A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 22. szám - Birói anyagaink a másodbiróságok szervezése tekintetéből

Hetedik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1888. május 27. Szerkesztőség: V. sns-utca 14. száni. Kiadóhivatal: V. sas-ütca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalisok n kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre . . 6 írt — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Birói anyagaink a másodbiróságok szervezése tekintetéből. Irta : Galamb István, kii", járásbiró Zircen. — A vevőnek az áru minőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Irta: dr. Dobai Győző, budapesti ügyvéd. — Még egyszer a zálogjog elsőbbségének kérdéséhez. I. Irta: Imi ing Konrád, budapesti kir. táblai l>iió, II. Irta: Onaciu Sándor, kir. tszéki biró Brassóban. — Sérelmek. ( Törvénysértés a/ igazságügyministerium által. I Irta: Bésán Mihály, lugosi kir közjegyző. II Irta: G. J.) — Irodalom. (A bűntettekről és vétségekről szóló magyar bűntetőtörvénykönyv stb. Irta : dr. S c h u 1 h o f Géza.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA: Berryer felségsértési pere. Irta: dr Neuda Miksa, bécsi ügyvéd MRI.L&KLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Van szerencsénk t. előfizetőinket értesíteni, hogy szerkesztőségünket és kiadóhivatalunkat f. évi június hó 1-től V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. alá helyezzük át. Birói anyagaink a másodbiróságok szervezése tekintetéből. Irta : GALAMB ISTVÁN kir. járásbiró Zircen. A jelszavak korszakát élvén, ha már a hadseregnél emberanyagról szólhatunk, megengedhető a törvénykezésnél birói anyagról szótanunk; de kár lenne észrevétel nélkül hagynunk birói anyagunk hiányosságának hangoztatását, mintha talán ez állana útjában törvénykezésünk kívánatos reformjának — a közvetlen szóbeliség behozatalának. Midőn az 1868: LIV. t. c. a városi bírónak s utóbb az 1871 : XXXI. t.-c. a kir. járásbíróságnak mint egyes bíróságnak hatáskörét az addigi társasbiiói rendszertől eltérőleg megállapította, még jogosult lehetett az aggodalom birói anyagunk tekintetében; 17 évi tapasztalás eredménye azonban az egyes bíróságok iránti bizalmat annyira megszilárdította, hogy többé ez irányban aggodalomról szó sincsen. De az egyes bíróságoktól felebbvitt ügyekre nézve a törvényszékek másodbiráskodásának célbavett berendezése, mi a közvetlen szóbeliség behozatalának elmaradhatlan feltétele, ismét alkalmat szolgáltat birói anyagunknak mérlegelésére. E tekintetben táplált aggodalom alaptalanságának bizonyítása végett elégséges lenne egyszerűen rámutatnunk az 1SG8: LIV. t-eikket megelőző állapotra, midőn sommás perekben is a másodbiráskodást a törvén ys z é k e k m i n d e n n e h é z s é g n é 1 k ül gyakorolták; pedig az időkori választási rendszer nem hordta magával a birói anyag jóságának biztosítékát. A jelenlegi kinevezési rendszer s a szigorúan követelt birói qualificatió mellett birói anyagunk a törvényszéknél is kétségen kivül javult és 17 évi fejlődése után annyi bizalmat mindenesetre kiérdemelt, mint minővel bírtak a másodbiráskodás gyakorlatában volt időkori megyei törvényszékek. A törvényszékek mint másodbiróságok hármas tanácsban oly ügyekben lennének hivatott eljárni, melyekben a járás! bíróságok mint egyes bíróságok járnak el. Nem nyujt-e már magábanvévc elég garantiát másodfokon ezen társ a s b i r ó i szóbeli eljárás az egyesbirói eljárás fölött ? midőn a másodI bíróság tagjai legalább is birnak oly qualificatióval mint az elsőbiró s midőn a másodbiróság eljárásában vagy ítéletében | a jogalkalmazás hiányossága miatt még további jogorvoslatnak utja nyitva áll. Bizonynyal megnyugvással nézhetünk J ennek elébe, tapasztalva azt is, hogy a bűnügyek egy részében a felebbviteli bíráskodást a törvényszékek már is nehézség nélkül gyakorolják és ha majdan a felebbv iteli eljárásnak szóbeli uton kell történnie, a törvényszékeiket e feladat sem fogja találni a gyakorlat hijjával. A közvetlen szóbeliség behozatala, a mint a járásbirósági ügyek felebbvitelénél feltételezi a törvényszékek másodbiróságának berendezését, ugy a törvényszékek elsőbirósági eljárása alá cső ügyek felebbvitelénél elodázhatlanná teszi a budapesti kir. tábla felosztását; mert a másodbirósági tárgyalás szóbelisége alig képzelhető ezen bíróság megközelíthetősége vagyis a közvetlenség igénybevétele nélkül, ellenkező esetben a felekre nézve a szóbeliség előnye csaknem elenyésznék az eljárás költséges volta mellett. Tehát a budapesti kir. tábla felosztását nem csupán azon tudvalevő körülmény, hogy óriási személyzetének helyes vezetése a lehetetlenséggel határos, hanem a közvetlen szó beliség behozatalának feltétele is megköveteli. És ez annál is inkább kívánatos, mert Budapestnek, mint forgalmi és műveltségi központnak emelkedése mellett szánalomra méltó a vidéknek elmaradottsága; pedig Budapest lakosainak százezrei mellett az ország millióinak is részesülniük kellene amaz előrehaladásban s e tekintetben a felosztott kir. táblák egyegy vidéki központot alakítani lennének hivatva. A kik azonban minden áron Budapestet Legyezgetik, a birói anyag minőségére nézve kitalálnak egyéb jelszót is. Ilyen például vidéken »a bíróságok helyi beíolyásolása«, mely a kir. tábla felosztása ellen szintén szóba hozatott. De hát tulajdonképen mit is jelez e kifejezés? Talán vidéken a bíróságok megvesztegethetőségét ? Korántsem. Erre legalább az átalános tapasztalati körülmények nem vallanak ; sőt a vidéki helyi viszonyoknál fogva az egyéni birói működés sokkal közvetlenebbül áll a közvélemény ellenőrzése alatt, semhogy valaki kényelmesen járhatna a tiltott utakon. E mellett egy testületnek vagy tanácsnak befolyása alig lehetséges. Vagy talán a rokonsági viszonyoknak befolyása aggasztó ? De hisz ezt elég szigorral alkalmazott törvények gátolják. Vagy végül az államellenes nemzetiségi befolyásolás ad okot az aggodalomra ? Ennek kizárása egyedül a kormány kinevezési jogának helyes alkalmazásától függ. Nem egyéb tehát e hangoztatott befolyásolás üres jelszónál és ezért el nem odázható a budapesti kir. tábla felosztása, mely által az elsőbiróságok hatályos ellenőrzése s az egész országot érdeklő igazságügyi reformok szükség-