A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 25. szám - A Curiához intézett felfolyamodások sorsáról - A katonai büntetőjog reformja

212 JOG. tároz a felett, vájjon az illető egyén fegyelmileg lesz-e büntetendő, vagy ellene birói vizsgálat indítandó-e meg. Utóbbi esetben a feljelentés a hadbiró kezéhez lesz áttéve további eljárás végett. Ez állítja ki a szükséges parancsokat és megkereséseket, melyek a hadiszék főura által lesznek aláírva. A szükséges kihallgattatásokat, valamint a majdani hadi törvényszéket is ez utóbbi rendeli el. Minden hadi törvényszékkez (Kriegsrecht) egy tiszt, mint ülnök, egy jegyző és szükség esetén egy tolmács lesz parancs útján kirendelve. A hadi törvényszék áll az auditorból, továbbá egy őrnagyból, mint elnök és 6 katona-személyből, kik egyúttal birák és esküdtek: egy közlegény, tizedes, káplár vagy szakaszvezetőből, őrmester, hadnagy és századosból. Már a bűnvádi per kezdeténél is kifejlődik egy másik lélektani mozzanat. A vizsgálóbíró ugyanis Ítélőbíró gyanáut is szerepel és minden ember, valamint a jogász természetében is fekszik, hogy magának a fönforgó esetről kezdettől fogva határozott véleményt alkosson és erre Ítéletét és véleményét alapítsa. Teljes tárgyilagosság csak akkor érhető el, ha a szerepek felosztása mellett kiki, a ki hivatva van a bűnvádi perben való közreműködésre, akár ennek első stádiumában, akár a végitéletnél, azt teljesiti, a mi hivatásához tartozik : a közvádló a vádat kifejti és indokolja, a vizsgáló bíró a vádlottat és tanukat a tényálladék megállapithatása végett és a bizonyítási anyag előkészítése érdekében kihallgatja, a védő a terheltnek felmentését sürgeti, az esküdtek a vétkesség kérdését tárgyalják, az itélő birák a büntetés kimérését eszközlik. Ha azonban a még annyira igazságos bíró azonkényszerhelyzetbe lesz hozva,hogy sajátszemélyében többet ezen funktiók közül egyesítsen, akkor lehetetlen, hogy minden igényeknek egyenlő részrehajlatlansággal eleget tegyen és akarva nem akarva fog az egyik vagy másik részre hajolni, a mérleg soha sem fogja az egyensúlyt föntartani. A hadbíróság alakulása alkalmával az emiitett birák meg lesznek hiteltetve. Az eskü célja főleg az, hogy a tárgyalt bünper az Ítélet kihirdetéséig, a szavazás módja pedig örökké titokban maradjon. A szavazást megelőzi a hadbírónak írásbeli előadása, a leglényegesebb okmányok felolvasása és a vádinditvány előterjesztése; a szavazás pedig akkép lesz megejtve, hogy az elnökön és hadbirón kívül valamennyi bíró elhagyja a tárgyalási termet, hogy kiki saját szavazata iránt magával tisztába jöjjön. Ez megtörténvén, az utolsó rangfokozaton kezdve visszatérnek a terembe, hogy szavazataikat beadhassák. Erkölcsi nyomás tehát az itélő-birákra nem lesz gyakorolva ; de eltekintve attól, hogy az alsóbb legénységi charge-oknál csak ritkán található az értelmiség azon foka, mely őket a hadbiró előterjesztett előadásának helyes felfogása és saját önálló véleménynek alkotására képesíthetné — az informáló hadbírónak tekintélye reájok szükségkép ugy a vétkesség, mint a büntetés kérdésében hatalmas benyomást fog gyakorolni és nagyon ritka azon eset, hogy a hadbiró szavazata ne nyerjen többséget. Mert a hadbiró szavazata a legénység 4 szavazatával együtt már a többséget képviseli. A vádlott elő lesz ugyan vezetve az egybelépett hadbíróság elé és az említett eskü is az ő jelenlétében lesz kivéve, szóhoz azonban nem jut, mert csak előző vallomásai lesznek előtte felolvasva és hozzá azon kérdés intézve, vájjon helyeseknek ismeri-e el és van-e azokhoz valami hozzátenni valója. Ujat rendszerint nem tud hozzátenni és igy aláírásával erősiti meg a vele felvett vallomási jegyzőkönyveket, mire a börtönbe visszakerül, honnét újból csak az Ítélet kihirdetésére lesz elővezetve. A szavazás alapján a hadbiró által szerkesztett és valamennyi biró által aláirt Ítélet időközben az összes vizsgálati iratokkal együtt egy kapitány és hadnagy által lesz a kihirdetés előtt a hadiszéki főúr elé terjesztve, kinek elhatározása az egybegyűlt hadbíróság által bevárandó. Helybenhagyás esetére az Ítélet azonnal dobszó mellett lesz a vádlott előtt kihirdetve, mely alkalommal az elnök kardját kivonja. A hadszéki főúr jogában áll az Ítéletet helybenhagyni, a kiszabott büntetést enyhíteni vagy egészben elengedni, vagy annak megerősítését megtagadni, mely esetben a bűnper iratai a főtörvényszék ítélete alá lesznek bocsátva. I la főtisztnem csak szabadságvesztésre,hauem egyúttal elbocsátásra lesz ítélve, jogában van ez ellen felebbezni, mely esetben az ítélet formális kézbesítése elmarad. A szabadságvesztés büntetése azonnal az Ítélet kihirdetése után vétetik foganatba, a