A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 2. szám - Jogesetek a kereskedelmi meghatalmazás köréből - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

JOGESETEK TARA FELSÖBIRÓSÁGI HATÁROZAT( )K ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 2. számához. Budapest, 1888. január 8-án. Köztörvényi ügyekben. Oly kárért, melyet a ki'zsi g alkalmazollai hatásterük tú 1 lépésével okoznak, a község felelős. A gyergyó-szenlmiklósi kir. járásbíróság (1886. május 4-én l,089./p. 86. sz. a.) M. Nicolaj felperesnek, L. Antal községi biró által képviselt Gyo-Remete község és J. Áron odavaló erdöbiró elleni 150 frt értékű egy darab ökör visszaadása s járulékai iránti perében itélt: L. Antal közs. biró által képviselt Gyo-Remete község és J. Áron egyetemlegesen kötelesek 8 nap s végrehajtás terhe mellett a leszállított kereseti 15 frt kártérítési tökét s járulékait felperesnek megfizetni. Indokok: Tekintve, hogy az 1885.( évi október 17-én 2,255. p. sz. alatt felvett tárgyalási jkvben J. Áron alperes beismerte azt, hegy felperes kérdéses ökrét ö hajtotta be, s hogy azt kezesállitás ígérete mellett sem adta ki, sem ö sem alperes község bírája •— tekintve, hogy a kérdéses ökör alperes község határbirájának volt átadva, honnan a községi biró rendelete nélkül nem adatott ki, s elvégre is, az érintett tárgyalás megtartása után csakis L. Antal alperes község birája rendeletére adatott ki, ezek szerint J. Áron erdöbiró és L. Antal biró közös összemíiködés nyomán tartatott vissza a kérdéses ökör, s kezesállitás Ígérete mellett sem adatott vissza felperesnek. Tekintve továbbá, hogy alperesek a 2,255. sz. tárgyalási jkvben kért halasztási kérésük dacára, az újabban mai napra kitűzött tárgyalás folytatásához nem jelentek meg, valamint az általuk megidéztetni kért s meg is idézett B. Bertalan sem jelent meg, s így azt, hogy felperes ökrét J. Áron az alperes község legelő helyéről, s így jogosan hajtotta volna le, s hogy az a községi határbirónal jogosan tartóztatott volna be, nem igazolták, ezek szerint J. Áron mint behajtó s L. Antal községi biró által képviselt Gyo-Remete község, mint azon ökröt letartóztató és kezességre is ki nem adó alperesek a leszállított kereseti kártérítési összeg megfizetésén egyetemlegesen elmarasztalandók voltak, még pedig a kártérítési összegben azért, mert az ellen alperesek kifogást nem tettek, szabályszerű megidéztetésük daczára a másodízben kitűzött végtárgyaláskor nem is jelenvén meg. A marosvásárhelyi kir, itélö tábla: (1887. február 10-én 5,-392./p, 86. sz. a.) Az elsőbirósági Ítéletnek J. Áronra vonatkozó része mint nem felebbezett érintetlenül hagyatik, Gyo-Remete községre vonatkozó része azonban megváltoztatik, felperes keresetével ezen alperessel szemben elutasittatik. Indokok : Az 1885. évi október 17-én tartott első tárgyalás alkalmával L. Antal mint Remete község birája tagadta mindazon körülményeket, melyeket felperes állított és melyekre keresetét ezen alperessel szemben alapította. Minthogy felperes sem akkor, sem későbben ezen tagadással szemben állításait nem bizonyította — ennélfogva azok bizonyítottaknak nem tekinthetők és felperest ezen alperessel szemben keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia: (1887. dec. 16-án 4,372./p. 87. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla Ítélete Gyo-Remete község elsőrendű alperesre vonatkozólag megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik ezen alperesre nézve is helyben. Indokok: A kereset tárgyát képező ökör a községi erdöbiró által hajtatván be, a községi határbiró őrizete alatt visszatartatott és miután azon alperesi előadás, hogy ezen behajtás községi legelőről történt nem bizonyittatott: az ökör letartóztatása által okozott kárért a község is felelős, a mennyiben azt saját alkalmazottjai hivatási hatáskörük túllépésével okozták, miért is elsőrendű alperes tekintetében az elsőbirósági Ítéletet ezen és az abban felhozott indokokból helyben kellett hagvni. Az örökli agy ó özvegye ellen, kit már a törvénynél fogva a hátrahagyott vasyon haszonélvezete megillet, hagyatéki zárlatot a ptr. 588. §-a értelmében elrendelni nem lehet. (Ptr. 588. §.) A szabadkai kir. törvényszék: Miután a/ 1884. évi április 6-án végrendelet hátrahagyása mellett Adán elhunyt Sz. Mita örökhagyónak az adai 1,089. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanból, valamint 1,050 frt 60 kr. értékben leltározott ingóságokból álló hagyatékára nézve a hivatott örökösök barátságosan ki nem egyezhettek, a perrendt. 587. §-a rendeletéhez képest özvegy Sz.-né született V. Natália, mint birtokban levő és a végrendeletre támaszkodó ellen K.-né Sz. Julka, D.-né Sz. Ancsa, Sz. Boszilka, Sz. Dina és Sz. Markó mint kiskorú Sz. György részére árvaszékileg kinevezett ügygondnok, perre utasíttatnak ; meghagyatván nekik, hogy jelen végzés kézbesítésétől számítandó 80 nap alatt keresetlevelüket ezen kir. törvényszéknél annál bizonyosabban nyújtsák be, mert elleneseiben a hagyaték átadásának kérdése a perrendt. 590. §-a értelmében lesz elintézendő. Egyidejűleg a perrendt. 588. §-ához képest a hagyatéki javaknak biztosítása tekintetéből azoknak összeírása és zár alá vétele elrendeltetik, s ennek foganatosításával és az 1885. évi november hó 16-ik napján megtartott tárgyalás alkalmával az örökösök által javaslatba hozott, az özvegy által nem kifogásolt, Sz. György gondnoknak számadási kötelezettség mellett leendő átadásával a zentai kir. járásbíróság az összes hagyatéki iratok közlése mellett megbizatik, az eredményrőli jelentés 15 nap alatt elváratván, zárgondnok utasíttatván, hogy a zárlati javakat előre bocsátandó hirdetés után nyilvános árverésen bérleti rendszerben kezelje s a számadásokat ezen kir. törvényszék meghagyása folytán bármikor, mindenesetre azonban az év végével okmányokkal felszerelve mutassa be. (1886. szeptember 2-án 4,996. sz.) A budapesti kir. itélö fábla: A kir. itélö tábla a kir. törvényszék végzését a perre utasításra vonatkozó részében, mint nem nehezteltet, érintetlenül hagyja; azon neheztelt részében pedig, mely szerint örökhagyó Sz. Mita hagyatékára nézve zárlat lett elrendelve, megváltoztatja; zárt kérőket kérvényükkel elutasítja, s a zár elrendelése alapján netán foganatosított eljárást hatályon kívül helyezi. Indokok: Mert a hagyatéki iratokból kitetszőleg a hagyatéki vagyon birtokában örökhagyó felesége s igy annak jelenleg özvegye van, kit férjének hátrahagyott vagyonára nézve a haszonélvezet, nemcsak örökhagyó végrendeleténél, hanem törvénynél fogva is megillet; ily körülmények közt tehát a perrendt. 588. §-a szerinti zárlatnak a hagyaték birtokában levő örökhagyó özvegye ellen helye nincs. (1887. március 30-án 9,135. sz.) Valamely Ítélet végre nem hajthatósága miatt, az egész perbeli eljárás megsemmisítése ki nem mondható. r A m. kir. Curia (1887. dec. 9-én 7,957/p. 87. sz. a.): (Arz Albert ügyvéd által képviselt M. Stan felperesnek, Cosma Parthen ügyvéd által védett S. Ciorán alperes elleni a nagyszebeni kir. járásbíróság előtt folyamatba tett 400 frtról szóló perében stb. . . . valamely Ítélet végre nem hajthatósága miatt az egész perbeli eljárásnak hivatalból való megsemmisítését az 1881. évi LIX. t.-c. 39. S-ára törvényesen alapítani nem lehet. Az egyetemleges jelzáloggal biró hitelező az esetben, ha biztosított követelése még el nem árverezett ingatlant vagy tulajdonostársi hányadot is terhel, jogosítva van ugyan a már elárverezett ingatlan vételárából egészben vagy csak részben követelni kielégítést, azonltan ezen joga nem terjeszthető ki arra, hogy ha ebbeli kívánságát a sorrendi tárgyalásnál már kijelentette és ennek alakján a sorrendi végzés jogérvényesen meghozatott, utólag a vételár valóságos kiűzetése alkalmával már jogérvényesen megállapított elsőbbségről a későbbi hitelezők javára lemondjon és követelésének egészbeni kifizetését a többi zálogtárgyakra fentarthassa. (1887. október 18-án 6,645. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A csődtörvény 226. §-ában az esetre, ha a közadós egyességi leg elvállalt kötelezettségének eleget nem tenne, kimondott azon jogkövetkezmény, hogy a kényszeregyesség reá nézve hatályát veszti, a hitelezőnek nem ad jogot arra, hogy a közadóstól eredeti köve-