A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 28. szám - A végrehajtási eljárás 42. §-a

JL JOG. 235 y ni. Bar t ha Iván urnák e lapok 24. számában közölt cikkében egy igen érdekes és actualis eszmét pendített meg, mely alkalmas az érdekelt körök figyelmét felkölteni és a hátrányos állapotnak megfelelő intézkedések utján való megszüntetését előidézni. De kockáztatott dolog az ügyvédi és birói kar közötti viszony javulását csupán a képesítésnek egységes, elvi szervezésétől föltételezni. Anyagias korunk nem elégszik meg az erkölcsi sikerrel, követeli még a csengő ércben való kifejezéseit is. Említett tényezők egymásra szorulnak, az ügyvéd első naegvitatója az esetnek, megbirálója az ügynek, ő az, ki az ügyet jogilag feldolgozva, birói cognitió alá terjeszti, a bíró a kész anyagot kapja elbírálás végett. Es most tegyük fel a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy az, ki két ellenkező irányú vélemény fölött ítéletet mondani hivatva van, a jogi képzettség alacsonyabb niveauján álljon, mint a perbeli személyek képviselői ? Nem anomalia-e törvényünknek ezen rendelkezése? Legnagyobb szomorúság fogja el azonban a gyakorló ügyvédet, ha látja, miként Ítélnek olyanok, kik az ügyvédek hivatásával járó küzdelmeket és fáradalmakat nem ismerik, azok munkadijai fölött. Igaz, van jogorvoslatnak helye sérelem megszüntetése céljából, de minek a félnek költséget, a felebbviteli bíróságnak munkát, veszödséget okozni. Ezen kevésbé képzett személyektől való erkölcsi és anyagi függetegség, kapcsolatban más rendbeli körülményekkel, idézik elő a régi bizalmas viszony felbomlását. Magam részéről célszerűnek tartom, ha mindazon ügyekre, melyek meghatározott keretben mozognak és melyeknél az írásbeliség tinta-tengerének helye nincsen, a dolog lényegének megfelelő normatív állapíttatnék meg, mely az önkényes birói cognitiónak elejét venné. Nemcsak bíráink elméleti képzettségét kell emelnünk, akár az ügyvédi és birói képesítésnek egységes elvekre alapítása által, akár egyelőre a birói qualificationak a doctoratus elnyerésétől függővé tétele által, hanem függetleníteni kell az ügyvédi kart materialiter is. Csak igy lesz a két kar egyenrangú, csak így működhetik teljes erővel az igazság kifürkészésén. Schul Gyözö, Szászváros. kukban a katonai manővereket. Bár a jutalmak és büntetésnemek itt csaknem ugyanazok, mint akármely más javítóintézetben, mindazáltal el nem tagadható az, hogy bizonyos jutalmaknemekcn több vagy kevesebb materializmus húzódik végig : ilyen jutalmak pl. a játékszerek, eledelek és az úgynevezett »bons point« vagyis az intézet házi pénzeinek egy neme, mely 5 centimnyi értéket képvisel. E pénz árán a növendékek nemcsak hogy tejet, vajat, sajtot vagy gyümölcsöt vehetnek a kolónia épületében, hanem még elitélt kartársukat is felszabadíthatják valamely reá mért büntetéstől. Az idegen bímök eltörültetésének eme különös eszköze vajmi gyakran forrását képezi a növendékek elválhatatlan barátságának. A »bons points« jegyek fejében kiosztott összeg évenként 1,850 frankra rug. Az intézetnek »dísztáblá"-ja is van, mely a gyülésterem falán függ s azon növendék, kinek neve e táblára jutott, évenkint öt frankot húz. Évenkint e címen 4,500 frank körül fizettetik ki; a pénzt az illetők takarékpénztári-könyvecskékben kapják. Ha a növendék neve hosszabb ideig marad e dísztáblán, akkor a név tulajdonosa piros szalagból álló jelvényt nyer, mely arra képesiti őt, hogy üresedés esetén a családban mint »idősb fivér« nyerjen alkalmazást, a mi egyszersmind a legfőbb kitüntetés. Van az intézetnek még »díszzászló«-ja is, mely minden vasárnap azon családnak adatik megőrzés végett, a mely a lefolyt liét alatt legjobb magaviseletet tanúsított. Az igazgató az illető család legkitűnőbb növendékének nyújtja át ünnepélyesen a zászlót, mire az összes személyzet a templom előtti tágas térre vonul élén a kitüntetett családdal s díszmenetben halad el az igazgató s a kitüntetett család felügyelője előtt. A növendékekből alakult zenekar játsza ilyenkor az indulókat. A díszzászló e feliratot viseli: »Colonie de Mettray. Honneur á la famille«. A tornagyakorlatok és kirándulások alkalmával ez osztálynak van aztán joga az első sorokat elfoglalni s a zászlót vinni. A gyülésterem falai számos képpel ellátvák, melyek főleg az \/ A végrehajtási eljárás 42. §-a. ' Irta: Dr. SZŐKE KÁROLY, módosi kir. járásbiró. A végrehajtási