halálbüntetés pedig a kihirdetést követő második napon lesz végrehajtva. Utóbbinál a szabályzat azt rendeli, hogy két hadnagy lóháton a hadszék főurához megy az elitélt javára kegyelmet kérendő. Ha a kegyelem meg lesz adva, galopban a vesztőhelyre lovagolnak és áthozzák a »pardont«. Ma a halálra itélt nem lesz többé letartóztatási helyén kívül fekvő extramuran vesztőhelyre hurcolva ; a halálitélet végre lesz hajtva a kaszárnya egyik udvarában, rendszerint abban a melyben a börtönök vannak elhelyezve. Az egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetések azon helyőrség fogházában lesznek végrehajtva., melyben az elitéltetés történt; hosszabb időre terjedő szabadságvesztés büntetések vagy egy erőd kazamattáiban vagy a müllersclorfi katonai fegyházban lesznek végrehajtva. A rabok munkára lesznek kényszerítve; keresményük egy | része azonban javukra lesz irva, melyet bizonyos korlátok közt jobb élelmezésükre fordíthatják.Szünóráikban oktatásban részesülnek; a szabad mozgásra nyáron naponta egy óra s télen két ízben egy-egy félóra a friss levegőben van meghatározva. Katonai börtöneink főhibái gyanánt kiemelhetjük: 1. a közös j letartóztatást; 2. a kantineurökutján való élelmezést; 3. a csekély keresmény-jutalékot; 4. a parancsnoknak ellenőrizhetlen feI gyelmi jogát. Á büntető igazságszolgáltatásnak különös nemét képezi a | rögtön bíróság, mely kiváltkép a háborút viselő hadi erőnél fordul elő ; itt némelykor egy hadseregbeli tiszt is helyettesíti a hadbírót. Az egész eljárást a bűntettesnek a rögtönbiróság kezéhez való átadásának időpontjától számítva lehetőleg 24 óra alatt, legkésőbb azonban 3 nap alatt kell befejezni. A rögtönbiróság szabad ég alatt tárgyal ; a birák száma ugyanannyi, mint a hadbíróságé ; a tanuk és a vádlott sommásan lesznek kihallgatva és a tett elkövetése iránti kétségtelen bizonyítékok előterjesztése, valamint a bűnösség kérdése szóbelileg tárgyalva. A szavazás következőkép lesz megejtve: a hadbiró vagy helyettese titkon közli a véleményét a mellette álló elnökkel; ez, a nélkül, hogy a hadbiró véleményéhez kötve volna, gyorsan formulázza a saját indítványát és azt a hozzá legközelebb álló tiszttel közli Ez utóbbi époly titkon, tovább adja az indítványt mig a votum újból visszatér a hadbíróhoz, a ki azt az elnöknek visszaadja. Az elnök erre ezen szavak mellett vonja ki a kardját »a ki véleményemen van, fogja meg az oldalfegyverét!« Az inditványnyal egyetértő birák erre oldalfegyverüket kivonják, mig az ellenvéleményen levők azt tenni elmulasztják. Ha a többség az indítvány mellett van, a hadbiró vagy helyettese az ítéletet szerkeszti, mely nyomban úgy mint a hadbiróságnál a parancsnok elé lesz terjesztve. Ez utóbbi részéről j való helybenhagyás esetében az Ítélet vissza lesz hozva, azonnal kihirdetve és végrehajtva. Főtisztek és hadapródok (»Cadetten*) részére még egy külön bíróság : a becsületbíróság áll fenn. Ez kizárólag i >lv cselekvények fölött ítél, melyek a büntető törvény szerint nem büntethetők ugyan, a becsülettel azonban mégis anynyira ellenkeznek, hogy kétség támad, vájjon az illető tiszt vagy hadapród tiszti minőségében a kar becsületének veszélyeztetése nélkül meghagyható-e vagy sem. Az eljárás itt a következő : Az előzetes tárgyalást a becsületbirósági választmány inditja meg. Ez áll 1 százados, 1 főhadnagy és egy hadnagyból: Minős, Aeacus és Rhádamantus. A határozathozatal aziránt, vájjon becsületbirósági vizsgálat megindítandó-e vagy sem, egy külön e célból egybehívott tiszti gyűlésnek van fentartva. A vizsgálati eljárás folyamán a terhelt védelmét személyesen vinni köteles. A végtárgyalásnál azonban feg) ver' nemének egy tettleges szolgálatban álló tisztje, ki legalább is százados jelleggel bir és magát a felebbvaló parancsnokság engedélyével igazolni köteles, vállalhatja el a védelmet. A terheltnek vagy védőjének zárszava után, a kik ennek utána a tárgyalási termet elhagyják, kezdődik a tanácskozás és az elnök összegezi'se után a szavazás, mely oly módon lesz megejtve, hogy a becsületbiróság minden egyes tagja a többiekkel egyidejűleg szavazatát egy cédulára irja és ezt nevével és tiszti rangjával aláírja. Minden becsületbíróság 9 tagból áll; a főtisztek és hadapródok részére egybeállított becsületbíróság következőkép alakul: egy ezredes mint elnök, két további törzstiszt, 1 százados és 2 hadnagyból. A becsületbíróság határozata absolut többség mellett lesz hozva és következőkép hangzik : »a terhelt az ellene emelt azon vád alól, hogy a kar becsületét megsértette vagy veszélyeztette volna — felmentetik«, vagy pedig: »a terhelt a kar becsületét veszélyeztette« esetleg: »a terhelt a kar becsületét megsértette.«