A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 30. szám - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog

JOGESETEK TÁRA FELSÖBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a >Jog« 30. számához. Budapest, 1888. július 22-én. Köztörvényi ügyekben. Perújítás perktétel esetében. (I'olg. törv. rendt. 70. §.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az elsőbiróságnak az 1881 : LIX. t.-c. 35. Si-ának 2. bekezdése alapján valamennyi alperes által felebbezettnek vett ítéletét megváltoztatja, a perújításnak helyt nem ad s a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: Perújításnak csakis az 1881. évi LIX. t.-c. 69. í;-ában felsorolt esetekben van helye; felperes azonban oly körülményt vagy okot, melynek alapján az idézett törvény értelmében a perújítás megengedhető lenne, fel nem emlit és perújitási kérelmét nem is a törvényre, hanem az 18(38 : L1V. törvénycikk 7o 5;-ára alapítja. Miután pétiig az utóbb említett törvénynek abból az intézkedéséből, hogy a perletétel a per elvesztésével egyenlő hatálylyal bir, mi ellen csak perújításnak van helye, egyáltalában nem következik, hogy perletétel esetében feltétlenül, illetőleg még abból a perletételböl kifolyólag lenne perújításnak helye, hanem igenis az következik, hogy perújításnak annviban van helye, a mennyiben az 1881 : LIX. t.-c. t>9. íjában felsorolt esetek egyike vagy másika fenforog. a perújítás az 1868 : LIV t.-c. 70. S-a alapján meg nem engedhető. 11887. június 21-én, 26,263. sz,i A ni. kir. Curia : A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1888. április 13-án, 6,849/87. sz.) Hivatalból észlelendő semmiségi eset forog fenn, ha a sommás bíróság az eredetileg nagyobb összeg erejéig indított, de a tárgyalás megkezdése előtt 50 forintra, vagy kevesebbre leszállított kereset iránt az eljárást folytatja és érdemleges határozatot hoz. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. itélö tábla az elsőbiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. -19. §-a c ) pontja alapján megsemmisíti, a kereset levelet felperesnek visszaadni rendeli. Indokok: Mert felperes keresetét az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt 36 frtra szállította le, mely összeg erejéig terjedő keresetek az 1877: XXII. t. -c. 12 §-ának 1. pontja szerint a kisebb polgári peres ügyekben követendő kivételes bírói hatáskör és eljárás alá tartoznak, melytől eltérésnek helye nincs, s mivel e szerint az elsöbiróság illetéktelenül járt el oly ügyben, mely hatásköréhez nem tartozott, ennélfogva szabálytalan eljárását s az ennek alapján hozott itétetét az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-a utolsóelőtti bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíteni s felperest az ö helytelen eljárása által okozott költségek megtérítésére kötelezni kellett. Í1886- november 19-én, 12,017. sz.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla végzése felhozott indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887. évi október 11-én 5,680. sz) Ügyvéd részére bizonyos eredmény kieszközlése esetére kötelezett tiszteletdíj nem követelhető, ha az eredmény bekövetkezte jogosított tudta és hozzájárulásával hinsittatott mear a kötelezett fél ténykedése által. E körülmény azonban a tett kiadások és munkálatok díjazását bírói la? megállapítandó öszegben ki nem zárja. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság- (1887. július hó 2 Win, 13,711/p. 1887.): Dr. Literáty (>dön ügyvéd felperesnek dr. Pásztélyi [enő által védett Gromon Dezső alperes elleni 25,< )0i) forint s jár. iránti ügyében icélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét az a. mellett felmutatott A. alatti kötelező nvilatkozatra alapította. Ezen kötelező nyilatkozat 2. pontjának világos tartalma tanúsága szerint a kötelezett 25,000 forint tiszteletdíjnak fizetése azon időre köteleztetett, a mely időben felperes alperesnek összes ügyeit hitelezőivel olykép hozza rendbe, hogy függő adósságainak kiegyenlítése után csupán az amortizationalis kölcsönök terheljék. Felperesnek tehát igazolni kellett azt, hogy ezen kikötés teljesedésbe ment, erre nézve azonban bizonyítékot nem nyújtott, minek alapján öt keresetével elutasítani kellett. Felperesnek abbeli