A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 26. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Ötödik közlemény

íl JOG. 221 A mi a fix-ügyleteket illeti, ezeknél a közönséges adás-vételi ügyletekkel ellentétben, az árú minöség-hiányo1 á s esetén egyátalán nem kívántatik meg, sem a miheztartás yégetti felszólítás (Androluing), sem pedig utólagozási határidő-engedés ; söt ellenkezőleg, miután a vevőnek jogát ha 1 ad é k nélkül kell érvényesíteni és így pl. az önkiclégitési vételnek (Deckuugskauf) haladék nélkül a fix határi cl övagy h a t á r n a p elteltével azonnal kell megtörténni; ennélfogva az előleges felszólítás, miheztartás végetti megintés — helyt egyáltalán nem is foghat. A határozott határidő, vagy határnaphoz kötött ügyleteknek ép az képezi fő jeli emvonását, hogy ezeknek az e 1 1 e n lé 1 rovás ára eszközlen dö lebonyolításán á 1 minden hosszadalmasság mellőzendő. A keresk. törvénytől eltérő határozatokat tartalmaznak e tekintetben a budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága statútumainak 65. §-a és pedig a miheztartás végetti megintést (óvást) illetőleg nem téve különbséget fix és nem fix ügyletek között. Az idézett statútumok 61. §-a szerint az árúminőség ellen rendes időben (usance 60. és 61. §)u emelt kifogásolási értesítés megtételét »követő hétköznapon, déli 12 óráig a vevő által óvás teendő«. Az idézett stat. 65. §-a pedig akként rendelkezik, miszerint »ha az átvétel végett bemutatott egész menyiség vagy annak része ellen emelt minőségi kifogás a tőzsde választott bírósága által (praejudicialiter) igazoltnak mondatik ki, az eladónak stb jogában áll (bizonyos határidőn belül teljesítendő szállításoknál azonban esak a kikötött időtartamon belül) a kifogás igazolt j voltának kimondása mellett — Budapesten 3, Budapesten kívül 5 nap alatt a kifogásolt árút más, szerződésszerűvel pótolni*. A mi az eladónak a megintés h ez való jogosultságát illeti, kiemelendő, hogy azt a vevő irányában az eladó nem esak kifogás, de önálló kereset alakjában is igényelheti43 mint ezt a külhoni tekintélyes főtörvényszékek elvi megállapodásaikban már többször kimondották, és a mely elvi megállapodások — adandó esetben — kétségkívül hazai felsőbb bíróságaink által is figyelembe fognának vétetni. Nyilt kérdések és feleletek. Kérdés hazánk összes ügyvédeihez. Hogy az ügyvédi kar Magyarországon tekintélyéből oly sokat veszthetett, ennek egyik legfőbb okát abban találom, hogy mi magunk nem őrködtünk eléggé kartársaink erkölcsös magaviselete fölött és hogy sok mindent elnéztünk egymásnak, mi a kar erkölcsösségének ártott. Ennek meg kell változnia és mert ez idő szerint fegyelmi szabályaink nem elég szigorúak, saját magunk körében, testületileg kell oda hatnunk, hogy a kar tekiutélye és becsülete ellen vétők fölött legalább a kar törhessen pálcát. sorolt elégtételi jogokon kivül, követelheti még »a szerződés teljesítését (in natura) s a késedelemből eredő kár megtérítését; a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha ez meg sem köttetett volna; követelheti igazolható nagyobb kára vagy elmaradt nyeresége megtérítését. * A 85. §. pótlólag még rendeli, hogy u szerződéstől való elállás esetén (81. §. b.) a kapott foglaló és előleg haladék nélkül visszaadandó «. 44 A budapesti árú- és értéktőzsde Cl. §-ának a) pontja szerint : »ha a vevő és az eladó az árú megtekintésénél vagy annak átadásánál akár személyesen, akár meghatalmazott által képviselve jelen van, az árú-niinöség elleni kifogás azonnl megteendő." Ha az árú átadása és illetve megszemlélésénél az eladó sem maga, sem megbízottja nincs jelen és illetve, midőn más helyről küldőit árúról van szó (és a mennyiben az árü-minőségérti felelősség a rendeltetési helyig kiköttetett j ez eselben tartozik az átvevő az árút legkésőbb a vasúti vagy hajóértesitvény vételét követő első hétköznap megvizsgálni s minőségi kifogásait az eladóval távirati úton, vagy ha távirdai összeköttetés nincsen, ajánlott levélben közölni (usance 00. §. b) pont). 45 A nürnbergi »H andels-Appellationsgericht« előtt egy érdekes jogeset fordult e!