A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 2. szám - Jogesetek a kereskedelmi meghatalmazás köréből - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

s ü JOG. Az iskolai tanitó fegyelmi joga az iskolás gyermekekkel szemben. (B. T. K. 301. és 313. §§.) Az esztergomi kir. járásbirtíság: K.Gábor tanitó, a kis­korú P. Eszter sérelmére elkövetett, a B. T. K. 301. §-ába ütköző a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával azonban kihágássá minősí­tett könnyű testi sértés miatt vétkesnek nyilvánittatik, s ezért 20 frt pénzbüntetés mint fő- és 2 frt pénzbüntetés, mint mellék­büntetésre Ítéltetik. Indokok: Habár vádlott tagadja azt, hogy a kiskorú P. Eszteren az orvosi látlelettel igazolt testi sértéseket ő okozta volna, mégis azok okozójául vádlott tekintendő, mert önmaga beismerte, hogy a sértettet fegyelmi módon néhány vesszőütéssel illette. A kihallgatott tanuk vallomásával pedig igazolva van, hogy a megfenyités, illetve megverés után sértett atyja és nagybátyja a sértettet azonnal a községházához vezetvén, ott az ütések nyomai az orvosi látleletnek megfelelőleg többek által észleltettek. Mind­ezeknél fogva vádlott a testi sértés miatt vétkesnek volt kimon­dandó, a mennyiben, habár vádlottnak, mint tanítónak jogában állott az iskolájába járó sértettet mintegy házi fenyítékkel megbün­tetni, mégis mert vádlott a testi fenyítéket következményeiben túlerősen alkalmazta és sértetten nagyobb sérüléseket okozott, reá, mint tanítóra a B. T. K. 313. §-a egész terjedelmében kiterjeszt­hető nem lévén, cselekvénye súlyosabb következményeiért felelős­séggel tartozik. Mindazáltal összevetve vádlottnak, mint tanítónak a tanítványokkali viszonyát, s ebből folyó házi fegyelemre jogo­sultságát azzal, hogy a testi sértések nem vérzést, hanem csak látható jeleket hagytak hátra ideiglenes és nem visszamaradó nyo­mokkal ; tekintve továbbá vádlottnak a társadalomban elfoglalt, s köztiszteletet igénylő állását, eddigi feddhetlen előéletét, a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett csupán a könnyű testi sér­tés kihágásában volt vétkesnek nyilvánítandó, s egybevetve a többi körülmények és személyi viszonyokat, a kimért büntetéssel súj­tandó. (1886. évi december 9-én 2,392. sz.) A komáromi kir. törvényszék mint másodfokú bíróság: A kir. törvényszék az eljárt esztergomi kir. járásbíróság fend számú és keletű ítéletét megváltoztatja, vádlottat az ellene könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád és következményei terhe alól fel­menti s a fenforogni látszó fegyelmi vétség tekintetében az ítélet jogerőre emelkedése után az összes iratokat az iskolaszéki elnök­séghez áttétetni rendeli. Indok o-k: A B. T. K. 313. §-a alapján a tanítókat a házi fenyíték megilletvén s az ebből származott könnyű testi sértés vétsége büntethető nem lévén, vádlott a vád és következményei terhe alól felmentendő volt, a mennyiben azonban fegyelmi úton megtorlandó eset látszik fenforogni, az iratok vádlott felettes ható­ságához átteendők voltak. (1887. január 2l-én 72. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla mint harmadfokú bíróság: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék mint másodfokú bíróság íté­letének megváltoztatásával a kir. járásbíróság ítéletét hagyja hely­ben indokainál fogva és azért, mert a vizsgálat anyagából nem tű­nik ki, hogy vádlottnak oka lett volna a sértett kis leányt - meg­verni, a minősítést illetőleg azonban azzal a változással, hogy miután a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása jelen esetben nem követeli a minősítés megváltoztatását, vádlottat a B. T. K. 301. §-a szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek. (1887. november 30-án 24,606. szám alatt.) A btk. 228. §-ában emiitett „büntető eljárás" alatt nemcsak a bűnvádi, hanem a fegyelmi eljárás is értendő. A m. kir. Curia (1887. december hó 7-én 3,657/B. 1887.): hamis vád vétsége miatt vádolt G. Mátyás és Pl. Rudolf ellen a nagy-kanizsai kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben végzett: A kir. itélö táblának végzése nem neheztelt részében érintetlenül, felebbezett részében pedig annyival is inkább hely­benhagyatik, mert a btk. 227. §-ának 2-ik bekezdése szerint a hamis vád az esetben, ha olyan cselekményre vonatkozik, mely fegyelmi vétséget képez, mint vétség büntetendő, ha a fegyelmi­leg hamisan vádolt elitéltetett, ugyanazon szakasz 3-ik bekezdése értelmében a 220. §-ban meghatározott büntetések az abban megállapított különböztetések mellett alkalmazandók, — miből világosan kitetszik, hogy a btk. 228. §-ában emiitett »büntető eljárás« alatt nemcsak a »bünvádi«, hanem a »fegyelmi« eljárás is értendő. