A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 2. szám - Jogesetek a kereskedelmi meghatalmazás köréből - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

6 JOG. telését, illetve az abból még fennmaradt hátralékot per utján a többi hitelezőktől egész önállókig követelhesse, hanem a hitelezőt kifejezetten csak arra jogosítja fel, hogy a közadós ellen a csődnek újból megnyitását kéreimezhosse. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes kereseti előadása szerint a keresethez C. a. csatolt váltóbeli 172. forint lő kr. összegnek 60°/0-ját tevő 103 frt 27 krt azért követeli, mert alperes az ellene folyamatban volt csődben létrejött és jóváhagyott kényszeregyezségnek annyiban, a mennyiben a 40% 68 forint 88 kr. kiegyezési hányadra kifizetett 45 frt 92 kron kivül még járó 22 frt 96 krral elfogadott váltót a lejáratkor 1886. július 6-án be nem váltotta és igy egyezségileg elvállalt kötelezettségének eleget nem tevén, a kényszeregyezség alperesre nézve a csődtörvény 226. §-a értelmében hatályát vesztette. Minthogy azonban egyfelől a csődtörvény 226. §-ában az esetre, ha a közadós egyezségileg elvállalt kötelezettségének eleget nem tesz, kimondott azon jogkövetkezmény, hogy a kényszeregyezség reá nézve hatályát veszti, a hitelezőnek arra, hogy a közadóstól eredeti követelését, illetve az abból még fenmaradt hátralékot per útján, a többi hitelezőktől egész önállólag követelhesse, nem ad jogot, hanem a hitelezőt kifejezetten csak arra iogositja fel, hogy a közadós ellen a csődnek újból megnyitását kérelmezhesse; minthogy másfelől alperes saját előadása szerint az egyezségi összegből még ki nem fizetett 22 frt 96 krnak behajtása végett az erről szóló váltót beperesitette s az ennek folytán az alperes által a 2-/. alatti vevény szerint 1886. augusztus 31-én postán elküldött 31 frt 14 krajcárt még a jelen kereset beadása előtt kezéhez vette, azt az egyezség értelmében még követelhető összegnek s járulékainak törlesztésére elfogadta; minthogy ekként alperes egyezségileg elvállalt kötelezettségének még a jelen kereset megindítása előtt eleget tett, de felperes különben is a 22 frt 96 kros egyezségi váltó beperesitésével a létrejött egyezséghez való ragaszkodásnak kifejezést adván, ettől, miután alperes egyezségi kötelezettségének megfelelt, el nem térhet és eredeti követelésének megfizetését nem követelheti : felperest keresetével elutasítani kellett. (1886. november 15. 51,229. sz. a.) A budapesti kir. itéló tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét annak indokainál fogva helyben hagyja. (1887. április 25-én 7,803. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának Ítélete felhívott indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. október 11. 678. sz.) Azon körülmény, hogy a biztosító a biztosítottat orvosa által megvizsgáltatta, a biztositottat fel nem oldozza azon kötelezettsége alól, hogy fontos kérdésekre a valósághoz híven feleljen. Az, hogy a biztosított orvosi kezelés alatt állott, fontos és a biztosítás elvállalására befolyással biró körülményt képez, mely körülménynek elhallgatása, illetve az az iránt a biztosítotthoz intézett kérdésre adott valótlan felelet már magában is maga után vouja a szerződés érvénytelenségét, eltekintve attól, hoary mily mérvűek voltak ama betegségek, melyek miatt a biztosított orvosi gyógykezelés allatt állott. Ebből folyólag megtámadható a szerződés érvényességre akkor is, ha a halált okozó és azon betegség köz , melyet a biztosított elhallgatott, vagy a melyben korábban gyógykezeltetett a melyre nézve a gyógykezelés alatt léteit hallgatta el, semmi összefüggés ninoen. A budapesti kir. keresk és valtótörvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Alperesnek a felperességi jog ellen tett, arra alapított kifogása, hogy felperes a biztosított V. C. M.-nek nem törvényes örököse, nem jöhet figyelembe, mert az /. alatti hiteles esketési anyakönyvi kivonat szerint felperes a biztosítottnak törvényes neje volt, az pedig, hogy a biztositott 1884. jul. 9-én meghalt, a D. a. hiteles anyakönyi kivonattal igazolva van és mert különben is az alperes, mint biztosító és V. C. M. mint biztositott között 1885. jul. 25-én létrejött A., illetve 2-/. alatti életbiztosítási szerződés világos szavai szerint a biztositott elhunyta esetén kedvezményezettül első sorban felperes van megjelölve. De az ügy érdemében alperes védekezését figyelembe venni, az alperes és V. C. M. közt létrejött biztosítási szerződést érvénytelennek tekinteni s ennek folytán felperest keresetével elutasítani kellett; mert a kt. 475. §-a szerint, ha a biztositott az ügylet megkötésekor fontos körülményeket elhallgat, vagy valótlanul ad elő, a biztosítottnak, ha előtte az adatok vagy az előadás helyessége tudva nem volt, jogában áll a szerződés érvényességét megtámadni, biztositott V. C. M. pedig az általa alpereshez benyújtott 37- a. ajánlatban foglalt 10. és a 4-/. alattiban orvosi megvizsgálásakor hozzá intézett 8. kérdésre azt felelte, hogy orvosi segélyt nem vett igénybe, továbbá a 3'/. a. 13. és a 4-/. a. 16. kérdésre azt válaszolta, hogy nem köpött vért, holott a kihallgatott tanuk, jelesül M. M. orvosnak a 10','. a. kérdő pontok 2. kérdésére tett azzal a vallomással, hogy biztosítottat, ki első- vagy másodéves hittanhallgató korában vérköpés miatt tanácsát kérte, gyógykezelte, továbbá P. J. orvosnak a 7'/- a. kérdőpontok 2. és 3. kérdésére tett azon vallomásával, hogy a biztositottat 1883. július 25 előtt gyomorbajban és catarrhus bronchialisban több izben gyógykezelte s hogy biztositott előtte emiitette, hogy deák korában vért köpött, kétségtelenül bizonyítva van, hogy biztositott a 3-/. a. ajánlat tételét megelőzőleg vért köpött és orvosi kezelést vett igénybe, mely utóbbi körülményt felperes a per folyamán nem is tagadja, azt pedig felperes, hogy alperes e körülményekről, melyek alapján a szerződést érvénytelennek tartja, tudomással bírt volna, bizonyítani meg sem kísérli; mert az, hogy a biztositott vért köpött és orvosi kezelés alatt állott, tekintve, hogy az esetben, ha alperes erről tudomással bir és ha az ajánlattevőt megvizsgáló orvos figyelme a vizsgálat alkalmával erre is felhivatik, nincs kizárva annak lehetősége, hogy az orvosi vizsgálat nem azt az eredményt tüntette volna elő, melyet igy előtüntetett, t. i. hogy V. C. M. a biztosításra ajánltatott s ennek folytán a szerződés általában nem, vagy nem ugyanazon feltételek mellett jött volna létre, mindenesetre fontos s a biztosítás elvállalására befolyással biró körülményt képez és az a körülmény, hogy alperes a biztositottat orvosa által megvizsgáltatta, a biztositottat az alól a kötélszettsége alól, hogy fontos kérdésekre a valósághoz híven feleljen, a fenti okokból nem oldozza fel; és mert ezeknél fogva ama körülmény elhallgatása, hogy a biztositott orvosi gyógykezelés alatt állott, illetve az az iránt a biztosítotthoz intézett kérdésre adott valótlan felelet már magában véve is eltekintve attól, hogy milyen mérvűek voltak ama betegségek, melyek miatt a biztositott orvosi gyógykezelés alatt állott, a szerződés érvénytelenségét vonja maga után, annál inkább a jelen esetben, midőn e körülmény elhallI gatása mellett a biztosítotthoz intézett kérdésben határozottan ! megjelölt betegség létele is, a vérköpés eltagadtatott. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az első | bíróság Ítéletét annak indokolásánál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia: A másodbiróságnak ítélete az abban felhozott indokoknál fogva annyival is inkább helybenhagyatik : mert a keresk. törv. 475. §-a szerint ahhoz, hogy a biztosií tott a biztosítási szerződésnek érvényességét megtámadhassa, j elegendő, ha a biztositott a biztosító előtt tudva nem lévő fontos i ténykörülményeket elhallgatott, vagy ha fontos ténykörülményeket valótlanul adott elő, ha tehát életbiztosításnál a biztositott a | hozzá intézett kérdésre valóltanul felelt, oly körülményre nézve, I mely a biztosítási ajánlat elfogadására vagy el nem fogadására befolyással lehetett, a szerződésnek érvényessége megtámadható, még ha a halált okozó és azon betegség között, melyet a biztositott elhallgatott vagy a melyben korábban gyógykezeltetett és a melyre nézve a gyógykezelés alatt léteit hallgatta el, összefüggés nincs is. (1887. nov. 3-áu, 792. sz.) Bűnügyekben. Perbeli egyezség által ítélet nélkül megállapított esküre nézve, az eskü h.imissága miatt nem tehető folyamatba a bűnvádi eljárás. (Btkí 213. §.) A nyitrai kir. törvényszék: P. Száli vád alá helyeztetik hamis eskü büntette miatt a btk. 219. §-a szerint. Indokok! P. Száli, K. István, György, András és József ellen a nyitrai kir. járásbíróságnál 1882 évi január hó 18-án | 365. sz. alatt 52 frt és 18ö0. évi november hó 8-ától járó 6% i kamatai iránt sommás pert indítván, annak során letette a főesküt arra, hogy ezen 62 frtot kölcsöntőkének lerovására K. Istvántól 1879. évi január hó 17-én 24 frtot, K. Andrástól pedig két izben 12 frtjával szintén 2 4 frtot s igy összesen 48 frtot nem kapott.