A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 26. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Ötödik közlemény

220 befolyó vételár csekélysége, vagy elsőbbség miatt kielégítést nem nyújt, van-e az 1. pontban jelzett igazolás nélkül folytatólagos végrehajtás elrendelésének helye ? 3. Ha a már elrendelt folytatólagos végrehajtás ellenében igénykereset adatik be, ezen igény alapján a 117. §. értelmében további folytatólagos végrehajtásnak van-e s meddig és hányszor helye az örökös ellen, kivel szemben az, hogy általán bármit örökölt, de főleg, hogy cselekvő vagyont örökölt volna, soha sem igazoltatott, sőt nem is állíttatott. Ezen kérdések végtelen gyakorlati fontosságára a jelzett eset megtanítván, igen óhajtanám kartársaim becses véleményét megismerni, mivel az általam ismert commentatoroknál sem találom ezeket megoldva. A menuyiben kielégítő és megnyugtató feleletet nem kapok, akkor a törvény hiányosságát kell hangsúlyoznom. y

A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. * Irta : Dr. DOBAT GYŐZŐ, budapesti ügyved. ^Ötödik közlemény.) ' IV. Miheztartás végetti felszólítás, (Androhung), annak esetei és joghatálya. A vevő által az eladóhoz intézendő miheztartás végetti felszólítás eseteire áttérve, mindenekelőtt kiemeljük, hogy ezen jogcselekményre nézve; a legis ratio főkép a kár megelőzési általános kötelezettségen (ktv. 272. §.) és továbbá azon irányzaton sarkal, melynek célja, hogy eleje vétessék annak, miszerint az árút kifogásoló vevő, az eladó rovására illetéktelenül speculálva, üzleti coniuncturákat rosszhiszemüleg kizsákmányolhasson. Egyebekben pedig kiemelendő, hogy a ktv. 354. §-a a in e gintés eseteit taxatíve sorolja fel és hogy arra nézve különös alakiságot nem szab meg.41 * Előbbi közlemények a »Jog« 15., 18 , 2 ). és 22. számaiban. 41 A keresk. törvény 3~4. §-a szerint ugyanis »a szerződő felek közül az, a ki a teljesítés helyett kártérítést követelni, vagy a szerződéstől e 1 á 1 1 a n i kiván, erről a másik felet azonnal értesíteni tartozik.« A 915,82 sz. curiai Ítélet szerint oly eselben, midőn a vevő a küldött árú nem conyeniálása okán a szerződéstől egyszerűen csak elállni kiván, (ktv. 348. ij ) ezen jogát már az által is megszerezheti, ha ő az árút lehetőleg haladék nélkül annak megérkeztekor megvizsgálván, azt mint nem kellő minőségűt, azonnal az tladó rendelkezésére bocsátja és illetve az árút el nem fogadja és erről (vagyis a vétel-ügylettőli visszalépési szándékáról) az eladót miheztartás végett azonnal értesiti. (Dtár új folyam I. 267. lap.) A m. kii\ Curia 241/880. sz. ítéletével analóg esetben akként határozott, miszerint > az, a ki a 351—353. §-ok értelmében (vagyis késedele m okán) teljesítés helyeit kártérítést követel, erről a másik felet azonnal értesíteni s ha az ügylet természete engedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik.« (L. Dtár XXV. 52. 1.) Ezen — a törvényhez stricte alkalmazkodó — elvi nyilatkozattól némileg eltér az l!SM. évi július hó 5-én 4^0. sz a. kelt curiai Ítélet, mely egy hasonló esetben, noha indokolása kezdetén helyesen emeli ki, mondván, miszerint — »midőn a kereseti ügylet n e m képez fix ügyletet (ktv. 355. s midőn az ügylet természete az utólagos teljesítést (ktv. 354. §.) megengedi vala, a nem teljesítésből eredő kár csak akkor követelhető, h a a ktv. 354. §. értelmében felperes alperest arról, hogy az árú át nem vétele esetében kártérítést fog követelni, előlegesen értesítette*. De az indokolás további részében a törvény keretén már, és pedig ok nélkül tágít, midőn ekként folytatja: »oly esetben is, midőn a teljesítés határozottan megtagadtatott, a mennyiben a kereset nem azonnal adatott be, az idézett íj. szerint a teljesítést megtagadó arról, hogy tőle kártérítés fog követeltetni, azonnal értesítendő.« Mert ugyanis az indokolás ezen utóbbi részében azon — a jus strictumba ütköző éi e mellett a jus aequummal sem támogathatót — téves felfogás nyilvánul, hogy ha a kereset azonnal adatik be, az az előleges m e g í n t é s t h e 1 y e t t e s i t h c t i. (Dtár XXVIII. köt. 99. 1.) Még tovább megy és a törvény (ktv 354. §.) keretét máiegészen s z é t r e p i t i azon elvi kijelentés, melyet a » Jog« 1887. jul. 31. sz. »a budapesti kir. ítélő Tábla váltótanácsánnk döntvénykönyvéből« hoz és a mely ekként hangzik : »Az a fél, a ki teljesítés helyett kártérítést akar követelni, a ker. törv. 35t. §-a értelmében őt megillető jogok közül tett választását a másik szerződő féllel a keresetlevél útján is közölheti«. Az imént közölt kir. táblai határozat tehát, midőn az előleges megEzen §. ugyanis a miheztartás végetti felszólítást és illetve előleges megintést kifejezetten csak két esetben rendeli, u. m. : akkor a) ha a vevő a kötelezettnél silányabb minőségű s illetve olcsóbb fajú árú-szállitás okán a szerződéstől j o gfentartás nélkül egyszerűen elállni kiván (ktv. 348. és 353. § ) és továbbá akkor, midőn a vevő ugyanez okon b) a szerződéstől az ezen szerződés és illetve a törvény értelmében őt illető jogainak (ktv. 272. 