ő : egy eladó ugyanis vevőjét, ki az árúk átvételét elkésett szállítás ürügye alatt megtagadta volt, ezen (6 havi hitelben vásárolt) árúk átvétele végett megperelvén, cinlilelt felebbviteli bíróság kimondotta, miszerint erre neki joga volt, tekintet nélkül arra, hogy ez árúk vételára már liquid-e, avagy nem ? Ezen határozat megokolása a többek közt ekként szól : »Nun lasst sich aber nicht verkennen, dass B. (Verkáufer) eine grosses Interessé darán hatte, nicht erst nach so langer Zeit (d h. nach Ablauf der Zahlungsfrist), sondern baldmöglichst Gewissheit darüber zu bekommen, Hogy miként történhessék ez, megmutatom a következő esettel. Egy embert elzárnak, mert azzal gyanusittatik, hogy egy nála volt szolgalegényt agyonvert és aztán felakasztotta. Az elzárt neje ügyvédhez fordul és ez azon címen, hogy a vizsgálóbírót és a felülvizsgáló-bizottság tagjait megvesztegetni kell, a nőtől 1,000 frtot kér és kap és egy pár nap múlva — a nő tudta nélkül — az elzárt férjhez menvén, ezt a vizsgálóbíró által a börtönből felhozatja és előadva, hogy a fogoly neje által a védelemmel bízatván meg, pénzt kér tőle, mit ez adni nem tudván és arról sem tudván, hogy neje már 1,000 frtot adott, egy 500 frtos váltót irat alá vele, mely váltó összegét is később felhajtotta. A vizsgálat lejárván, konstatáltatott, hogy a hullán külerőszak nyomai nincsenek és hogy öngyilkosság forog fenn, a letartóztatott szabadon bocsáttatik és ártatlannak nyilvánittatik és szabadonbocsáttatása után megtudván nejétől, hogy ez is már 1,000 frtot adott az ügyvédnek, mivel az Erdélyben hatályban lévő osztrák bünt. perrendtartás szerint az ügyvéd a vizsgálat stádiumában el sem járhat és mert az ügyvéd az 1,500 frtot ravasz fondorlattal csikarta ki, mert azt adta elő, hogy a sok pénz a biró és a budapesti orvosoknak kell, csalásért — a férj és nő — bűnvádi feljelentést tettek az ügyvéd ellen és az ügyvéd a Curia által is helybenhagyva, csak bizonyítékok elégtelenségéből mentetett fel. A vizsgálat alatt állott férj és neje ezután rendes keresetet indítottak az ügyvéd ellen, az 1,500 frt visszafizetése iránt és az ezen perben jelentkező következő mozzanat az, mely engem ezen sorok írására tulajdonképen késztet. Az illető ügyvéd ugyanis csak ellen-végiratában látta jónak felsorolni tételenkint, hogy miért érdemelt ö ki l,50ü frtot és a többek között szó szerint ezeket irja: Az exhumatióméghatározottabban constatált verést és m e g f o j t á s t, a bűnjelek már beszerezve, de tanuk még k i h a 1 1 g a 11 a n lévén, a bizonyítás meghiúsítására eltüntetni kellett azon bogos darabka kötelet, melyet az én h i t e m é s informatióm szerint — a vizsgálat alatt volt — akasztott a már megfojtott nyakába s melynek segítségével a hullát felakasztotta; ezen kötél rövidsége, összekötése stb. okánál fogva egy corpus delicti lévén, ezt kicserélni kellett; maga ezen vállalat és műtét került 200 f o r i n tömb a«, továbbá • tanukat megszerezni, elhallgattatni kellett, mi került 50 forintba.« Ezen önbeismerésben benfoglaltatik, hogy az illető ügyvéti »hite és informatiója« alapján tudta, hogy a vizsgálati fogoly ölte meg a felakasztva talált szolgát ; benfoglaltatik, hogy a corpus delictit képező, tehát a bíróságnál őrzött (vagy a hullán lévő ?) bogos darabka kötelet, a bíróságtól (vagy a hulláról ?) ö maga lopta el és cserélte ki, vagy lopatta el és cseréltette ki és benfoglaltatik, hogy hamis tanukat szerzett és tanított be és igaz tanukat hallgattatott el, mely elhallgatás megvesztegetés vagy láb alól eltétet által is történhetett. ob er sich wirklich eine Zurückweisung der betreffenden Sendungen als z u spit effectuirt gefallen lassen müsse, oder nicht ? Er könnte, würde die eritische Frage zu seinem Nachtheil entschieden, die Kachemirs möglicherweise noch mit Vortheil oder wenigstens mit geringerem Nachtheil anderweitig verkaufen, als wenn er erst nach Monaten hiezu zu schreiten in die Lage káme. Er könnte die Dauer seiner Haftung für Untergang oder Verschlechterung der Waare wahrend ihrer Lagerung beim Spediteur erheblich kürzen, u. s. w. Solchem Interessé Rechnung zu tragen, hat die Praxis der Gerichte seit geraumer Zeit Klagen auf Anerkcnnung obligatorischer Rechtsverháltnisse im Gegensatz zum Begehren e i n e r f a 1 1 i g e n L e i s t u n g dann zugelassen, wenn ein derar'tiges rechtliches Interessé nachgewiesen war stb. wobei ihm (dem Gerichte) ausser vorstehend hervorgehobenen praktischen Erwágungen, auch der Wortlaut Art. 34G des II. G. B. unterslützend zur Seite stand. Wenn Erstrichter die Ansicht aufstellt, dass den Inleressen des Verkaufers in einem Falle, wie dem vorliegenden durch Art. 34 5 und 351 II. G. B.'s geniigend Rechnung gelragen sei, so übersieht er dabei, dass letzterer Artikcl hier um deswillen der von lí. erhobenen Klage nicht zum Ausgang^punkte dienen konnte, weil Beklagter zur Zeit der Klagstellung mit der Zahlung des Kaufpreises noch nicht in Ver zug gekommen sein konnte, und auch die Befugnisse, welche Art. :i43 Abth. 2 dem Kaufer einraumt, für ihn nicht jenen Werth habén, wie die baldínöglichste Klarung seiner Beziehungen zu dem Kaufer durch eine gerichtliche Fntscheidung über die behauptete Berechtigung des Beklagten, die Waare wegen verspateter Lieferung zuriickweiien zu dürfen stb.« (Lásd dr. H a n a u s c h e k »Dic II a f t u n g des Verkaufers.* Berlin 1883—7.)