A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenkettedik közlemény

180 K JOG. Fogházügy. VI. rész. Igazságügyi államköltségvetés. VII. rész. Igaz­ságügy és közegei az államélet egyéb viszonyaival szemben. Hasznavehetőnek fog bizonyára beválni a gyakorlat em­berei előtt. Vegyesek. Változások a kir. Curia kebelében. Már múltkor volt alkalmunk jelezhetni, hogy a m. kir. Curiánál megürült másod­elnöki állás nemsokára be lesz töltve és hogy az ezen magas helyre kilátásban vett egyéniség a Curia legkiválóbbjai sorába tartozik, kinek kinevezése közmegelégedést szülne. Ma már azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy nyíltan megnevezhetjük Daruváry Alajos jelenlegi curiai tanács­elnököt, mint a Curia jövendőbeli másodelnökét, kinek kinevezése már csak napok kérdése. Daruváry ur a civilisták és kiváltkép a kereskedelmi és váltójogászok legnagyobb sajnálatára és az eddig mintatanácsként szerepelt IV. tanács majdnem pótolhatlan vesz­teségére át fogja venni a büntető-ügyek vezetését és egyúttal az I. büntetőtanács elnökletét. Az ekkép megürült IV. polgári tanács pedig értesülésünk szerint vagy Csemegi, vagy Manojlovics curiai tanácselnökökkel fogna betöltetni; viszont az ezek egyikének áthelyezése folytán megürülendő bün'etö tanácselnöki állásra Kozma Sándor főügyész és helyébe főügyész­nek dr. Schedius Lajos curiai biró fogna kineveztetni. Mindezen híreket oly megbízható forrásból merítjük, mely­nek jólértesültségéröl olvasóink ismételve meggyőződhettek. A mennyiben a szaksajtónak szerencsére még módjában áll a fönti terveken előzetes kritikát gyakorolhatni, saját véleményünket a következőkben foglaljuk össze. Részünkről sem Csemegi, sem Manojlovich tanácselnökök áthelyezését polgári tanácsba, sem Kozma főügyész beosztását a Curiához nem helyeselhet­j ü k: maradjon csak mindegyik saját eddigi hatáskörében, mely­ben oly kiváló és hézagpótló szerepet visz. A mennyiben pedig ezen kinevezés Kozma úrra nézve egyúttal előléptetést is jelen­tene, kétségkívül módjában áll az igazságügyi kormánynak ily előléptetést Kozma urnák jelenlegi állásában való meghagyása mellett is foganatba vonni, fertelmesebb, szabadelvűbb, szakava­tottabb, buzgóbb és humánusabb főügyészt nem kívánhatunk, azért maradjon minden a réginél. A mi pedig a IV. polgári tanácsot illeti, ugy egy férfiú, nézetünk szerint legilletékesebb és legméltóbb volna a Daru­váry Alajos kilépése által okozott hézagot betölteni. Ezen férfiú Tóth Elek kir. táblai tanácselnök. Bár ismételve hangoztat­ták küszöbön álló végleges visszalépését a birói pályáról, mégis erősen meg vagyunk győződve, hogy sikerülend az igazságügyi kormányzatnak őt ezen fontos és díszes állásra megnyerni és a IV. tanács régi kiérdemelt prestige-ét ezen kinevezés által továbbra is megóvni. Ekkép segítve volna minden bajon, ily kitűnő erő pedig az államszolgálatnak meg volna tartva. Az Ítélet után felmerült ügyvédi díjak és készkiadások per utján itélhetők-e csak meg, vagy kérvény utján is megállapit­hatók-eV A budapesti kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését hivatalból megsemmisíti, mert a törvényes gyakorlat az ügyvédi rendtartás 58. §-ának rendelkezését bűnügyekben is alkalmazza s élihez képest az ügyvédnek díjait saját felei irányában csakis ügydöntő határozatokban állapítja meg, a jelenlegihez hasonló esetekben tehát, midőn az Ítélet hozatala után érdemben hozott díjakról van szó: a díjjegyzék egyedül per utján érvényesíthető. (1887. május 10. 15,293. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58-ik §-a az ügyvédet az esetben csupán feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy ha ügyvédi dijai a perben meg nem állapíttattak, díjjegyzékét csak per utján érvé­nyesítse, miből következik, hogy az ügyvéd az Ítélet után felme­rült díjai és készkiadásainak megállapítását azon per birája élőit is kérheti, ki az előtte lefolyt per körülményeinél fogva a munka minőségének és a készkiadás mennyiségének megbirálására a leg­hivatottabb birói hatóság: tekintve tehát, hogy a kir. Ítélőtábla akkor, midőn ily az Ítélethozatal után felmerült ügyvédi díj meg­állapítását nemcsak megtagadta, hanem ki is nyilvánította, hogy ily díjjegyzék megállapítása a perben eljáró bíróság hatásköréhez nem tartozik, tévesen határozott s ehhez képest helyes ok nélkül semmisítette meg az elsőfokú bíróság végzését: ennélfogva a ne­heztelt kir. táblai végzés megsemmisíttetik s a kir. Ítélőtábla uta­sittatik, hogy ez ügy érdemében határozatot hozzon. (1888. febr. 29-én 3,261.) Vádkereset vissza nem utasithatása. B. Petronella ellen a i pénzügyi igazgatóság által bélyegjövedéki kihágás miatt a pozsonyi törvényszéknél panasz emeltetett, a törvényszék azonban a vizsgálat folyamán a vádkeresetet a vizsgálati jegyzőkönyv hiányossága, aggályossága miatt visszautasította. Ennek ellenében a kir. tábla 1888. jan. 23,39,930. sz. a. azon nézetet mondotta ki: »hogy a jegyzőkönyv hiányossága miatt a keresetet nem lehet visszauta­sítani : mert az 1887. évi június 19-én felvett jegyzőkönyv szövege szerint az magával vádlottal vétetett fel: a mennyiben tehát a törvényszéknek az irni-olvasni tudó vádlott által sajátkezűleg alá nem irt jegyzőkönyv hitelességét illetőleg m'gis aggályai voltak ezek az észlelt hiányok pótlásának elrendelése által esetleg elosz­lathatok voltak volna s a vádkereset visszautasitásáxiak indokául nem szolgálhatnak*. Felebbezési költségben marasztalt biró. A kubini kir. j á r á sb i r ó s ág (1887. július 39-án 1,4'0. sz.): Ezen jelentés folytán Joocskovits Mirko-féle 61. sz. házközösségnek Pantelics­féle 6. sz. dubovári házközösség ellen 108 frt s jár. iránti végre­hajtási ügyében az 1886. évi augusztus 25-én kelt 1,402 sz. vég­zéssel alólirt kir. járásbiró, mint bírósági kiküldött részére meg­állapított 12 frt 30 kr. végrehajtási költség erejéig a kielégítési végrehajtás R. M. fehértomplomi ügyvéd mint végrehajtató képvi­selője ellen, annak bárhol találtató ingóságaira a költségek erejéig elrendeltetik, miután végrehajtató részéről a lefog­lalt ingóságoknak elárverezése nem kéretett, mi arra hagy következtetni, hogy ellenfelével az idő óta kiegyezkedett, miért is annak hivatalból leendő foganatosítása végett a fehértemplomi kir. járásbíróság megkeres­tetik. A budapesti kir. ítélőtábla R. M. ügyvéti felfolyamodása folytán 1888. márc. 20-án 53,770/87. sz. a. következőkép határozott. A kir. Ítélőtábla az 1887. évi 1,410. számú elsőbirósági vég­zést előzményeivel együtt bezárólag az 1886. évi 1,402. számú végzésnek a költségeket mepállapitó részéig az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. e) pontja alapján, az 58. §-hoz és az 1881 : LX. t.-c. 31. §-hoz képest megsemmisíti és utasítja az eijáró bíróságot, hogy az 188d. évi 1,402- számú jelentést érdektelen biró által intéztesse el. Egy­úttal Ch. E. kir. járásbirót a felfolyamodás 4 frtban megállapított költségeinek R. M. ügyvéd részére 8 nap és végrehajtás terhe alatti megfizetésében marasztalja. Indokok: Az 1875. évi biroj ügyvit. szab. 232. §-a szerint az ügy előadója a 216. §. esetén kivül más kiküldetésre soha sem alkalmazható és ez a szabály a 265. §-nál fogva a járásbíróságoknál is megfelelően követendő lévén, a kubini kir. járásbiró szabályellenesen intézkedett, midőn 1886. évi l,3ti6. sz. alatt hozott végzésével a végrehajtás fogana­tosítására önmagát kiküldötte; és épen oly szabályellenesen, de még a prdts 56. §-ának a) pontjába ütközően is járt el, midőn 1886. évi 1,402., 1.712., 1,798. és 1887. évi 1,410. sz. alatt eljárási költségeit és díjait maga állapította meg és azoknak befizetése, illetőleg végrehajtás utján való behajtására nézve maga határozott. Ehhez képest nem lehetett ugyan megsemmisíteni az ]886. évi 1,366. számú végzést és a végrehajtás fogauatositását, mivel ez harmadik személyek jogaiba ütköznék, kik a kiküldetés helytelen­sége miatt panaszt nem emeltek; de meg kellett semmisíteni mindazokat a határozatokat, melyeket az eljárási költség megállapí­tása és saját részére behajtása tárgyában maga az érdekelt biró hozott. Minthogy pedig a felfolyamodásra az okot az eljáró biró nyilvánvaló vétsége szolgáltatta, azt az 1871: VIII. t.-c. 66. §-hoz képest, a felfolyamodás költsé­geiben marasztalni kellett. A német polg. tkv. tervezetének 1245. S-áboz, mely követ­kezőképen hangzik: »Die Ehe kann nur vor einem Standesbeam­ten geschlossen werden. Wenn ein Standesbeamter ausserhalb seines Aratsbezirkes, oder bei seiner eigenen Ehe als Handels­beamter handelt, so gilt er nicht als Standesbeamter,« — H. Gy. úr azon nyilt kérdést teszi: vájjon vétkeznének és mennyiben alaposságuk ellen, ha e §-t egyszerűen következőképen szövegez­| ték volna: »Die Ehe kann nur vor einem Standesbeamten ge­schlossen werden, welcher jedoch ausserhalb seines Aratsbezirkes j und bei Schliessung seiner eigenen Ehe, dieses Amtes nicht walten kann (darf ?)«. Ugy hiszszük, hogy H. Gy. urnák e kérdésre P a kellő felvilágosítással szolgálhatunk. A szakasz H. Gy. ur által ajánlott alakban szövegezve, tiltó törvénynek jelentkeznék, mely a Standesbeamternek a házasság megkötését tiltja, fennmaradna azonban a kérdés, hátha mégis teszi, érvényes-e a házasság, vagy j nem? H. Gy, ur szövege csak a Standesbeamternek szólna és megállapítaná csak annak kötelességét, a tervezet azonban álta­| lános magánjogi tételt felállítani akar. A tervezet lex perfecta-t

Next

/
Thumbnails
Contents