A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 22. szám - Még egyszer a zálogjog elsőbbségének kérdéséhez

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 22. számahoz. Budapest, 1888. május 27-en. Köztörvényi ügyekben. Az ügyvéd ügyvédi minőségben teljesített teendőkért csak az esetben követelheti dí.ja megállapítását és megítélését, ha a megbízótól Írásbeli meghatalmazással bir. A debreceni kir. törvényszék (1886. szept. 14-én, 81 l/p. 86.): Dr. Neumann Ármin felperesnek St. Ignác alperes elleni 239 frt 78 kr. s jár. iránti perében itélt: Az esetre, ha alperes leteszi a föesküt arra, hogy midőn 1883-ban december havában felperesnél volt, ezt a per tanulmányozására fel nem kérte, sem jogi véleményadásra az iránt, vájjon a per megnyerhető-e vagy nem ? továbbá nem kérte fel arra, hogy vállalja el felperes a kir. táblánál az információt és egyáltalán ez alkalommal nem jelentette ki, hogy perét minden körülmények között felperes által kívánja folytattatni és végre, hogy 1883. év óta 1884-ben felperesnél többször e perben nem járt és a fenti értelemben előtte nem nyilatkozott, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes keresetét alperesnek a kir. kincstár ellen folyamatban lévő rendes perében felmerült munkadíjai és költségei megtérítése iránt indította. Ezen pert kezdetben dr. Brode Lipót ügyvéd folytatta, mint alperes meghatalmazottja, ennek halála után, mint kamarailag kinevezett gondnok járt el felperes alperes perében, mint azt a E) a. csatolt levél tanúsítja. Alperes azon kifogást emeli, hogy felperesnek sem írásbeli, sem szóbeli meghatalmazást nem adott, hogy továbbá a kamarai gondnoksági kinevezés ilyen meghatalmazást nem pótol. Minthogy alperes által kért egy tanú kihallgatása, mint célra nem vezető mellőztetett, egyéb bizonyíték hiányában a felperes által alperesnek megajánlott s ez által részben elfogadott föesküt kellett a felek előadásaihoz és a per körülményeihez mért változtatással a prts. 230. és 235. §. értelmében alperesnek megítélni és a per sorát annak le vagy le nem tételétől függővé tenni. A budapesti kir. Ítélőtábla (1887. szept. 13-án, 2,255/p. 87.): az első bíróság Ítéletét indokainál fogva, mégis oly változtatással hagyja helyben, hogy a B) a. költségjegyzék 9. tétele alatt foglalt 106 frtot, tekintettel a túlságos felszámításra 36, frtra mérsékli s ehhez képest az esetre, ha alperes az esküt le nem tenné, alperest 167 frt 78 kr. megfizetésére kötelezi, stb. A m. kir. Curia (1888. május 3-án, 8,389/p. 87.): Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatásával felperes keresetével feltétlenül elutasittatik. Mert: az ügyvéd ügyvédi minőségben teljesített teendőkért csak az esetben követelheti díja megállapítását és megítélését, ha a megbízótól írásbeli hatalmazványnyal bir, felperes azonban önmaga beismeri, hogy írásban fel nem hatalmaztatott és keresetét is csupán szóbeli megbízásra alapítja. Hivatkozik ugyan felperes arra, hogy néhai dr. Brode Lipót halála után ennek irodája részére gondnokul kineveztetett s hogy ezen kinevezése a külön meghatalmazást pótolja, de ezen érvelés sem fogadható el, mert az általa teljesített munkák nem tartoznak azon halaszhatatlan teendők sorába, melyek teljesítése az 1874 : XXXIV. t.-c. 37. §-a értelmében kirendelt gondnok kötelessége. A tárgyalásról való kimaradás vétlennek tekintendő, ha valaki, sürgősség esetét kivéve, vallásának ünnepén idéztetik. A lugosi kir. törvényszék: K. J. alperesnek az ellene L. S. felperes által 588/1887. sz. a. keresettel 358 frt s járulékai iránt folyamatba tett s f. évi nov. 26-án kitűzött tárgyalásról lett elmaradása nem igazoltnak mondatik ki s elmaradása miatt 642/1887. sz. a. hozott s alperest makacsságból marasztaló Ítélet érvényben fentartatik. Indokok: Habár áll, hogy a prdts 100. §-a szerint senki sem idézhető vallása ünnepén, de ha megidéztetett, megjelenni tartozik, tartozott volna tehát alperes is ezen §. értelmében Mózes vallású ünnepnapján megjelenni s ezen körülmény, illetve állítása, hogy beteg lett és meg nem jelenhetett, puszta állítás, semmivel sem igazoltatott s így az igazolással élő alperes hitelt érdemlőleg nem igazolta, hogy mulasztása vétlen volt, kellett öt az alaptalan igazolással elutasítani és a 642/1887. sz. makacssági Ítéletet érvényben fentartani. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja s az 1887. évi 642/1887. sz. elsőbirósági ítéletet hatályon kivül helyezve, alperes igazolási kérésének helyet ád, alperesnek az 1887. nov. 26. napjára rendelt tárgyalásróli kimaradását vétlennek kimondja s a kir. járásbíróságot az ügy érdemében szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az egyedüli sürgősség esetét kivéve, vallásának ünnepén senki megjelenésre bíróság elébe nem idéztethetik, minthogy pedig az alperes megidéztetése ily sürgősség bizonyított esete nélkül 1887. nov. 26. napja szombatra esett, ez okból kimaradása az 1881: LIX. t.-c. 61. §-a értelmében vétlennek volt kimondandó s az 1887. évi P. 642. sz. elsőbirósági Ítélet hatályon kivül helyezése mellett, az igazolási keresetnek helyt adni s az elsőbiróságot az ügy érdemében szabályszerű eljárásra utasítani, mind a mellett azonban igazolást kérő alperest felperes javára az 1881 : LIX. t.-c. 64. §-a értelmében az okozott költségekben marasztalni kellett. (1888. márc. 8. 1,277/1888.) Az előterjesztés végrehajtási eljárásban írásban beadandó lévén : a szóval bejelentett előterjesztés bírói figyelembe nem vétethetik. (1883. márc. 19. 38,448. sz. a.) Alperesi ügyvéd a felperessel szemben megállapított tolmácsdíj fizetésére nem kötelezhető. Vuchetich Endre ügyvéd képviseletében A. Kernyácz, — Vadász Zsigmond által képviselt B. Lyuba ellen 100 frt iránt a módosi jbiróság előtt perelvén, ebben szerb tolmács is használtatott s ennek részére 1 frt 25 kr. tolmácsdíj megállapittatott. — A tolmács kérelmére a jbiróság alperesi ügyvédet kötelezte, illetőleg felhívta azon díj megfizetésére. A kir. tábla megváltoztatta a jbiróság végzését s alperesi ügyvédet kérdéses tolmácsdíj megfizetésének kötelezettsége alól felmentette; mert a jbiróság a 941. szám alatt csatolt jkönyvben az 1 frt 25 krajcár tolmácsdíjat felperessel szemben állapítván meg, annak megfizetésére alperesi ügyvéd jogosan kötelezhető nem volt. (1888. márc. 19. 29,911. sz. a.) Az ajándékozó hitelezője csak az esetben követelheti a megajándékozottól az ajándékból való kielégítést, ha a hitelező az ajándékozás folytán megrövidíttetik, vagyis ha előle a követelésének kielégítésére szolgálható alap elvonatik. A szepsi-szent-g-yörgyi kir. járásbíróság;: P. M. és néh. P. L. örököse P. F. a kereset alatti 68 frt 34 kr. tőkét s annak 1884. évi június 22-től számítandó 6% kamatját, 16 frt 26 kr. eddigi s azután felmerült 18 frt 20 krt okozott perköltséget felperesnek 8 nap s végrehajtás terhe alatt megfizetni kötelesek. A maros-vásárhelyi kir. Ítélőtábla : Az e.-b. ítélete megváltoztattatik s felperes keresetével elutasittatván, az alperesek 11 frt 75 kr. perköltségének 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében elmarasztaltatik. Indokok: F elperes a kereseti összeget alperesektől a btkv. 953. §-ra állapitottan azért követeli, hogy az eredeti adós ingatlanait elajándékozván, ez által ő, mint hitelező, megrövidíttetett. Tekintve, hogy ha állana is az, hogy P. F.-nek az elajándékozottakon kivül más ingatlanai nincsenek, felperes a most nevezett P. F. javára bekebelezve lévő haszonélvezeti jog végrehajtási zár alá vétele utján követelésének kielégítését még mindig eszközölheti, tehát felperes azt sem mutatta ki, hogy az ajándékozás által egyáltalán rövidséget szenvedett volna, holott a fenforgó követelési jog őt a btkv. fenthivatkozott 953. §-a értelmében csak annyiban illetheti meg, a mennyiben ő az ajándék által tényleg megrövidíttetett. Ehhez járul még az, hogy felperesnek alperesekkel szemben az ajándékozásból kifolyólag különben sincs személyes kereseti joga, hanem a hivatkozott §. értelmében követelésének csak az ajándékból való kielégítését követelheti.