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A valamely ügyvéd részére kirendelt ügygondnok díjai I megállapítása nem az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozik. A brassói ügyvédi kamara (1887. május 3-án 2/87. sz. a.): B. Gyula ügyvédnek, mint J. József ügyvéd részére kirendelt ügygondnoknak a gondnokság ideje alatt felmerült díjai megállapítása iránti ügyében végzett: A kérelemhez becsatolt költségjegyzék, mely szerint a J. József ügyvédi irodája érdekében, mint annak ezen kamara által kinevezett gondnoka, teljesített munkálataiból 70 frt 60 kr. munkadíja, 16 frt 23 kr. készkiadása keletkezett s igy 3 frt bevételt leütve, még 83 frt 83 kr. követelése áll fenn, ezen kamara által mint mérsékelten felszámított, helyesnek ismer­tetik el. A mi a kérés azon részét illeti, hogy a megállapított díjak fizetésére K. György és J. József egyetemlegesen kötelez­tessenek, miután ez a kamara hatáskörét túlhaladja, teljesíthető nem volt. A m. kir. Curia (1887. dec. 2l-én 4,895/p. 87. sz. a.): A neheztelt végzés megváltoztatik, B. Gyula gondnoksági ideje alatt felmerült dijainak megállapítása végett J. József személyes bíró­ságához utasittatik, mert az ügyvédi kamara választmányának hatásköre az 1874: XXXIV. t.-c. 27-ik §-a által körülírva lévén, a választmány jogosítva nem volt a hatáskörébe nem utalt ügyvédi díjjak megállapítása felett határozni, a kamara végzésének meg­változtatása mellett, tehát kérvényezőt a már hivatkozott törvény 56-ik §-a értelmében J. ]ózsef személyes bíróságához utasítani kellett. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelen­tőségű határozataiból. A kir. bírósági végrehajtók a kereseti adó Ill-ik osztályába tartoznak. {iS8j. október 24.. 9,3 42. sz. a.) Ha a közkórházi gondnok, liabár nem önkéntes vállalkozás folytán, hanem hivatalos állásából kifolyólag, a betegek élel­mezését is olyképen eszközli, hogy neki ezért naponkint és fejen­kint megszabott ár fizettetik, az ebből eredő tiszta kereseti nye­remény : a III. oszt. ker. adónak tárgyát képezi. {i88j. évi október 25. 8,jj2. sz. a.) A magyar földhitelintézetnek, valamint az i86<p: t.-c. j. §-ában emlitctt egyleteknek, a bíróságokhoz benyújtott beadványai is, ha a peres eljárás tárgyát nem képezik, bélyegmentesek. {1887. október 17. 8,332. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök: Schwartz Adolf e., pestvidéki tszék.bej. febr. 15, félsz, márc. 17, csb. Végh József, tmg. dr. Szirmai Rikárd. — Cziriiik András c , csik-szeredai tszék, bej. febr. 14, félsz. márc. 12, csb. László Domokos, tmg. dr. Szempéteri Kristóf. — „Hochberger Samu" e., pozsonyi tszék, bej. febr. 17, félsz. márc. 2, csb. dr. Gráf Vilmos, tmg. Borovánszky Ede. — Rnkavina Tamás és tsa e., ogulini tszék, bej. jan. 23, perügyelő* dr. Vermic Róbert. — ,,Tiselller V," kolozsvári tszék, bej. febr. 16, félsz, febr. 29, csb. Mikó Imre, tmg. Koleszár Sándor. — Aranitzky István e., újvidéki tszék, bej. jan. 25, félsz. febr. 8, csb. dr. Gedeon Albert, tmg. dr. Basztics Pál. — Gyarmati István e., debreceni tszék, bej. febr. 15, félsz. febr. 22, csb. Bay Gábor, tmg. Balogh Zsigmond. Pályázatok : A pestvidéki tszéknél b i r ó i áll. jan. 7-ig. — A [ h.-szoboszlói jrbiróságnál járásbirói áll. jan. 8-ig. — A zombori tszék­nél birói áll. jan. 10-ig. — A szatmárnémetii jbrságnál albirói áll. jan. 10-ig:. — A rózsahegyi tszéknél birói áll, jan. 10-ig. — A kecskeméti reform, főiskola jog- és államtudományi karánál egyházjog-, egyetemes és magyar jogtörténet s legújabbkori egyetemes történet tanszéke jan. 2t)-ig. — A szentgotthárdi jrbiróságnál albirói áll. jan. H-ig. — A b.-gyarmati tszéknél birói áll. jan. 13-ig. — A csíkszeredai tszéknél albirói áll. jan. 13-ig. — A dettai jrbságnál Il-od oszt. segédtelekkönyv vezetői áll. jan. 14-ig. — A mezőkövesdi jrbságnál aljái-ásbirói áll. jan. 34-ig. — A p.-ládányi jrbiróságnál albirói áll. jan. 14-ig. — A trsztenai jrbság­nál járásbirói áll. jan. 14-ig. — A h.-111.-vásárhelyi jrbságnál díjjas joggyakornoki áll. jan. 17-ig. — Az oravica-bányai jrl ságnál díjjas joggyakornoki áll. jan. 19-ig. — A derecskéi jrbságnál albirói áll. jan. 19-ig. — A n.-váradi tszéknél birói áll. jan. l"-ig. — A kézdi­vásárhelyi tszéknél díjjas j oggyakornoki áll. febr. 2-ig. — A beregszászi ügyészségnél al ügyészi áll. jan. 2';-ig. — A marosvásárhelyi tszéknél birói áll. jan. 2ü-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-ulcza 7. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents