A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenkettedik közlemény

1\ JOG 175 idegeníthetők, nem terhelhetők s azokra harmadik személyek jo­gokat nem szerezhetnek a zároltató hátrányára*. Minthogy tehát a zároltató a zárlat által még a lefoglalt tárgyakra nézve semmi­nemű jogot nem szerzett, más harmadik személy netán szerzett jogát csak szabályszerű tulajdoni keresettel fogja érvényesíthetni, melvet a birtokos, zároltató és esetleg a zárgondnok ellen kell indítania. Ily értelemben uyilatkozik Herezegh is a magyar polg. törvénykezési rendellartáshoz irt cornmentárjában (III. kiadás. 1885.) az 556. lapon, a ki ezenfelül még ugyanazon lapon az 1) számú jegyzetben világosan kijelenti, hogy: »az 1881: LX. t.-c. 92—99. §§-ai szerint való igénypernek és igénybejelentési föl­hívásnak még az ingóságokra foganatosított zárlat esetében sincs helye «. A fentiekhez képest határozott a budapesti kir. Ítélőtábla is, melvnek egyik legújabban hozott — s a III. polg. tanács elvi jelentőségű határozatai közé is bevezetett — határozatát befeje­zésül szószerint ide iktatok: (13,590/888. p. sz.) A kir. Ítélőtábla az elsőbiróságnak az igénykeresetet hivatalból visszautasító végzését helybenhagyja. Mert: igénykereset az 1881: LX. t.-c. 92. §-a értelmében a végrehajtató ellen intéztetik a lefoglalt tárgyaknak a foglalás (zálog) alól fölmentése iránt. Ily kereset tehát nem intéztethetik a zároltató ellen, ki foglalást nem vezetett, a ki a lezárolt javakra sem tulajdoni, sem zálog, sem haszonélvezeti, sem has/.uálati, sem kezelési joggal nem bir, a ki a zárlat által csak azon jogelőnyt nverte, hogy a lezárolt tárgyak további forgalma megállíttatván, azok a zárlat időpontjától fogva a zároltató kárára el nem idege­nittethetnek, nem terhelhetők s azokra harmadik személyek jogokat nem szerezhetnek a zároltató hátrányára. Az idézett törvénycikk 241. §-ából azonban önkényt folyik, hogy tekintettel arra, hogy a zároltató magukra a zár alá vett tárgvakra nézve még jogot nem szerez, hanem a zárlat által azon dolgok csakis a szabadrendelkezés alul vonatnak el azon ideig, a mig a közte s a zárt szenvedett közötti vitás kérdés végleges megoldást nyer, a mennyiben a zár alá vett tárgyakra harmadik személy, a zárlat foganatosításának időpontját megelőző jogvi­szonyból kifolyólag bárminemű joggal vél birni, ebbeli jogát a birtokos, zárlatot szenvedő, a zároltató és esetleg a zárgondnok ellen intézendő kereset által, az illetékes bíróság előtt, jogosítva van érvényesíteni. Felfolyamodó tehát a keresetében felhozottaknál fogva állítólagos tulajdonjoga érvényesítésére nem igény, de tulaj­doni keresettel léphet fel. z elidegenítési és terhelési tilalom.* Irta: LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki biró. yC (Tizenkettedik közlemény.;** Hallgatólagos szerződési tilalmak: 1. Felbontó feltétel melletti tulajdonszerzés esetében a jog­vevő közvetlenül a traditió után válik a dolog tulajdonosává. Ha azonban a feltétel teljesül, a tulajdonjog ismét az átruházó félre száll vissza. E szerint a szerzett jog feltételes volta s az átruházó fél által fentartott jog megóvásának szempontja szükségképen magával hozza, hogy a korlátozott tulajdonos pendente conditione, a dolgot se el ne idegenithesse, se ne terhelhesse.130 Ugyanez * Előző közlemények a »Jog« mult évi 24., 25., 26., 29., 33., 37., 42., 45., 47. és f. évi 7. 