A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 28. szám - Az ügyvédi és birói kar közötti viszonyról. 2. r

234 A JOG. szerkeszteni, hanem az azokban foglalt concret esetben Ítéletet hozni s ezekből kitünőleg a kettő közötti különbség vajmi kevés lehet. Tegyük azonban fel, hogy a birói vizsga el fog töröltetni, vájjon akkor szerencsésebb korszakot értünk el, nagyon csalatkoznak azok, a kik azt elhinni akarják s nézetük ellenkezőjének beigazolássval most foglalkozni nem akarok, miután azt hagyni akarom azon időre, a midőn doctoratussal ellátott ügyvéd fog a birói székbe ülni s majd az ellen fognak panaszokat hallani. Ezúttal még csak arra szeretném megjegyzésemet szorítani, hogy későbben, midőn a jogászi világ az előtte gördített mindenféle gátak által a doctoratus letételére meggondoltabban fogja elhatározni, gyérebben fog az ügyvédi vizsgára is készülni, más oldalról pedig, ha a birói vizsga megszüntetésével birói állásokra csak gyakorló ügyvéd fog kineveztetni, mi által azoknak száma csökkenvén, a meglevő, valamint az új, de ritkábban megjelenő ügyvédek sorsa javulni fog s akkor azon pálya nekik nagyobb boldogságot biztosítván, mint azelőtt, jövőjüket nem fogják a birói pályára feláldozni, az új reformmal azonban mit értünk el, ugy hiszem, a birói vizsgának legnagyobb ellensége, Nagy Ferenc buziási ügyvéd ur is azt fogja most már őszintén mondani, hogy semmit, mert megint ott vagyunk, a hol azelőtt pár évvel voltunk, de akárki foglalja el a birói széket, azért mindkét cikkíró ur jogosan nem követelheti, hogy az ügyvédi munkadíj nem a kifejtett munkához képest, hanem azon túl állapíttassák meg. A mi a »Jog« 25. számában megjelent Cs an ády István szentendrei kir. járásbiró ur erre vonatkozó cikkét illeti, arra feleletképen ugyanazokat ismételhetném, a miket Kovács Béla új-aradi kir. aljárásbiró ur a »Jog« 23. számában felhozott, annál inkább, miután akkor csak a jobb sorsú fiatal ember láthatná el a birói állást, mivel a doctoratussal összekötött költségeket csak az birja megfizetni, a szegényebb sorsú jogász pedig, habár nem az utolsókból való is, ki volna zárva ezen pályától s igy ezen intézkedés még az alkotmányba is ütközne s azért a szent-endrei kir. járásbiró urnák kifejtett nézetét még azért sem oszthatom meg, miután a bírákat, illetve ezen pályára készülőket inkább gyakorlati szempontból kellene kiképeztetni, ugy, hogy az ügyvédek által a tárgyalás során felhozott feleseléseket gyorsan fogják fel és arra azonnal mondják ki a határozatot, azért szerény nézetem szerint a birói vizsga továbbra is fenmaradhatna azon változtatással, hogy az eddigi 3 évi gyakorlati idő egy évvel még meghosszabitható. A, ?• T, • Aontaau István, buziási kir. aljárásbiró. Ugyané tárgyról még a két következő nyilatkozatot vettük: Tekintetes szerkesztőség ! A jog legközelebbi számában »Nemo« aláírással olvastam »az ü g y v v d i é s b i r ó i k a r közötti viszonyról« szóló cikket; ugy látszik, Nemo kartársamnak a gyakorlat adta meg azon okokat, melyeket a fenti cím alatt fölhozott s kijelentem, hogy a midőn neki teljesen igazat adok és vele egyetértek, köztünk a különbség csak az, hogy én a tett terére léptem s Nemo leírása majdnem betüről-betüre ugyanaz a mit én már a folyó évi június Íí-én tett expeditióval a nagyméltóságú igazságügyminiszter ur elé panaszkép terjesztettem elő. Hiszem is, hogy nem fog késni sokáig az igazságszolgáltatás kútfeje, a Nemo ur által leirt tarthatatlan állapotokat egy hatalmas miniszteri rendelet utján megszüntetni, mely tarthatatlan állapotok nemcsak a szolnoki, de más törvényszékek területén is gombamódra burjánoztak eddig, melyek jogos, habár nem bizonyítható, de nem is hízelgő feltevéseket vontak maguk után mind a csődügyben a csödbiztosra, a bíróra, mind a bíróság által jogtalanul a csődügyben kiváltságos előnyben részesített tömeggondnokra, az ügyvédre, a méltatlanul mellőzött és sokkal érdemesebb ügyvédeknek nem csekély anyagi kárára. Nekem sem időm, sem kedvem több közölni valóhoz nincs; pedig hála Isten van adatom elég, hogy a bíróságok a királyi törvényszékeknél a csőd és hasonló ügyekben egyáltalán tudni sem akarnak egyenlő megosztásról, mintha bizony Péter családjának nem volna annyi joga az életfentartásához ugyanazon képzettség mellett, mint Pálnak ; s csak azt jegyzem meg, hogy a hiszékenyebbek azt is el akarják hitetni, hogy