A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 26. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Ötödik közlemény

222 íl JOG. Ez a tényállás! És most azon kérdést vagyok bátor felvetni, hogy 1-ször van-e helye ily esetben a fenti perirati nyilatkozat miatt a fegyelmi eljárásnak az illető ügyvéd ellen ? 2. Hogy nem erkölcsi kötelessége-e az ügyvédi kamarának, az ily ügyvédet az ügyvédségből kizárni ? 3. Hogy az ügyvédség tekintélyével és becsületével összeegyeztethető-e az, hogy egy ily ügyvéddel más tisztességes ügyvéd érintkezzék és kezet fogjon ? Kérdésemet az ügyvédi kar összes tagjaihoz intézem, mert a kapandó feleletek alapján akarom aztán constatálni, hogy mily erkölcsi érzet fölött rendelkezik karunk, és kérem a feleleteket vagy ezen lap t. szerkesztőségéhez — ennek engedelmét feltételezve — vagy hozzám egy levelező lapon be küldeni. Dr. Wcisz Ignácz, brasxói ügyvéd. Sérelme k.* Codificatio a sepsi-szent-gyürgyi kir. járásbíróságnál. Ezen rovat a jogos és tárgyilag os panaszok előtt nyitván tért, egy — nézetem szerint — elszomorító igazságszolgáltatás alkalmából elsírom én is magam, hogy sértett önérzetemnek elégtételt adjak s kimutassam, hogy a méltányos igazság hive vagyok. Hogy miért kell sirnom és miért kell saját sértett önérzetemnek eleget tenni, az kiderülend az alábbi »sine ira et studio« előadandó esetből: »Ügyfelem uzoni földész A. János nevében, O. György uzoni lakos ellen, mert utóbbi ügyfelem által 1882-től fogva békésen birtokolt, egy darab szántóföldbe önhatalmúlag beállott s a szántóföldről egy méter szélességben és 150 méter hosszúságban egy csomó lóherét lekaszált és azt maga részére el is használta: 225 — 888. kp. sz. a. a sepsi-szent-györgyi kir. járás, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróság előtt panaszt emeltem, sommás visszahelyezés és kártérítés miatt. Idézett panaszom folytán nevezett tisztelt bíróság — habár helyszíni tárgyalást nem kértem a tárgy csekélysége miatt — Uzon községébe birói szemlével egybekötött tárgyalást tűzvén ki: kiszállottunk a háborított területre; ott. megállapittatott — a területre nézve — kereseti állitásom igaz volta s ezzel érdemleges tárgyalásra bevonultunk a községházához, hol a jegyzőkönyv megnyittatván, alperes felhivatott védelme előadására s következőleg nyilatkozott: »igaz, hogy a per tárgya fekvőről a lóherét lekaszálta és elhasználta, de neki ehhez joga volt, mert ő a fekvőt folyó évben megvásárolta, az arról készített adásvevési szerződést benyújtotta az illetékes telekkönyvi hatósághoz«. E védelem után hivatalból tett ezen kérdésekre: »igaz-e, hogy alperes megvásárolta a per tárgya fekvőt s be volt-e haszonbéri jogom kebelezve ?« feleltem: »halIomásból tudok a vásárról; haszonbéri jogom bekebelezve nincs, de ezen kérdés felütése a beismert előző évi birtoklás és szintén beismert önhatalmú cselekmény (birtokháboritás) után felesleges s kérem a panasz zárkérése szerint Ítéletet mondani*. Bizva tizennégy évi ügyvédi gyakorlatomban s az ált. polg. törvénykönyv 339 §-ában, mely szerint: »a birtokot, bármi tulajdonságú legyen is az, senkinek sem szabad önhatalmúlag háborítani s tudva azt, hogy most idézett §. szerint a sommás visszahelyezés iránti jogorvoslat az utolsó tényleges birtokállás és történt háboritás bebizonyítása (jelen esetben beismerés) után minden birtokost, minden birlalót — bármi tulajdonságú legyen is a birtok — tehát a jogszerűt és jogszerűtlent, jóhiszemüt és roszhiszeműt — illet, bizton hittem — másról nem is gondoltam, hogy a háboritás vagy beavatkozás megtiltatik pénz- és fogságbüntetés fenyegetése mellett, vagyis keresetem zárkérése szerint fog megítéltetni ügyfelem sommás utoni visszahelyeztetése és kártérítési követelése. Hitem megcsalt; ügyvédi tapasztalatom és a polg. törvényköny 3-39. §-a tönkre silányittatott s ő felsége a király nevében Ítéltetett: »felperes (ügyfelem) keresetével elutasittatik s köteles alperesnek 1 frt perköltséget fizetni végrehajtás terhe mellett«. Indokok ; Alperes bebizonyította, hogy a per tárgya fekvőt megvásárolta, ez által az neki birtokába adatott és felperes beismerte, hogy ő a haszonbéri jogot (melynek alapján békés birtokos volt 1882-től 1888. március 15-ig-) telekkönyvileg be nem kebeleztette«. Nem volt elég az eljáró t. biró ur codiíicationalis eljárása * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. és soha biróság által még fel nem hozott azon indok, hogy haszonbérleti jog bekebelezésének hiánya a békés birtoklást megszünteti és a vásárló — habár adásvevési szerződést nem is mutat fel (ámbár ez sommás visszahelyezésnél kérdésbe nem jöhet) az előző évi jóhiszemű békés birtokost birtokából kidobhatja, a birtoklást önhatalmúlag megkezdheti: rám rohan ügyfelem és neje síró panaszával: »miért indítottam pert s okoztam ok nélküli költséget, mert nekem tudnom kellett, hogy pervesztes lesz? Előáll ügyfelemen kivül egy jó barátom is s igy szól: »Lásd a biró ur kimondotta, hogy nincs igazad, miért perelsz ok nélkül ?« Ezen kivül rafmirozott pofák különböző kificamított szemforgatásokkal kárörvendő mosolyt szórtak a számos jelen volt s lóvá tett misera plebs előtt. A birói Ítélet kimutatta a laikus előtt, hogy én a sommás visszahelyezési perről fogalommal sem birok. Ezt ügyfelem és a község több jelen volt értetlen elhitte. Sok helyen elbeszélik, hogy az a lelketlen ügyvéd egy kis dologból mily költséges pert csinált, kommiszió költséget fizettetett s mégis elvesztette perünket. Mindennek az ügyvéd az oka! A biró soha sem semminek. S most igazán mit tegyek ? Az 1877 : XXII. t.-c. felebbezésnek helyet nem ad. Ezen törvény 57-ik §-ának tf-tól f) pontjáig felsorolt semmiségi esetek egyike sem merül fel. Fenmarad ugyan kártérítési követelésem haszonbérbe adóvei szemben s nagy idő multán sin) ügyfelem könyeit felszárithatom egy silány mérvben megállapítandó s kinyerendő kárösszeggel, ha ugyan nem áll elő még egy codificator a kártérítési per megítélésénél, de addig annyi kisebbítést s annyi kárt szenvedek, mely az országnak nem lesz megfizetve a perben itélt t. bíróságnak ítéleti indokaiban felhozott törvénybeli codificationalis új elvével. Az előadott elszomorító és még más esetek kikerülése céljaiból az 1877 : XXII. t.-c. 57. §-án változtatni kell, tért kell nyitni az érdemleges jogorvoslatnak kis polgári peres ügyben is, mert addig rokon- és ellenszenvekből származható méltányos igazságszolgáltatás »non curamus« módon számos esetben gyakoroltatni fog s ennek folytán nemcsak a tényleges kár fogja a jogkereső népet elkeseríteni, hanem a — sokszor igazságtalan — bizalmatlanságot, mely az ügyvéd ellen lábra kapott, oly magas fokra emeli, hogy a szava bevehető ügyvédnek sem lesz hitele a nép előtt. Kolozsvári Albert ügyved Sepsi-Szcut-Gy'órgy'ön. Vegyesek. Csanády György, a budapesti kir. tábla nagyérdemű tanácselnöke — mint halljuk — c hó végén nyugalomba vonul. A budapesti kir. tábla szüneti tanácsainak beosztásában változás történt annyiban, hogy Kormos Adolf helyett, Nagy Ödön fog referálni jul. 1-től 28-ig, jul. 29-től augusztus l-ig pedig Ternovszky Béla. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla szüneti tanácsa a következőkép alakult meg : Elnök július havában dr. V a v r i k Béla, augusztus havában pedig Schneider József kir. táblai tanácselnökök. I. Polgári és váltó tanács előadói bírái: július havában Popu József (váltóügyek előadója is) és Gyárfás Ferenc, augusztus havában Fekete Gábor (váltóügyek előadója is) és Kovács János kir. táblai birák. II. Bűnügyi tanács előadó birái: július havában dr. Fabiny Ferenc, Kozma Gyula (fegyelmi ügyek előadója is) és Csányi Ferenc, augusztus havában Lénárt Imre, Kozma Gyula (fegyelmi ügyek előadója is) és Csányi Ferenc, kir. táblai birák. Felvilágositásul. Hogy darázsfészekbe nyúlván, viszoncsipést kapjak, arra el voltam készülve, hanem a véleménycserét szabad utjára eresztem. Csak három tételt kérek elleneseim által e közben méltánylatba venni, ugy látszik gorombának tekintett felszólalásom bírálatánál. 1-ször. A cikk az ismeretes Horváth-féle klubb-eset behatása alatt íratott és mivel későbben közöltetett, szenvedett szerkesztői módosítást. Akkor pedig oly bőven ömlött karunkba a sok reeriminatió, hogy végre egynek el kellett magát szánni a szókimondásra s ezt tettem én, mint egyike a legöregebbeknek, ki mint eddig kegyet nem hajhásztam, rövid jövőmet sincs mit félteni. 2-szor. Készakarva csak másoktól felpanaszlott megállapitmányi sérelmeket közöltem, mert én személyem szerint jó viszonyban élek azon birákkal, kikkel érintkezem, a hivatolt járásbirói nyilatkozat pedig nem peresetben történt, hanem a temesvári kir. törvényszék díjszabásának megjelenése alkalmából. Mi a kir. táblát illeti, ott volt fel év előtt Zsíros