14. számában. 134 Ezt legtöbben a feltétel teljesülésének retrotractiv hatályából deriválják. így Unger i. m. II. 7*. 1. 78 jegyzet. Ujabban azonban több oldalról kétségbevonatik, mintha a feltétel bekövetkeztének visszaható erőt jehetne tulajdonítani. Ezen álláspontot foglalja el a magyar kötelmi log tervezete is. (Indokolás 144 és 145. 1) Bármiként oldassák is meg a kérdés, annyi kétségtelen, hogy a feltételes tulajdonjogszerzés fogalmának semmikép sem felelne meg, ha elvileg megengedtetnék, hogy a feltételes tulajdonos a feltétel függőben léte alatt a dologgal szabadon rendelkezhessék. Egyébiránt ily feltétel telekkönyv] kitüntetése a tkvi rendts. 52. íjának d) pontja és a 131. §• szerint meg van engedve, hogy pedig a felbontó feltétel függősége dacára tovább adott ingó vagyon a jóhiszemű jogszerzővel szemben évényesen átruházottnak tekintendő, az az általános szabálynak a forgalom biztonsága által indokolt egyik kivételét képezi. V ö. Randa i. m. 201, és Steinbach i. m. 174. lapját, a hol constatálva van, hogy hasonló feltételes (tehát korlátozott) tulajdonszerzés által épen olyan jogviszony áll elő, mint a milyent pl. a hitbizományi helyettesítés hoz létre. Ezt igazolja az oszt polg. törvénykönyv 8''7. §-ának összefüggése a 707. és 70"*. §-okkal A felbontó feltétel nyilvánkönyvi kitüntetésének módjára nézve 1. az új telekkönyvek szerkesztésére vonatkozó osztr. törv. !l-ik §-át és az lb71. évi osztr. tkvi törv. 20. §-át V. ö. Randa i. m 416. és 412. L áll akkor is, midőn a szerzett tulajdoni jog tartama valamely (végződési) időponttól függ.131 2. Ha a dolog átruházása valamely elhalasztó feltételtől, vagy kezdődési időponttól van függővé téve, akkor a tulajdonjog csak a feltétel teljesültekor, vagy az időpont beálltakor szerez­tetik meg.13- A felek mindazáltal oly értelmű megállapodásra is léphetnek, hogy a dolog átadása, esetleg a tulajdonjog nyilván­könyvi bejegyzése a feltétel teljesülte, vagy az időpont beállta előtt menjen végbe. Ilyenkor az, a kire a dolog átruháztatott, a tulajdonjogot nyomban az átadás (tkvi bejegyzés) után szerzi meg,133 csakhogy ez esetben a tulajdoni jog — az elidegenítési jogosultságot illetőleg — korlátozottnak lévén tekintendő, a tulaj­donos addig, mig a feltétel függőben van, vagy a kikötött idő­pont be nem következik, a dolog elidegenítésétől, vagy dologi terhelésétől tartózkodni kénytelen.131 Hasonló ehez azon jogviszony, mely pl. az u. n. átvételi j o g telekkönyvi bejegyzése által hozatik létre. Az ingatlan ilyen esetben csak az átruházó halála után megy át a jogvevő korlátlan tulajdonába, ha azonban az átruházó megengedi, hogy a fel­tételtől függő tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése az átruházó életében megtörténjék s ha egyúttal az átvevő fél tulajdonjogának korlátai a tkvi rendts. 