A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenkettedik közlemény

ü JOG, 179 » ... Ez a bibije a dolognak: a biró ur négy egyetemi tanévét befejezve, joggyakorlatra lépett és miután a birói vizsgát is letette, alig fél évvel ezelőtt, mint 30 éves férfi aljárásbiróvá neveztetett ki. — Én szintén elvégeztem az egyetemi négy tanévet i mellékesen szorgalmasan dolgozva a fővárosi szaklapokban), szinten joggyakorlatra léptem és három évi joggyakorlat után, miután a három jogtudományi szigorlatot és az ügyvédi vizsgát letettem, ügyvédi irodát nyitottam négy év előtt és miután szak­szerű eljárásomnak éppúgy tanújelét adtam, mint becsületessé­gemnek, ma, mint szintén 30 éves férfi, kiérdemeltem magamnak polgártársaim bizalmát és tiszteletét. Ezek után, ha - nem szerénytelenségből, hanem önvéde­lemből — még hozzáteszem, hogy hazafiasságom, jellemem, tehet­ségem, társadalmi képzettségem és modorom az aljárásbiró úrral a versenyt bátran kiállják : joggal ringatódzhatom azon boldog ábrándban, hogy az én társadalmi állásom nem alantasabb az aljárásbiró ur társadalmi állásánál és hogy ennélfogva jogom van albiró úrtól azon tiszteletet megkövetelni, melyet én ő irányában tanúsítani magamat kötelezve érzem. De ezt a birói pályára lépő fiatal urak nem hiszik el, hanem azon téves véleményben vannak, hogy az ügyvédnek nem köte­lesek azon tiszteletet megadni, melyet tőlük megkövetelni jogo­sitvák. Az ügyvédnek el kell tűrni, ha az albiró sértést dob szemei közé, mert ha nem hallgat, hanem ugyanazon kifejezéssel vála­szol, akkor a biró által megbirságoltatik. Ellenben az albiró ur büntetlenül vághatja az ügyvéd szeme közé a sértést! Neki tehát az ügyvéd megsértése jogát, privilégiumát képezi. És miért ? Van-e a társadalomnak intelligensebb eleme, mint az ügyvédi kar; van-e az államnak függetlenebb polgára, mint az ügyvéd?! Hogy mindenik nem tölti be tisztességgel hivatását ? Minden tár­sadalmi osztálynak, minden még oly tisztes karnak is megvan a maga salakja. Az az ügyvéd, a ki nem tisztességes ember, nem volna tisztességes ember, ha más pálvára lépne is. . .. Ezek után alig szükséges megemlítenem, hogy a biró urnák joga nem volt engemet az 1887: XXVIII. t.-c. 2. §-a alapján megbírságolni, mert eltekintve attól, hogy én nem valamely fél képviseletében és nem a hivatalos eljárás közben levő biró előtt jelentem meg; eltekintve attól, hogy nem én, hanem a biró ur tanúsított rendellenes magaviseletet: az idézett törvény a birói bölcseséggel megáldott birót tartja szem előtt, ki mint az érdekeikért küzdő ügyfelek fölött álló — mert érdektelen — ember könnyen tanúsíthatja azon mérséklet t és tárgyilagosságot, mely szükséges arra, hogy a vita hevében vagy ügyfele érdekében ügybuzgalmá­tól elragadt ügyvédet a rend korlátaiba visszaterelje. De midőn a biró leszáll birói székéről és higgadtságát minden ok nélkül elvesztve, az ügyvéddel kiabálni kezd, majd pedig vérlázító sértést dob szemei közé, — megszűnik a birói tiszt: a biró magánemberré válik, ki egy másik magánemberrel civakodást kezd és ezen ő általa inscenált személyes kérdésben a biró ő épp oly kevéssé lehet, mint az a másik magánfél saját birája nem lehet.« . . . Nehogy azonban fejtegetéseimet ily komor elmélkedé­sekkel fejezzem be, bátor leszek Palásti albiró urnák egy másik Ítéletét bemutatni, mely a tisztelt szakközönséget bizonyára kedé­lyesebb hangulatba fogja hozni. Én F. K. asszony képviseletében az itteni járásbíróságnál bepereltem T. I.-t egy ennek eladott, de általa át nem vett bika vételárára és a tartási költségekre. Palásti ur 2,515/1888. szám alatt hozott ítéletében a kereseti vételárat és a perköltségeket az alperesnek odaítélt főeskü le nem tétele esetében megítélte, a tartási költségek iránti részben azonban föltétlenül elutasította fel­peresnőt a következő szó szerint idézett indokolás mellett'. » A tartási költségek iránti keresetével elutasítandó volt felperesnő, mert sem keresetében, sem a tárgyalás során nemcsak hogy nem igazolta, de nem is állította, hogy a peressé vált bikát nem használja.* Már engedelmet kérek a bíró úrtól, de a büntető törvény­könyv 241. §-ával szemben hogyan mernék én felperesnőről kere­setemben vagy a tárgyalás során ilyesmit állítani? DK Róth Pál, ' ügyvéd Nyitrán. Irodalom. A kir. kisebb haszonvételek megváltásáról. Irta dr. Csil­lag Gyula. P alias irodalmi részvénytársaság. 1888. Hudapest. Nagy 8" 101. 