A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenkettedik közlemény

84 fi JOG. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Azzal a változtatással, hogy vádlott főbüntetése helybenhagyatik, mellékbüntetése (10) tiz forintban, behajthatlanság esetére minden 5 frttal számítandó egy napi fogházban állapittatik meg, a másodb. Ítélete az abban elfogadott s az alábbi okokból is helybenhagyatik. Indokok: A védelem részéről tett ama védekezésnek, hogy ez esetben a btkv 262. §-a nem alkalmazható azért, mert a panaszosnál a hivatkozott törvényszakaszban előirt hatósági közegi minőség nincs meg, helyet adni nem lehetett, mert a btkv 262. §-a a törvény által alkotott testület s azok tagjai ellen intézett becsületsértést bünteti, a hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek pedig már az 1868. évi XXXV11I. t.c. által szabályoztattak, a felekezeti iskolák felett az állami főfelügyeletet az 1&76 : XXVIII. t.-c. 4. szakasza szerint szintén a közoktatásügyi minister gyakorolja s az idézett törvény !». szakasza szerint a felekezeti iskolaszékek ugyanazzal a jogkörrel vannak felruházva,mint a polgári községek iskolaszékei, mely testületekkel kapcsolatban állanak a néptanítók is, mint ez az idézett törvény 9. §. 5. rendelkezése, de a dolog természetéből is megállapittathatott, ezeknélfogva a tanítók ellen hatáskörükben intézett nyilvános becsületsértés kétségtelenül a btkv 262. §. rendelkezése alá esik s vádlott cselekményét helyesen bírálták el az alsó bíróságok az idézett törvényszakasz alapján, miután vádlott a panaszost szolgálati minősége közben s abból kifolyt cselekménye miatt illette lealázó szavakkal. Vádlottat a vád alól felmenteni nem lehetett, habár a panaszos maga is beismervén, hogy vádlott gyermekére nádpálcájával többször ráütött, ezen ténykedésében az 1876 : XXVIII. t.-c. 3. §. második rendelkezésébe ütköző fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, azonban ennek elbírálása az illetékes fegyelmi hatósághoz tartozván, vádlottnak ahhoz kellett volna folyamodni elégtételért, de a személyes kérdőrevonás jogával nem birt és igy cselekménye a btkv 262. szakaszába ütközik. A büntetés megállapításánál azonban tekintetbe vétetett, hogy vádlott mint apa, fiának tettleges bántalmaztatása miatt, nagyobb lelki felindulás befolyása alatt állott s igy tettének következményeit meg nem fontolhatta (1888. február 8-án 5,939/87. sz.) Ha vádlottat a tanúvallomás tételéuél büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság nem terheli, az hamis tanuzás miatt nem büntethető. Az ipolysági kir. törvényszék: B. M. lantói lakos ellen a btkv 215. §-ába ütköző hamis tanuzás büntette miatt indított bűnvádi eljárás megszüntetik. Indokok: A kir. adófelügyelő megkeresésére kihallgatott vádlott az E. J. által hitelezett követelésekre nézve azt vallotta, hogy B. J. E. J.-nek 900 frttal tartozik, holott nem ennek, hanem nejének adósa és ennek javára 900 frt zálogjogilag be is van kebelezve. Minthogy e szerint a hitelezőt illetőleg lényeges különbség fenn nem forog, a telekkönyvi bekebelezésre nézve pedig a nyilvánkönyvek ellenében tanúvallomásra szükség fenn nem forog, de különben is, minthogy vádlott vallomását hittel meg nem erősítette, e nélkül pedig azon vallomás hitelt érdemlőnek nem tekinthető, ennélfogva vádlott ellen hamis tanuzás büntette miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntetendő volt. A budapesti kir. itélö tábla: Habár vádlott az elsőb. végzésében foglalt kijelentéstől eltérőleg, a kérdéses adófelszólamlási ügyben eszközölt kihallgatása alkalmával, vallomását az arra vezetett záradék szerint s mint azt be is ismerte, esküvel erősítette meg; minthogy azonban vádlott B. M. azon hozzá intézett kérdés szövegezéséhez képest: van-e »tudomása« arról, hogy E. a községben és vidéken nagyobb nemű uzsoráskodást üz ? legjobb bármiként szerzett tudomása szerint adhatta mindazon körülményeket elő, melyeket saját tapasztalásból merített, avagy hallomásból szerzett értesülése szerint tapasztalt és ekként ellene azon körülmény, hogy vallomását a btkv. 75. §-ában feltételezett szándékossággal rosszhiszemüleg tette és erősítette meg, esküvel igazolást az eljárás folyamán épen nem nyert és arra nézve más adatokat a bűnügyi eljárás nem szolgáltatott: minélfogva a bűnügyi eljárást megszüntető, fent jelölt keletű és számú végzést ezen és felhozott indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy panaszlott tanuként történt kihallgatása alkalmával pusztán tudomása iránt lett megkérdezve, de nem egyszersmind arra nézve is, hogy vonatkozó tudomását honnan meriti s igy mint tanú esküt nem közvetlen általa észlelt dologra, hanem alanyi hiszemére és anélkül tette le, hogy annak tudatával birt volna vagy bírnia kellett volna, hogy az általa állított tény valótlan, illetőleg tudomása téves; tekintve továbbá, hogy