érvelése, hogy ő alperes által a kötelező nvilatkozat és az ügyvédi megbízás átadása alkalmával tévedésbe ejtetett az iránt, hogy a kötelező nyilatkozatban kikötött feltétel bekövetkezhetik, figyelembe nem jöhet, mert felperesnek az ügy rendezésének elvállalása alkalmával oly iuformátiót volt köteles szerezni, a melyből az ügy rendezésének lehetősége és a kikötött feltételnek bekövetkezhetése kitüntethető lett legyen, mit tenni szintén elmulasztván, ezen kifogás jelen ügy elbírálásánál figyelembe vehető nem volt. A budapesti kir. itélö tábla (1887. november 8-án, 39,444/p. 1887): az első bíróság ítéletét megváltoztatja, alperest felperes részére 25,000 frt ügyvédi munkadíjnak s jár. megfizetésére kötelezi. Indokok: A kereseti levélhez A. alatt mellékelt nyilatkozat szerint alperes felperes részére 25,000 frtot tiszteletdíj címén lekötött. Igaz ugyan, hogy az A. alatti nyilatkozat második bekezdésében akkor kötelezte alperes a kereseti összeget kifizetni, ha felperes alperesnek összes ügyeit hitelezőivel olykép rendbe hozza, hogy függő adósságai kiegyenlítése után ingatlanait csupán az amortisationalis kölcsönök terhelendik, minthogy azonban a 27- alatti levélben alperes beismerte, hogy felperes alperes érdekében önfeláldozásig menő ügyvédi munkálatokat tett, továbbá, hogy felperesnek alperes eilen nemcsak hogy követelései vannak, hanem hogy azok követelhetövé váltak, minthogy továbbá az, hogy az esetben, ha felperesnek alperes hitelezői követeléseit kielégíteni nem sikerül, felperes a kötelezett ügvvédi díjra igényt nem tarthat, a nyilatkozatban kikötve nincs, miből önként következik, miszerint ez a körülmény, hogy alperes ingatlanait eladván, felperes vállalkozásának alapja megszűnt, alperest nem jogosítja fel arra, hogy az A. alattiban vállalt kötelezettség teljesítését egészben megtagadja. Nem vétethetett figyelembe alperesnek ama kifogása, hogy felperes az A. alatti nyilatkozat második bekezdésében megállapított feltételeket nem teljesítvén, ügyvédi munkadíját sem követelheti, mert egyrészt ez, mint mint már fentebb is jelezve volt — a nyilatkozatban világosan kikötve nem volt — de másrészt, mert felperesnek alperes által kétségbe nem vont keresetbeli állítása szerint alperes ingatlanait eladta, tehát felperesnek az A. alatti nyilatkozatban kijelölt tevékenységi köre nem felperes mulasztása, de épen alperesnek felperes által meg nem gátolhatott cselekménye folytán szűnt meg, minek következtében ugy az A. alatti nyilatkozatban foglalt kikötés — tekintessék az bár felperes irányában feltételnek, alperesre nézve teljesítés idejének — valamint azzal maga az ügy is megszűnvén, ez az 1874. évi XXXIV. t.-c. 55. §-a szerint alperest arra jogosítja, hogy előleges egyezkedésben megállapított és általában kötelezett jutalomdíj leszállítását per utján kérhesse, minthogy azonban alperes nem is állítja, hogy önállólag ily pert megindított volna, jelen perben pedig e címen viszontkeresettél nem élt, minthogy továbbá az A. alatti nyilatkozat második bekezdésében foglalt ügy megszűnvén, egyéb kikötés hiányában felperesnek különben fennállt) követelésére nézve alperes fizetési kötelezettsége azonnal beállott, mindezeknél fogva az eljáró bíróság ítéletének megáltoztatásával alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezni kellett. A in. kir. Curia (1888. május hó 18 án, 215/p. 1888.) A budapesti kir. itélö tábla ítélete megváltoztatik s az első folyamodásé biróság ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva, annyival is inkább, mert az A. alattinak első része, melyben átslában a 25,000 frt tiszteletdíj lekötéséről van szó, nem választható el a másik résztől, mert abban van kifejezve az, hogy az ügyvédi díj minő indokból köteleztetik, a midőn kimondja alperes, hogy a 25,000 frtot kifizeti, mihelyt felperes hitelezőivel összes ügyeit ugy rendezendi, hogy függő adósságai kiegyenlítése után, ingatlanait csupán az amortisationalis kölcsönök terheljék, ezen kijelentés pedig feltételt tartalmaz, melynek teljesítésétől van a 25,000 frt ügyvédi tiszteletdíj függővé téve. Az, hogy a tiszteletdíj kifizetése a most érintett feltétel teljesítéséhez van kötve s azzal szorosan és elválaszthatlanul összefügg, kétségtelenné teszi,