A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 25. szám - El kell-e törölni a birói vizsgát? - Ertesitendő-e a háziúr az adókincstári végrehajtás és árverésről?

Hetedik évfolyam. 25. szám. Budapest, 1888. június 17. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rndolf-rakpart 3. sz. Kéz iratok vissza 11 cm adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz, intézemlók A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 fit — kr. fél » . . 3 » — » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : El kell-e törölni a birói vizsgát ? Irta : C s a n á d y István, kir. iáráshiró Pzent-Endrén. — Értesitendö-e a házi úr az adókincstári végrehajtás és árverésről. Irta : dr. Révai Lajos. — Tulajdoni kereset. Irta : dr. Sáray Bertalan, ügyvéd Lúgoson. — A Curiához intézett felfolyamodások sorsáról. Irta: Résö Ensel Sándor, budapesti ügyvéd. — A katonai büntetőjog reformja. — Végrehajtói dijak meg nem tartott árverés esetében. Irta : Bernhardt Adolf, bir. végrehajtó Nagy-Bányán. — Nyilt kérdések és feleletek. — (L A bagatellbirósági eljárás köréből. Irta: dr. Fehér Manó pécskai ügyvéd. II. A végrehajtási jog köréből. Irta: dr. T. J.) — Sérelmek. (Válasz »A biró és ügyvéd < cimü közleményre. Irta : Palásti Vilmos, nyitrai kir. járásbirósági albiró ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek — Hirdetések. MELLÉKLET • Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny'-bői. (Csődök. — Pályázatok.) Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala e hó 1-től Budapest, "V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. alatt van. El kell-e törölni a birói vizsgát? Irta: CSANÁDY ISTVÁN, kir. járásbiró Szent-Endrén. A »Jog« folyó évi 20-ik és 23-ik számaiban megjelent cikkek, pro et contra megvitatva, azon kérdést vetik fel, hogy a birói vizsga megadja-e a bírónak azt a qualificatiót. a melylyel múlhatatlanul kell birnia, hogy helyét betölthesse és megállhassa, avagy nem ? Nagy Ferenc buziási ügyvéd ur határozottan azt állítja, hogy nem adja meg, annálfogva a birói vizsgát eltörlendőnek javasolja ; míg ellenben Kovács Béla új-aradi kir. aljárásbiró ur azt tartja, hogy a birói vizsga mellett a jelen állapot tovább is fentartandó, mert ahhoz, hogy a mindenki által hon óhajtott eszményi magaslatra jusson el a biró, a meglevő törvények elég széles alapot nyújtanak. Nagy Ferenc ügyvéd ur, mint a felvetett kérdés indokolásából kitetszik, leginkább azért óhajtaná eltörölni a birói vizsgát, mert az ügyvédi vizsgát nem tett bírákat nem tartja sem képeseknek, sem értékkel biroknak arra, hogy az ügyvédek munkálataiért járó díjakat helyesen mérlegelhessék. Kovács Béla kir. aljárásbiró ur pedig az ügyvédi vizsgát nem tett bírákat védelmezve, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy nem lenne méltányos visszaható intézkedéseket tenni, mert az ügyvédi vizsgát megelőző doctorátusi jogszigorlatokat, legtöbben nem a nem akarás, hanem a szigorlatok drágasága és költségek hiánya miatt nem tehetnék le. Ha a jelzett szempontok volnának csupán irányadók arra nézve, miszerint a felvetett kérdés tisztáztassék és megoldassák, akkor nem óhajtanék ahhoz szólani sem, mert sem az egyéni érdeket előmozdítani, sem a hiányt takargatni nem akarom, hanem előttem az igazságszolgáltatás valódi célja lebeg, melyet képzett birák, képzett ügyvédekkel és kir. közjegyzőkkel együttesen mozdíthatnak elő. Hogy pedig valaki képzett biró lehessen, első föltétele annak, miszerint kellő qualificatióval is bírjon, a kellő qualificatiót pedig nem csak nézetem, de tapasztalatom szerint is, inkább megadja az ügyvédi vizsgára való készültség, és vizsgázás, mint a gyakorlati birói vizsga, mely kellő szigorral nem is mindig hajtatik végre. És ezen állításom mellett, midőn Nagy Ferenc ügyvéd ur azt mondja, hogy a félképzettséget ki kell küszöbölni a birói karból, igazat adok neki, midőn azt kívánja, hogy ne csak az ügyvéd és közjegyzőtől, de a bírótól is követelni kell az ügyvédi vizsga letételét és a gyakorlati birói vizsga csak mint pótvizsga tartassék fent Minélfogva az igazságszolgáltatás, a birói képesség megszerezhetése, és a birói tekintély fentartása érdekében az 1869 : IV. törvénycikk 7. §-át oda kellene módosítani, hogy a ki birói hivatalt kiván viselni, jogi képzettség tekintetében kimutatni tartozik, hogy a köz- és váltó-ügyvédi vizsgát letette és 3 évet részint a bíróságnál, részint ügyvéd mellett töltött gyakorlat után, a gyakorlati birói vizsgálatot is, jó sikerrel kiállotta. A 26 §. által nyújtott kedvezményt pedig, melyre az első folyamodású bíróságok szervezése után, 17 év multával ugy sincsen már szükség, kérlelhetlenül hatályon kívül kellene helyezni. Kellő jogi qualificatiót jogállamban követelni kell nem csak az ügyvédtől és közjegyzőtől, de a bírótól is, mert csak akkor mozdíthatja elő az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekét, ha munkakedv, szorgalom, jog és kötelességérzet mellett, kellő képességgel is bir. Es ha bir, akkor sem B é s á n Mihály kir. közjegyző ur nem vetheti többé szemökre az első folyamodású bíróságok tagjainak a felületességet és tudatlanságot, sem Nagy Ferenc ügyvéd ur nem mondhatja el többé, hogy biró — fájdalom — ügyvédi vizsga nélkül is lehet és a magánál fentebb álló és több képzettségű ember felett mégis hatalma van ítélni. Ertesitendő-e a háziúr az adókincstári ^ végrehajtás és árverésről? Az 1881 : LX. t.-c. 18. §-a Budapest főváros hatóságának területén mindazon végrehajtásokat, melyek nem telekkönyvi bejegyzés által teljesitendők, az V., illetve a főváros jobbparti része tekintetében az I—111. ker. kir, járásbíróság által, rendeli foganatosíttatni. Világos célja a törvény ezen intézkedésének az volt, hogy a végrehajtások központosítása a hitelezőnek módot nyújtson az adósa ellen mások részéről foganatosított végrehajtásról idejekorán tudomást szerezni és ily formán saját érdekeit megóvhatni. A törvény ezen méltányos és a hitel, valamint a tőkeforgalom érdekeinek megfelelő intézkedésén a legelső rést ütött az 1883. évi XLIV. t.-c. a köz^.dók kezeléséről. Az adókincstár ezen törvény értelmében saját közegei által csak az 53. §-ban részletezett illetékeket és adókat szedeti be, ellenben a folyó egyenes adótartozásoknak és egyéb kincstári tartozásoknak végrehajtás utján való hehajtásáról a községek, városok, illetve Budapest főváros alkalmazottjai vannak megbízva. Sehol sem találjuk azonban nyomát annak, hogy a törvény különb-