A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 25. szám - Végrehajtói díjak meg nem tartott árverés esetében

100 a JOG. cseléd erkölcsiségére is ügyelni, de ezen ügyelés, tekintve a cseléd és gazda egyéb dolgait és kötelességeit, jelesül az idézett t.-c. 29., 31. §-ai intézkedését és hogy ezen idézett 29. 31. §-ok szerint is különbség tétetik a gazda ügyelési és felügyelési kötelessége között, oly szoros háznépi viszonyt, melynél fogva a cseléd a btk. 217. § értelmében volna a gazda felügyeletére bízottnak tekinthető, nem állapit meg. De a jelen esetben vádlott és sértett fél között a szolgálati viszony anyagilag létre sem jött. Továbbá nem állapitható meg a csábítás sem. mert a csábítás lényegét kellő beleegyezésnek erőszak vagy fenyegetés nélküli kieszközlése s illetőleg önkéntes kijelentése képezi, a vád tárgyává lett cselekményben azonban ezen mozzanat fel nem található, sőt vádlott ez irányban kísérletet sem tett, a vád tárgyává lett cselekmény tehát a btk. 247. §-ba nem ütközik. Fenforog azonban a btk. 321. §., mert vádlott az által, hogy magát szolnoki hentesnének adta ki, hogy sértett felet alkudozás után megállapított havi bér mellett alakilag cselédnek fogadta s helyreállás ürügye alatt magával vitte, sértett felet ravaszsággal hatalmába kerítette s hogy ezen műveletének célja sértett félnek nemi közösülés végetti megszerzése volt, kétségtelen. A m. kir. Guria: Tekintve, hogy a btk. 321. §. alá eső bűntett egyik lényeges ismérvét az képezi, hogy valamely nőszemély akarata ellenére került légyen annak hatalmába, a ki öt az azon szakaszban említett célra magához vette ; s tekintve, hogy vádlott kiskorú P. R.-t nem ennek vagy édes anyjának akarata ellenére kerítette hatalmába, hanem azt mindkettőjük beleegyezésével vitte el magával: ezekhez képest vádlott vádbeli cselekedete a btk. 321. §. szerint nem minősíthető. Ellenben tekintve, hogy a végtárgyalási jegyzőkönyv második lapján foglalt beismerés szerint kiskorú P. R. édes anyja P. E. által kifejezetten a vádlott felügyeletére bízatott, az ennek létrehozására a vádlott által ürügyül használt szolgálati viszony pedig minden tekintetben csak színlelt volt; s tekintve, hogy vádlott az által, hogy az akként felügyeletére bizott P. R.-t nemi közösülés elkövetésére oly eredménynyel csábitotta, hogy azt az illető férfinek tettleg átszolgáltatta is, a csábítás önálló további következményektől nem függő bűntettét teljesen befejezte: mindkét alsóbb bírósági Ítélet a minősítés és a főbüntetésre nézve megváltoztatik, vádlott a btkv. 247. §. második bekezdésébe ütköző csábítás bűntettében mondatik ki bűnösnek s e miatt az alsóbb bírósági Ítéletekben érvényesített enyhítő körülményekre való figyelemmel, két (2) évi fegyházra Ítéltetik. (1888. május 8-án. 8,269/87. B.) A rágalmazás vétségét csak a ténybeli állitások valótlansága nem pedig való tényekből vont nem helyes következtetés állapítja meg. (B. T. K. 260. §.) A m. kir. Curia 1888. május hó 29-én 6,192/B. 1887.) : (rágalmazás vétsége miatt vádolt Sztr. Vaszilie és Sztr. Mihály elleni bűnügyben a karánsebesi kir. törvényszék előtt folyamatba tett) stb A büntető eljárásban van-e ügygondnok kirendelésének helye ' A m. kir. Curia (1888. június hó 1-én 7,597/B. 18871: csalás bűntettével gyanúsított D. József ellen a debreceni kir. törvényszék előtt folyamatbe tett bűnügyben itélt: Büntető eljárás folyamán jogainak érvényesítéséről mindenik panaszos maga tartozván gondoskodni, az eljárási gyakorlattal ellenkezik a debreceni kir. törvényszéknek 1887. évi február hó 10-én 1,890. sz. a. hozott az a végzése, mely szerint az állítólag ismeretlen helyen tartózkodó, de a felebbezések szerint csak a kézbesítés elől bujkáló s hivatalból való képviseltetésre törekvő E. Jakab részére hivatalból ügygondnokot rendelt, továbbá 1887. évi február hó 24-én 9,087. sz. a. kelt azon végzései, melyekkel az ügygondnok által beadott felebbezések elfogadtattak, valamint a budapesti kir. ítélőtáblának a megszüntető határozat felülvizsgálata tárgyában hozott fenti végzése is, — minél fogva az első és másodbirósági végzések hivatalból megsemmisíttetnek s az ügygondnok által beadott felebbezések visszaadatni rendeltetnek. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Nem szolgálhat az ügyvédség lajstromába való felvétel megtagadására indokul azon körülmény, hogy a folyamodó ellen jogerős fegyelmi Ítélettel megállapittatott, miszerint általa járásbirói minőségben kézhez vett pénzeket szabályellenesen kezelte és a kötelességszerű ellenőrzést elmulasztotta. A m. kir. Curia: (1888. május 9-én, 2,480/88. p.) Az ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztatik és dr. H. János ügyvéd a kamara lajstromába felvétetni rendeltetik. Indokok: Folyamodó kérelmének helyt adni kellett, mert ellenében nincs bizonyítva, hogy büntető uton bűntett vagy vétség miatt fenyítve lett volna. Nincs igazolva ellenében, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-cikk 48. és f>5. §-aiba ütköző tényeket követett volna el, sőt az ellene, mint kir. járásbiró ellen lefolytatott fegyelmi Ítéletekből sem állapitható meg, hogy birói hivatását azon bíiriÖS célzattal szegte volna meg, hogy az által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, hanem ezen Ítéletekből csupán az tűnik ki, miként hivatali kötelezettségének megszegése főleg szabálytalan és a kötelezettségszerű ellenőrzés elmulasztásában rejlett. Mindezen körülmények figyelembe vétele mellett, miután kérvényezőnek az ügyvédi lajstromba leendő felvételét az 1874. évi XXXIV. törvénycikk egyik §-a sem tiltja, az ügyvédi lajstromba való felvétele elrendelendő volt. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ha valaki két vagy több személynek, és pedig mindegyiknek külön-külön meghatározott élethossziglanra terjedő visszatérő szolgáltatást köt ki, és igy valamelyik halálával, az annak biztosítva volt szolgáltatás a többiekre át nem száll; ebben az esetben, az illeték nem a visszatérő szolgáltatások egy évi együttes értékének tizenötszörös összege, hanem minden egyes szolgáltatás évi értékének tízszeres összege alapján szabandó ki. (188y. évi 4,264. szám.) Holttá nyilvánított egyén hagyatéka után járó illeték megszabásánál, a liolttá nyilvánítási eljárás költségei a hagyaték cselekvő állagából le nem vonhatók. (i88j. évi 4,151. szám.) Az adókivető bizottság határozata ellen posta utján benyújtott felebbezés kellő időben beadottnak tekintendő': ha a felebbezési liatáridő utolsó napja vasárnapra, vagy Gergely-nap/ár szerinti valamely más közönséges ünnepre esett, és a felebbezés a következő köznapon lett postára adva. (I88J. évi 14,257. szám.) Bíróilag tárgyalt hagyatékot az örökösök, ha mindnyájan nagykorúak is, illetékszabás végett bejelenteni nem tartoznak. (1887. évi 5,181. szám.) Lelkészek magántulajdonát képező - habár általuk lakott — házak: házadó tárgyát képezik. (1888. évi szám) Kivonat a „Budapesti Közlöiiy"-böl. Csődök : Husz Chaiin e , m.-szigeti tszék, bej. jun. 16, félsz. jun. 22, csb. Korányi Frigyes, tmg. Batin Kornél. — Weinberger Ede e., szalmáinémetii tszék, bej. jul. 11, félsz. aug. 6, csb. Viski Károly, tmg. dr Frieder Adolf. — Poznovija János (Merkúr vegyesárú-kereskedés) e., belovári tszék, bej. jun. 28, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Rehberger Bernát. — Zelmanovíts Gittel e., .m-szigeti tszék, bej. jul. 7, félsz. jul. 12, csb. Szép Géza, tmg Erdő Imre. — Pollák Sándor e., nagykanizsai tszék, bej. jun. 22, félsz. jun. 28, csb Erdödy Lajos, tmg. dr. Horváth Antal. — Limgfelder Arnold e., rózsahegyi tszék, bej. aug. 6, félsz. aug. 24, csb. Lattyák János, tmg. dr. Reicher Vilmos. — Maksay és líeke e., kolozsvári tszék, bej. jul. 25, félsz. aug. 9, csb. Szász Dénes, tmg. dr. Fischer Lajos. — Stern (iyula e., soproni tszék, bej. jul. 28, félsz, aug 27, csb. dr. liarthodeiszky Kálmán, tmg. Kiss Elek. — Plríllger L. és Mázánek J. e., budapesti ker. és váltótszék, bej. aug. 4, félsz, aug 25, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. dr. Dániel Gábor. — Engel Károly e., miskolci tszék, bej. jul. 18, félsz. aug. 7, csb. Janecskó István, tmg. Ragályi Aladár. — SzOllgott János e., deési tszék, bej. jul. 28, félsz. jul. 31, csb. Bárány Lukács, tmg dr. Bonis Árpád. Pályázatok : A nagysomkuti jrbságnál járásbirói áll. jun. 24-ig. — A szászrégeni jrbságnál aljegyzői áll. jun. 26-ig. — A kaposvári tszéknél a 1 j e g y z ö i áll jun. 27-ig. — A kecskeméti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 27-ig. — A nagykanizsai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jun. 26-ig. — A berettyó-ujfalui jrbságnál díjas joggjraltornoki áll. jul. 3-ig — A temesvári kir. alügyészségnél alügyészi áll. jun. 27-ig. A liptóujvári jrbságnál járásbirói áll. jun. 30-ig. Nyomatott a „Pesti künyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)