panaszlott a vizsgáló biró előtt tett és a vizsgálat során meg nem cáfolt előadása szerint esküvel megerősített vallomását az illető adós féltől nyert értesitése alapján tette s igy büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság sem terheli: a másodb. végzése ezen és az abban foglalt egyéb indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. febr. 27-én 4,789/1887. sz.) Uüuügyekben hozott véghatározat ellen elkésve beadott felcbbezésnek csakis vádlott igazolt vétlen mulasztása esetén van helye. Ezen jogkedvezmény sem a közvádlóra, sem pedig a magánvádlóra ki nem terjeszthető. A szabadkai kir. törvényszék: Miután bűnügyi eljárási szabályaink a lejárt jogorvoslati határidők elmulasztása miatt, lett légyen bár a mulasztás vétlen, az igazolás kérdésében intézkedést nem tartalmaznak, de gyakorlatunk terén is teljesen szokatlan, a kérelem elutasítandó volt annál is inkább, mert a jogorvoslatok beadási határidejét tekintve, a közvádló sem igényel magának több jogot, mint a mennyi a magánfelet megilleti. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvszék végzését helybenhagyja. Indokok: A bűnvádi eljárásban, ha a megszüntető határozat a felebbezés elkésése folytán jogerőre emelkedik, az elkésett fél az ügy újra felvételét kérheti és ez okból a polgári peres eljárásban elfogadott igazolás a bűnvádi eljárásban felesleges és hazai bűnvádi eljárásunk nem is engedi azt meg. A in. kir. Curia: Tekintve, hogy ezen harmadfokú bíróság egyes kivételes esetekben, de akkor is egyedül vádlottnak és ennek is csak az első vagy másodbiróság véghatározata ellen a határidő elmultával, tehát elkésve beadott felebbviteli beadványnak helyt adni szokott akkor, ha vádlott egyszersmind kellően kimutatta, hogy a felebbviteli határidőt igazolt önhibáján kivül mulasztotta el, ellenben ezen jogkedvezményt se a közvádlóra, kinek a felebbviteli határidő pontos megtartása hivatali kötelességét képezi, se a magánvádlóra, illetve sértett félre, kinek a bűnvádi eljárás egész folyama alatt korlátlan szabadságában áll jogos érdekének megóvásáról képviselő kirendelése utján gondoskodni, soha nem terjesztette ki, ezen oknál fogva a kir. ügyésznek jelen felebbezési beadványa elutasittatik. (1888. április 5. 8,551/887. B.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Bírósági végrehajtóknak lemondási kérvényei is ivenként: jo kr. bélyegilleték alá esnek. {1888. febr. hó g-én, 4.JIJ/87 sz.) Gyógyszertári jog engedélyezése iránti kérvények i-sö íve : 1 frtos bélyeggel látandó el. (1888. évi február hó 7-én, 5,707. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kameszky János e., aradi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 27, csb. Fischer Miklós, tmg. dr. Hamvas Károly. — Kornfein Jakab e., szombathelyi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 30, csb. Tura József, tmg. dr. Tobisch Ferenc — Steilicr Zsigmond e , temesvári tszék, bej. jun. 15, félsz. jul. 12, csb. Risztics János, tmg. Rózsa Imre. — Venetiauer Gusztáv e., rózsahegyi tszék, bej. jul. 16, félsz. aug. 10, csb. Lattyák János, tmg. dr. Schlesinger Náthán. — Granitz József e., n -kaivzsai tszék, bej jun. 15, félsz. jun. 25, csb. Erdődy Lajos, tmg. Varga Lajos. - Dnducz Péter e , gyulafehérvári tszék, bej. jun. 12, félsz. jul. 3, csb. Zsakó István, tmg. Rainay Ignác. — Blau Gyula e, eszéki tszék, bej. jul. 14, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Neumann. — Reicll Ernő e , budapesti keresk. és váltótszék, bej; jun.25, félsz. jul. 10, csb. Istvánffy József, tmg. dr. Bende Ödön. Pályázatok: A n.-kikindai tszéknél aljegyzői áll. máj. 26-ig. — A m.-óvári jrbságnál aljegyzői áll. máj; 26-ig. — A kaposvári tszéknél II. oszt. jegyzői áll. máj. 26-ig. — A balmi-i jrbságnál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. máj. 29-ig. — A gyulafehérvári tszknél aljegyzői máj. áll. 29-ig. — A győri tszéknél segéd telekkönyvvezetői áll. máj. 29-ig. — A komáromi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. máj. 26-ig. — A pápai jrbságnál II. oszt. segéd telekkönyvvezetői áll. máj. 30-ig. — A nagy-röcei jrbságnál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. máj. 30-ig. — A siklósi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 30-ig. — A tordai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. máj. 30-ig. — A rétsági jrbságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 31-ig. — A karcagi jrbságnál aljegyzői áll. máj. 29-ig. — Az ar.-maróthi járábiróságnál aljegyzői áll. jun. l-ig. — A nyitrai tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 14-ig. — A szegedi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 2-ig. — A szabadkai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 2-ig. — A hajdúböszörményi jrbságnál járásbirói áll. jun. 2-ig. Nyonia'ott a „Pesti könyvnvomda-részvény-társasá(j''-nál. (Hohl-utcza 7. szám.)