A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 26. szám - A birói administratio nehezítése - A végrehajtási törvény 14.. é s 15. §§-aihoz

Hetedik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1888. június 24. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakparl :!. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. K éziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre C frt — kr. fél » . 8 » - » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postnntal vanynyal kulMegjelen minden vasárnap. TARTALOM : A birói administratio nehezítése. Irta : G a c s á 1 y i Lajos, kir. járásbiró Fehér - Gyarmaton. — A végrehajtási törvény 1 i. és 15. §§-aihoz. Irta: Incze József, kolozsvári ügyvéd. — A vevőnek az árúmillőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Irta : dr. D o b a i Győző, budapesti ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés hazánk összes ügyvédeihez. Irta: dr. \V e i s z Ignácz, brassói ügyvéd.) — Sérelmek. (Codificatio a sepsi-szt.-györgyi járásbíróságnál. Irta : Kolozsvári Albert, ügyvéd. Sepsi-szt.-Györgyön.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA . A franciaországi javitó intézetek. Irta : K r a j c s i k Soma Zólyomban. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlönyt-bői. (Csődök. — Pályázatok.) Július hó 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük e hó végével lejár, szíveskedjenek az előfizetést mielőbb meghosszabbítani. Az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt is csatolunk. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 frt. Az előfizetések legjobban postautalványnyal lapunk kiadóhivatalához, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. birói administratio nehezitése. Irta: GACSALYI LAJOS kir. járásbiró Fehér-Gyarmaton. Alapos okot szolgáltatott nekem a magas igazságügym i n i s t e r i u m n a k folyó évi március hó 7-ről G44/1888. Im. sz. alatt kiadott s a rabtartási költségek felszámítása, illetőleg a fogházőri jelentésnek a rabtartási költségekre vonatkozó felszámitási kimutatásnak első és másolati példányban leendő kiállítását meghagyó magas rendelvénye, arra nézve, hogy annak a kir. járásbíróságok vezetőire nézve egész feleslegességét, gyakorlati szempontból csakis a kezelés nehezítésére szolgáló intézkedés súlyosságát hosszas birói pályámon nyert tapasztalatok alapján beigazoljam. A kir. járásbíróságok vezetői a pénzbüntetések, rabtartási költségek behajtásával, ezekre vonatkozó nyilvántartási jegyzékek, naplók vezetésével elannyira el vannak terhelve, hogy nagyon sokszor igénybe kell venniök a hivatalon kívüli órákat, hogy a magánfelek ügyeinek elintézését is eszközölhessék ; főleg a hol csak egy aljárásbiróval szolgálják lei a nagy közönséget; tehát a főkormányzatnak nem a terhek nehezitése, de annak könnyítése volna feladata. A kir. járásbíróságoknál felmerült rabtartási költségeket a kir. járásbíróság vezetője szedi be; alig van évenkint egy pár eset, hogy a bevétel ingatlanságból eszközöltetik, tehát azon egy pár esetre elkészíthető a rabtartási költségfelszámitás kettős példányban, a melyekből az 1-ső eredeti példány az ingatlanra vezetendő) végrehajtáshoz leendő mellékelés végett a királyi ügyészséghez beküldendő lenne, mint én azt az eddigi gyakorlat szerint tettem, de az idézett magas rendelet most az összes rabtartási költségek felszámítását kettős példányban rendeli elkészíteni; ezen munkálat felesleges és gyakorlati szempontból a kezelést nehezíti, mert évenkint, jelesen a vezetésem alatti kir. járásbíróságnál 213 fogoly szenvedi a kimért büntetést s ebből alig egy pár eset áll elő, hogy a rabtartási költség bevétele ingatlanból eszközöltetnék, mert a tapasztalat mutatja 1(! éven át, hogy a rabtartási költség vagy ingóságból hajtatott be, vágy pedig szegénységi bizonylat alapján törültetétt ; ha már most a 213 egyén rabtartási költségeinek kimutatása kettős, t. i. egy eredeti, egy másolt példányban készíttetik, azonkívül, hogy 213 nyomtatvány helyett 426 nyomtatvány fog felhasználtatni, miután ingatlanból alig pár esete áll elő a bevételnek, — a 211 darab kimutatás 1-ső példányaival, miután a másodlatok a rabtartási költségtéritményi nyilvántartási naplóhoz mellékeltetnek, nem tudom, mi történik ? mert azok, mint szükségtelenek megmaradni fognak, annál inkább, mert a kir. ügyészséghez leendő) beküldésüknek sincs értelme, mivel azt, miután a 2 od példányok a nyilvántartáshoz mellékeltetnek, semmire nem használhatja. Nézetem szerint csakis az oly rabtartási költség felszámolása lenne kettős példányban készítendő, a hol a behajtás ingatlanra vezet e n d ő. Végre a kir. ügyészség által vezetett nyilvántartásnál sem szükséges a kettős példány szerkesztése, mert az elmúlt évben hátralékban maradott rabtartási költségek az új év folyamán kezelendő nyilvántartási naplóba átvezetendők és miután ama hátralékokról a fogházfelügyelői jelentés a nyilvántartási naplóval a magas igazságügyministerium számvevői os/tályához felküldetett, ott az ellenőrzés nyilván gyakorolható s a kir. ügyészség a hátralékok beszedése vagy törlése esetében a nyilvántartási naplóban kitüntetett hátraléki öszszegnek — a fogházfelügyelői rabtartási költségfelszámitás elküldése mellett is — teljes és biztos tudatában van és ha ennek ellenére ott is kettős példány vezettetik, az 1-ső példány nagy többségével hogy mi fog történni ? miután (eh használhatását ki nem számithatom, — nem tudom. Az clsoroltakból nyilván kitűnik, hogy a rabtartási költségfelszámitás kettős példányban leendő szerkesztése nemcsak felesleges, de annak kezelése által az administratio nehezíttetik. Azon erős nézetben vagyok, hogy később a gyakorlat beigazolja elmondottaimat és ezen magas rendelet vagy megszüntettetni, vagy más irányban intézkedni fog. A végrehajtási törvény 14.. és 15. §§-aihoz. Irta : INCZE JÓZSEF, kolozsvári ügyvéd. H. és B. egy 600 frtos váltón jótállanak V.-ért. A váltó értékét egyedül V vette fel, s H. és B. köztörvényi értelemben kezeseknek tekintendők s köztük valóban történt is a váltókötelezettség elvállalásakor oly köztörvényi egyezés, hogy mindenik jótállása 300-300 frt erejéig terjed. A váltó lejárta előtt B. meghal. Lejáratkor H. kezestárs — ki a váltón forgatói minőségben szerepel — a váltó értékét az intézetnek kifizeti,