273. 277. §§.) f e n t a r t á s a m e 11 e 11 kiván elállni, vagyis midőn a megszegett (recte nem kellő minőségben teljesített) szerződéstőli elállásának jogán kívül, egyben (ha a szerződésszegés által károsodott) kárának és netáni egyéb jogos igényeinek (p. o. kötbér, vagy foglaló kétszeresének stb) megtérítését is igényelni akarja. A miheztartás végetti megintessél v a ló k é s 1 e 1kedés azon hátrány nyal jár, hogy mindaddig, míg az a vevő által az eladó ügyfélhez nem intéztetett, mindaddig (tempus modicum) az eladó jogosítva van az u t ó t e 1 j e s i t é s t eszközölni, t s ezzel egész szerződési kötelezettségét utólag teljesen jóvá tenni. Sőt ezen megintésseli kelletén lúl való késlelkedés esetén, a v e v ö az árú hiányos minősége miatt őt illető clégtételi jogigényét teljesen elveszti s illetve eme jogigénye birói kényszer igénybevételére érett concret joggá nem alakul.42 Megjegyzendő, hogy az esetben, midőn a vevő a szerződés teljesítését kívánja, úgy nemkülönben akkor is, midőn silányabb minőségű avagy a kötelezettnél olcsóbb fajtájú árú-szállitás okán aránylagos v é t c 1 á r-1 e s z á 11 i t á s t akar követelni (ktv. 348. §.); ez esetekben a miheztartás végetti felhívás (Andro. hung) a ktv. 354. § által nem rendeltetik, és pedig még akkor sem, midőn ezen imént emiitett elégtételi jog igénybevétele mellett, egyúttal kártérítési követelés is támasztatik (pl. a hiányolt árúért fizetett fuvar- és vámdíj stb.). Mindazáltal, a mennyiben a keresk. j o g s z o k ás és a kár megelőzése (ktv. 272. §.) ugy kívánja, a miheztartás végetti felszólítás (megintés) egyes esetekben ennek is előfeltételét képezheti. E helyütt szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy a budapesti á r úés érték-tőzsde választott bíróságánál hatályban levő u s a n c e, i a silányabb minőségű és olcsóbb fajtájú árúk szál| litása esetén, egyáltalán nem concedálja a ktv. 348. §. által engedett azon jogosultságot, hogy a vevő e miatt aránylagos vételárleszállitást követelhessen, hanem a vevő ez okon csak azusanceok 66. §. és illetve 84. §-ban engedett egyéb (alább sor alatt közölt) clégtételi jogokat43 veheti igénybe. intést magával a keresetlevéllel engedi pótolni, még azt sem kivánja meg, (a mit az előbb idézett curiai kijelentés megszabott1, hogy t. i. a miheztartás végetti előleges felszólítást (óvás, intés) pótolni engedett keresetlevél »az o n n al« a kártérítési jognak alapját képező j o gsérelem támadásakor adassék be. Merőben hamis a m. kir. Curia által 77/887. sz. a. hozott határozatának megokolása is, hogy t. i. »a keresk, törv. 354. §-a nem rendeli azt (?), hogy a szerződő felek közül az, a ki a szerződés-teljesítésre kész, a késedelmes felet azonnal értesítse, hogy a szervődés-teljesitést kivánja, vagy a szerzödés-t eljcsités helyett kártérítést követel-e ?« Ezen megokolást nem igazolja a felhozott azon körülmény, hogy adott esetben »felperes alperes sürgetése folytán a bab átvételének elhalasztásába beleegyezett.« (L. Dtár új folyam 9. kötet 297. 1.) Mert ugyanis ép az emiitett curiai Ítélet indokolásában hivatkozott ktv. 354. §. c a t ég o r i c e kimondja, hogy »a szerződő felek közül az, a ki a teljesítés helyett kártérítést követelni, stb « k i v á n, »erröl a másik felet azonnal értesíteni és ennek, ha ezt az ügylel természete engedi, az u t ó 1 a g o s teljesítésre kellő időt engedni tartozik.« Ebből tehát világos, hogy a kérdéses elégtételi jogigény-támasztásnak és igy magának a keresetnek a miheztartás végetti megintés (t. i. hogy a vevő a hiánypótlá-nak az eladó által p o. három nap alatt nem eszközlése esetén a ktv. 354. g-beli melyik jogával fogna élni ?) előfeltételét képezi, mely nélkül a kereset korai s illetve az abban támasztott jog még tökéletlen, a c t i ó r a éretlen jogi embriót képez. 42 L. dr. U n g e r : »S y s t e m d e s ö s t e r r. P r i v a t i c c h 1 s. < II. k. 116. §. Leipzig. 1876. 43 A budapesti árú- és értéktőzsde vál. bírósági u s a n c e-o k 61). §-a szerint, ha a meghiányolt (beanstandet) »u sance-árúra s határidőre szóló kötésre pótszállitás (usance 65. § ) nem történik, vagy ez szinte szerződésellenesnek mondatik ki, a vevőnek óvástétel mellett jogában áll az eladó rovására magát végrehajtási vétel útján fedezni, vagy attól a második átvételi határnapon létezett napi árakhoz képest mutatkozó árkülönbözet megtérítését követelni.« Az idézett usance-ok 67. §-a szerint pedig, ha > másféle* vagyis nem usance-árú, p. o. nem gabona-félékre stb. vonatkozó kötés forog szóban és továbbá, ha a megszegett ügylet nem képez határidő-ügylctet (Termingeschaft), az esetben a szerződéshez hü vevő az imént fel-