. A portugall kormány új kereskedelmi codexen dolgozik. A jelenleg érvényben levő törvény 1833-ból származik, de azóta egyes részei módosultak. Az új javaslat csődjogából említést érdemel azon rendelkezés, hogy a hitelezők csődöt kérhetnek, még mielőtt az adós fizetéseit megszüntetné. E rendelkezés célja a kedvezményben részesítés lehetetlenné tétele. A kényszeregyezség feltételei igen szigorúak; csak akkor engedhető meg, ha az activum legalább 50%. Curiai és táblai értesítések. Ada. Dr. E. Zs. Radonity J. — Blagojev Sz. érk. 24493/88 sz. a , (ez a helyes száma) n. e., eld. Marienescu. — Apatin. Dr. K. L. A f. k. Kemény Gy. — Szonta község ügyet a T. f. hó 7-én hh ; ad 6. Drescher J. — Kaufmann S. érk. 3278/88 sz. a., n. e., eld. Weber; ad 7. Eppert J. — Aman M. és tsai érk. 3988/88 sz. a., n. e., eld. Knorr; ad 8. Slefán A. — Weber F. érk. 579B6/87 sz. a., n. e., eld. Uhlyarik; ad 9. Ebli K. — Eggercz J. érk. 3987/88 sz. a., n. e., eld Szerdahelyi; ad 10. dr. Kék L. — Mandits M. érk. l3'2l6/88 sz. a., n. e., eld. Zsembery. Folytatjuk. Arad. >V. A. Molnár L. — Pusztai K. érk. 39124/88 sz. a., n. e., eld. Horváth D. — 1. L. A f. k. 2318/88 sz. b. ügyben (dr. Ellsánszky B.-né) u C. f. hó G-án ms. a T. határozatát; Süss R. — Tenner Gy. ügy a C.-hoz érk. 7915/88 sz. a., n. e., eld. Szászy ; Beér J. — Weisz B.-né ügy a T.-hoz érk. 18145/88 sz. a., n. e., eld. Horváth Kálmán ; aradmegyei gyámptár — Kempf A. ügy, Mattoni és Wille —- Schenk E. ügy és aradi 1-sö takarékptár — Messer J. és tsai ügy még n. j. fel a T. polg. osztályához ; Grunsity V. — Kingya Á. három rendbeli ügy érk. 12509, 12619 és 12620/88 sz. a., n., e., előadója az elsőnek Garam, a két utóbbinak Gottl; Olerer L. — Binder F. érk. 11-194/88 sz. n. e., eld. Zsembery. Folytatjuk. —