különösen a csődtömeggondnokság különös érdemhez van kötve, t. i. helybeli érdemet kell ez alatt érteni, vagy nagy névnapot csinálni a bíró ur kedvéért a háznál vagy a szőlőben, vagy különösen behízelegni és bekönyörögni magát az ügyvédnek, a mely egyenlő a szolgalelkíi kézcsókkal. Higyje, a ki akarja, én ezt nem akarom elhinni, hanem én azt szoktam hinni, a mit látok, t. i. általában véve azt látom, hogy a tömeggondnoki megosztásra vonatkozó igazságérzet az alsóbiróságokból kialudt. Ezen sorokat én részemről nem annyira Nemo kartársamnak, mint inkább az igazságügyminiszter urnák és a néhány nap óta a székesfehérvári törvényszéknél elnökösködő (a kit az eddigi igazságtalanságért még okolni nem lehet) Daróczy urnák szántam izlelitőül. Székesfehérvárott. Tisztelettel Szcvdrey Gerzson ügyvéd, országgyűlési képviselő. TÁRCA. A franciaországi javitó intézetek. Irla: KRAJCSIK SOMA, Zólyomban. — A »Jog« eredeti tárcája. — (Folytatás.) Az intézet célja főleg az, hogy az elhagyott, csavargó s erkölcsi romlásnak induló gyermekeket, továbbá ifjú bűnösöket vallás-erkölcsös nevelésben részesítse, a legszükségesebb elemi ismeretekre tanitsa s alapos földmivelőkké vagy iparosokká képezze ki. Az intézetből kilépett növendékek gondozását szintén saját feladatának tekinti az intézet igazgatósága. Gondoskodik arról, hogy az elbocsátott növendékek egyes kézműveseknél vagy földművelőknél nyerjenek alkalmazást, a munkanélkülözőket újból az intézetbe felveszi, vagy pénzbeli adományokkal segiti, sőt a korosabbaknak is életük egész folyamán át készséggel nyújt tanácsot, segítséget és oltalmat. A központi épületek nagy kiterjedésű földterületet vesznek körül négyszögalakban. Ezen épületcsoport magában foglalja az igazgató, lelkész és gazdatiszt lakását, 10 családházat a növeudékek számára, több magánzárkát, a tanítók és tisztek étkező termét, a tantermeket, templomot, tárházat, különféle gazdasági épületeket és az őrházat. Ezen épületek jobb oldalán gyönyörű kertben, több kisebbszerü 2—3 szobával, konyhával és pinczével biró házat találunk, melyekben az intézet nős tisztjei laknak, baloldalon van a betegek osztálya, mosókonyha, az intézet nagy konyhája s egyéb melléképületek. A többi családház, a nőtlen felügyelők lakásai, valamint a különféle műhelyek az intézethez tartozó s 400 hektárt magában foglaló területen szétszórva találtatnak. A családházak kétemeletesek, 12 méter hosszúak és 6.66. m. szélesek ; földszinten vannak a műhelyek, az első emeleten a lakószoba, másikon pedig a hálószoba van. Megjegyzendő, hogy a növendékek mozgó ágyakon hálnak. Minden egyes családház az alapító nevét viseli, pl. »Maison de la ville de Paris, Tours, Orleáns, Poitiers, Limoges, le comte d'Ourches, Benjámin Delessert, Hébert de Rouen, Giraud« stb. A családokat azonban közönségesen nem az alapító, tehát i»azi nevén, mint Angol- vagy Németországban, hanem az ABC-é betűi szerint nevezik. Nappal a felügyeletet az u. n. »chef tlc famille« gyakorolja, kit közönségesen »pére« néven neveznek a növendékek ; ennek oldala mellett állanak a souschef de famille« és két »frére ainé« ; ez utóbbiak éjen át is gyakorolják a család feletti felügyeletet, mig ellenben a chef de famille saját hálószobával bir. Az intézet eredetileg csak 300 gyermek befogadására terveztetett ; e szám azonban évről-évre roppant mértékben gyarapodott ugy, hogy 1874-ben már 800 növendék nyert itt ápolást és foglalkozást. A növendékek családokra vannak felosztva ; a családok száma 16 s minden család — mint fennebb is mondottam — 50 tagból áll. A 6 — 10 éves gyermekek, valamint a 10 — 20 évesek is korukhoz és erkölcsi romlottságuk fokához mérten külön-külön családokat képeznek. Az iskolaház a tantermeken kívül magában foglalja a nagygyűlés termet is, mely 100 lábnyi hosszú és 50 láb széles. E teremben jönnek össze minden vasárnap a kolónia lakói, hogy az elmúlt hét folyamán tanúsított erkölcsi magaviseletük-, szorgalmuk, előmenetelükhöz mérten nyilvánosan megdicsértessenek, esetleg a rossz magaviselet és hanyagság miatt megdorgáltassanak, vagy pedig a már előbb nyert kedvezmények- és kitüntetésektől megfosztassanak. A fegyelem és rend itt ugyancsak katonás. A rend és fegyelemnek ily szigorúsága ellen a növendékeknek nincs is kifogásuk, mert ez úgyszólván természetében van a franciának ; hiszen Franciaországban még a falusi leányok is utánozzák játé-