eljárás 42. §-a a helytelen védekezés miatt marasztalt alperesnek, szemben a vagyontalan felperessel, biztosítékot kíván szolgáltatni arra nézve, hogy perének kedvező fordulata esetén jogai megóva legyenek. Ámde, hogy mennyiben lett a kitűzött cél elérve, szabad legyen következőkkel illusztrálnom. A hivatkozott szakasz következőleg rendelkezik : Ha a végrehajtást szenvedő azon Ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó hatálylyal nem bíró felebbezéssel él, vagy halasztó hatálylyal nem bíró igazolást, perújítást, avagy semmiségi pert indit s egyszersmind kimutatja, hogy az ítélet megváltoztatása, feloldása, megsemmisítése, vagy hatályon kivül tétele esetében visszvégrehajtási igénye veszélyeztetve van, kívánhatja, hogy a kielégítés, illetőleg a kielégítési végrehajtás a végrehajtató által nyújtandó biztosítástól tétessék függővé, ilyen biztosítás nem nyújtása esetében pedig engedtessék meg, hogy fizetés helyett a végrehajtási összeget, vagy a végrehajtás tárgyát s a mennyiben utóbbi a bíróságnál való letételre nem alkalmas, a bíróság által szükség esel ében szakértők meghallgatásával megállapítandó készpénzbeli egyenértéket a bíróságnál tegye le. A törvény első bekezdése szerint kérvényezőnek csak visszvégrehajtási igényének veszélyeztetését és a felsorolt jogorvoslatok egyikének használatát kell igazolnia s minthogy a kérelem érdemében határozni, tárgyalást csak szükség esetében igényel, midőn tehát a kérvény teljesen felszerelve lett beadva, minden tárgyalás nélkül záros határidő alatt utasítandó felperes óvadék nyújtásra, mert ellenesetben megengedtetik kérvényezőnek — hasonlólag záros határidő alaH — hogy a marasztalási összeget letehesse. A kérelem, mint minden végrehajtási ügy, azonnali intézkedést igényel, mégis a szakasz zárbekezdése halasztó hatályt csak az esetben tulajdonit a kérelemnek, ha a marasztalás összege vagy tárgya, illetőleg ennek egyenértéke a bíróságnál letétetett. Bár kétségtelen, hogy végrehajtatót jogerős Ítélete alapján végrehajtási jog különben is megilleti, de a midőn a vagyontalan végrehaj tatóval szemben — igen helyesen — kivétel állapíttatott meg, nem kellett volna a halasztó hatályt oly szigorú előfeltételekhez kötni, nem pedig azért, mert igy igen gyakori esetekben, midőn a biró helytelenül mérlegeli a bizonyítékokat, a törvény intentiójának — hogy a visszvégrehajtási igéuy megóvassék — ellenkezője éretik el. erkölcsi sülyedés fokait, valamint az erényes élet örömeit, jutalmait ábrázolják. Az igazgató állványa fölött a köztársasági elnöknek francia zászlókkal diszitett arcképe függ. Ezzel átellenben levő falon található a de Metz és Bretigneres de Courteilles mellszobra. Egy díszoklevél is látható a terem egyik falán Suringár, az ismert hollandiai fillautróp kézaláirásával. E nagy emberbarát névaláírását a »Rauhes Haus« vendégkönyvében volt alkalmam látni. Suringár ugyanis — mint előttem Wichern, a Rauhes Haus igazgatója, mondá—mielőtt hazájában az általa alapított s ma már nagyhírű javitó-intézet szervezéséhez hozzáfogott volna, a horni »Rauhes Hausban« is megfordult, s modellnek nem a »Rauhes Haus«-ot, hanem a francia mettrayi coloniat vette, sőt saját intézetét is »Nedderlandsch Mettray«-nek nevezvén el. A gyülésterem falait még azon volt növendékek arcképei is diszitik, a kik mint katonák a harcmezőn magukat kitüntetve, hadi érdemjelekkel láttattak el. A csinos bel- és külsejű templom magas tornyával szinte gyengíteni akarja azt a külső egyhangúságot, melyeket az egy- és ugyanazon stílben épült családházak a coloniának kölcsönöznek. A templom főoltára felett a sz. szűz Mária nagy képe díszlik, a falakon nagy táblák függnek, melyeken az alapítók és jóltevök nevei olvashatók, köztük nem egy császár, császárné, király, királyné és előkelő főúr neve. Csaknem 500, köztük igen sok angol név látható itt. Hogy a tanítók és családfelügyelők állandóan maradhassanak az intézet szolgálatában, számukra de Metz nemcsak alkalmas házakat építtetett az intézet területén, hanem a nősülést is megengedte nekik. Az intézetben fősúly helyeztetik a munkára, tudományos ismeretek ápolása azonban csak másodrendű helyet foglal el. Foglalkozásra nézve az intézet növendékei közül földmives 544, gyümölcstenyésztő 79, vincellér 49, kerékgyártó 23, cipész 18, kovács 14, kőmives 4, asztalos 7. facipész 19, szabó 28, házi szolgálatot teljesít 15 = 800. (Folyt, köv.)