52. §. a) pontja és a 131. §. értelmében nyilvánkönyvileg kitüntettetnek, akkor az átvevő az átruházó életé­ben az ingatlant el nem idegenítheti.135 3. Ha az egyik házastárs engedélye alapján az annak nevére irt ingatlanra vonatkozólag a másik házastárs javára a közszerze­ményi jog jegyeztetett be, a telekkönyvben tulajdonosként elő­forduló házastárs a közszerzeményi ingatlan feléről a másik házastárs beleegyezése nélkül nem rendelkezhetik. Oly egyoldalú ' rendelkezései tehát, melyek az ingatlan elidegenítését vagy ter­helését tárgyazzák, joghatálylyal nem bírnak.136 4. Minden társtulajdonos jogosítva van a közös dolog tényleges felosztását követelni. Ha azonban ezen jogáról lemond i s magát a közösségben! maradásra kötelezi, az ilyen megállapodás részleges elidegenítési tilalmat foglal magában, mely az arány­részek reális elkülönítésének, általában véve pedig a tulajdon­közösség megszüntetésének útját állja.137 Kifejezetten rendelt szerződési tilalmak: Az elidegenítés, illetve terhelés tilalma kiköthető: 1. azon fél ellen, a ki felbontó feltételtől függő tulajdont szerzett s azon fél jogának megóvására, a ki a felbontó feltétel teljesülte esetén a tulajdonhoz igényt tart; 2. az időhöz kötött tulajdonjoggal biró fél ellenében s annak javára, a kinek joga az időpont lejártával feléled. (Végződési időponttól függő tulajdonszerzés) ; 131 Az időponthoz kötött jogok telekkönyvi kitüntetése az 188">. évi tkvi rendts 52. §-ának d) pontja szerint eszküzlendő. 1^75. évi 2,701. sz legfőbb itélőszéki határozat Dtár r f. XIV. 171. — L. Zlinszky: Tkvi rendtartásának Imling által átdolgozott III. kiadását. (194. 1. 1. jegyz ) Randái, h. Szükséges azonban, hogy az elidegenítési jogosultság a fentiekhez hasonló korlátozásai csak bizonyos időtartamon belül legyenek érvényesek. Erről a jelen dolgozat II. részében lesz szó. 1,4 Randa i. m. 257. 1.: • Der Ubereignungswille kann auch ein bedingter oder betagter sein ; in diesem Falle vollzieht sich der Eigen­tliunisübergang nach allgemeinen Grundsátzen erst mit dem Eintritt der Bedingung oder des Zeitpunktes.« 133 Die bedingte Tradition gewáhrt dem Empfánger Eigenthum vom Momente der Tradition an. Unger i. m. II. 75. 1. 134 V. ö. Unger i. h. 70. jegyzet. 186 Az átvételi jog lényegét és telekkönyvi bejegyzésének módját alaposan fejtegeti Halmossy (A telekkönyvi rendszer alapelvei 78. I.). Arra nézve, hogy mortis causa donatio esetében a dolog nyomban átadható a megajándékozottnak, 1. U n g e r i. m. II. 199. 1. 4'. jegyz. 1315 Az, vájjon hazai jogunk szempontjából a közszerzeményi j o g telekkönyvi bejegyzésének mindkét házastárs életében helye van-e ? ­sokáig vitás kérdést képezett. Legújabban azonban Jancsó Györgynek mély alapossággal irt munkája (A magyar házassági vagyonjog 208. és köv 1.) lényegesen hozzájárult a controversia megoldásához s minthogy a közszerzeményi jog bejegyzését felsőbíróságaink is meg-Z"kták engedni, a kérdéses bejegyzésből eredő jogviszonyt mi is felemlitendönek találtuk Hasonló eredményt szül az osztr. polg. törvénykönyv 1,23*. §-án alapuló vagyonközösségi jog is, melynek, valamint az id. törvk. 1,228. és 1,230. §-ai szerinti korlátozott tulajdonszerzésnek a tárgyalt kérdés szempontjából való méltatását 1. Randa i. m. 426. és köv. 1. 137 A tulajdonközösség tényleges megszüntetéséről, mint egyik elidege­nítéséről a 3. §-ban szólottuníc. V. ö. még Unger i. m. I. 418. és Randa i. m 225. és köv 11. Azt, hogy az osztályróli lemondás csak bizonyos idő­tartamon tjeiül birjon érvénynyel, kifejezve találjuk az osztr. polg. trvkv. <S31. és 8 >'_'. és a dologi jogról szóló magyar polg. trkvi javaslat 137. és 13á. §-aiban.

Next

/
Thumbnails
Contents