11. A reg a le megváltásának kérdése régen kisért. Bár kiválóan gazdasági kérdés, de mert földbirtokunk egjsz rend­szerével szorosan összefügg, számos fontos jogi kérdés is fűződik hozzá és fog vele együtt megoldást nyerni. A regálék intézméuye egy darab a régi középkorú jogból, mely belenyúlik, mint idegen rész modern gazdasági és jogi életüsk rendszerébe és annak egészséges, természetszerű fejlődését ;az illető irányban legalább minden lépten-nyomon megakasztja És dacára annak, hogy végre­valahára való megoldása közkivánat, sürgős szükségü, mégis mind­inkább elodáztatik. Az igaz, hogy első sorban oka ennek a pénz­ügyi nehézség, mely az ország kedvezőtlen financiális viszonyai ! mellett első sorban mérvadó Mert a regálék megváltása oly I óriási összegeket igényel, bármely módja a megváltásnak fogad­tassák is el, hogy azokat egyhamar igen tetemes áldozatok nélkül előteremteni alig lehetend. A megoldás további nehézsége kétségkívül a kérdés jogi oldalának bonyolult voltában és különösen abban keresendő, hogy ép ezek, de egyátalán az egész tárgy felett meglehetős tájékozat­lanság uralkodik ép a döntő körökben. Nagy háladatosságra kötelezte tehát dr. Csillag Gyula a/, érdekelt köröket, hogy ő, ki hosszú éveken át foglalkozott ez ügygyei, ki azt több alkalommal behatóbb értekezések és felolva­sások tárgyává tette, most ezeket összegyűjtve és megbővitve egybefoglalva kiadta és igy az egész kérdés összefoglalt képét nyújtja. Egyúttal a megoldás módjaira nézve terjeszt elő javasla­tokat. Ez ;knek életre valóságát e helyütt nem vitathatjuk, azon ­ban röviden következőkben ismertetjük: 1. A földesúri iralmérési jog teljes kárpótlás mellett I megszüntetendő, mely kárpótlás az u. n. kurtakorcsmálási jogért a községeket is megilleti. 2. A kárpótlást az állam fizeti váltságkötvényekben s ezen államadósság fedezésére italmérési engedélyilleték és évi á 11 a m a d ó szedetik. 3. Tízezer lakosnál többel bíró városok városi kiváltságon alapuló italmérési joga egyelőre n e m váltatik meg ; de a meg­váltási jog az állam részére fentartatik s az italmérési jog­nak egyetlen vállalkozó részére leendő bérbe­adása eltilt a tik. 4. Egyéb kiváltságon alapuló italmérési jogok a városokban I is megváltatnak. 5. A kárpótlási eljárás a szölődézsma-váltságnál követett eljárás szerint történnék. 6. A többi kir. kisebb haszonvételeknél a permissiv meg­váltás alkalmaztatnék s a jogosítványokról ezentúl a telekkönyvi hatóságok »j a v a d a 1 m i k ö n y v e t« vezetnének. A kis füzetke mindenesetre igen lényegesen elősegíti a i kérdés tisztázását, melyet a következő fejezetekben ismertet, bár i sajnálni kell, hogy leginkább csak az italmérési regálét tárgyalja bővebben. 1. A kir. kisebb haszonvételek fejlődése és jelen állapota. II. Az ital mérési regalejog megszüntetésének szükségessége. 111. Előzmények más országok­ban. IV. Megoldási javaslatok. V. J a v a d a 1 m i köny­vek. VI. Az ital mérési regale megváltása és az italmérési adók. VII. Az italmérési regalejog és a szesp. adó-törvényjavaslat. A magyar igazságügyi igazgatás kézikönyve. Irta Majovszky Vilmos kir. tszéki elnök. Beszterczebánya, S z á g e r 1. kiadása 1887, Ára 2 frt. 8° 328 11. Ezen kézikönyvben szerző gyűjteményét állította össze azon törvényeknek, rendele­teknek és utasításoknak, melyek az igazságügyi kormány­zás tényezőire vonatkoznak. Tartalmát a mutató fogja legjobban ismertetni, miért is ide igtatjuk. I. rész 1. cím: A legfőbb igazságügyi hatóságok. 2. Rendes bíróságok fm. kir. Curia, kir. táblák, kir. törvényszékek, járásbíróságok). 3. Rendkívüli bíróságok (kir. keresk. tszék, közigazgatási hatóságok, pénzügyi közig, bíróság, esküdtszék, katonai bíróság, consuli bíróság, budapesti és vidéki gabnacsaruokok bírósága). I 4. A kir. ügyészség. (A koronaügyész, a kir. főügyészek, kir. j ügyészek.) 5. Az elsőfokú bíróságok mellékhiva­talai. 6. Az igazságügyi hatóságok alárendelt­sége. 7. Fegyintézetek stb. — II rész. 1. cím: A z alkal­mazottak szolgálati viszonyai. 2. Részleges állam szolgálati viszoy. (Laicus birák, szakértők, tolmácsok, végrehajtók, napidíjasok.) — III. rész. 1. cím: Ügyvédség. 2. Kir. k ö z j e g y z ő s é g. — IV. rész. Birói ügyviteli szabályok (tszékeknél, járásbíróságoknál, felebbv. bíróságoknál, ügykezelés bűnvádi ügykezelés, telekkönyvi ügyrend, birói letétek stb.) V. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents