A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 20. szám - A jelzálogos követelés érvényesíthető-e a személyes adós ellen jelzálogi keresettel a prrttsi novella 6. §-a a törvényszék előtt?
80 R. JOG. fogházra ítéltetik. Okok: A lefolytatott bizonyítási eljárás s vádlo'.t töredelmes vallomása által beigazoltatott, miszerint a Cs. Imre, illetve gyermekei részére megbízás, illetve hatósági jóváhagyás nélkül könyöradományokat gyűjtött s az ekként begyült összegeket saját céljaira felhasználta; védelmül vádlott azt hozta fel, miszerint a gyűjtést puszta baráti jó indulatából s azon célból eszközölte, hogy Cs. Imre családján, kinek nyomasztó anyagi viszonyai vádlott előtt ismeretesek voltak, segítsen, hogy továbbá a pénznek saját céljaira történt felhasználására nyomasztó helyzete s a kínálkozó alkalom sodorták s végül, hogy szándékában volt a pénzt a jogosultak részére mihelyest körülményei engedik visszaaadni. Minthogy azonban vádlott az adakozók által részére megőrzésképen átadott pénzösszeget jogtalanul saját céljaira felhasználta s tekintetbe véve, miszerint a gyűjtésnek a gyermekek részére történt ténylegesitése által azok az elhasznált pénzösszeghez, az adakozásnak az ő részükre történt eszközlése folytán tulajdoni jogot s illetve igényt szereztek, s tekintve, hogy vádlott az ekképpen befolyt pénzösszeget a jogosítottak részére akkor, midőn az tőle visszaköveteltetett, -átadni nem tudta, ellenben minthogy magánvádló által az elhasznált pénzösszegre nézve vádlott által beismert összegen felül többnek sikkasztása be nem igazoltatott s arra való tekintettel a sikkasztás vétségének úgy tárgyi, mint alanyi tényálladéka teljesen beigazoltatván, abban valamint a hatósági jóváhagyás nélküli gyűjtés folytán a khbtk. 66. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágásban volt vétkesnek kimondandó, s a büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek véve vádlott által fentebb előadottakat, ellenben súlyosítónak a fenforgó bűnhalmazatot, őt az Ítélet rendelkező részében meghatározott fogház büntetéssel kellett megbüntetni. A budapesti kir. Ítélőtábla (1887. február 7-én 696/B. 87.): az elsőbiróság Ítéletét azon változtatással, hogy a túlenyhén kiszabott fogháztartam három hónapra felemeltetik, helybenhagyja. A magy. kir. Curia (1888. április ll-én 4,631/B. 87.): Tekintve, hogy a vádlott által megbizatlanul gyűjtött kérdésbeni pénzösszeg azoknak, kik számára azt állítólag gyűjtötte, tulajdonába át nem menvén sikkasztás esete nem foroghat fenn és tekintve, hogy a ravasz fondorlatnál fogva, mely az egyes adományozókat az adományozásra reá birta, vádlottnak az elsőbirósági ítéletben tüzetesen körülirt vádbeli cselekedete a btk. 379. §-ba ütköző csalásnak minősül, e miatt azonban az illető adományozó káros felek indítványának (Btk. 112.) hiányában nem büntethető : mindkét alsóbb bírósági ítéletnek részben való megváltoztatásával vádlott a sikkasztás vádja alól felmentetik s az ekként terhére egyedül fenmaradó a kbtk. 66. §-ába ütköző kihágásért büntetése négy napi elzárásban határoztatik meg. Minden szúró, vágó és robbanó eszköz, melynek jogtalan használatából másra sérelem háramolhatik: a B. T. K. 337. §-a értelmében fegyvert képez. A m. kir. Curia : Tekintve, hogy az a körülmény, hogy vádlottaknál a cselekmény elkövetése alkalmával forgópisztoly lett volna, a vizsgálat és tárgyalás adatai szerint bebizonyítva nem lett; tekintve azonban, hogy azon körülmény be van bizonyítva, hogy mikor vádlottak a cselekmény helyére indultak, E. . . . István, vádlott, a hóna alatt kétágú vasvillával volt ellátva; tekintve, hogy mindazon szúró, vágó és robbanó eszköz, melynek jogtalan használatából másra sérelem háramolhatik, a B. T. K. 337. §-ában meghatározott fegyvernek veendő ; tekintve, hogy a tolvaj, ha a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt se nem használta, se nem mutatta, bűntett miatt büntetendő : s ugyanazon büntetés éri azon tetteseket, és részeseket is, a kik ezen körülményről a cselekmény megkezdése előtt tudomással bírtak : mindkét alsóbbfokú bírósági ítélet részben megváltoztatik, vádlottak lopás bűntettében mondatnak ki bűnösnek és miután a tagadás súlyosító okot nem képez, a bűnösség fokához mérve: E István vádlott egy évi börtönre, Cs. . . . Gábor vádlott hat hónapi és J János vádlott szintén hat hónapi börtönre, utóbbi két vádlott három évi tartamban hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztésre ítéltetik. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. november 30-án 2,053. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Közmunka-megváltás engedélyezése iránti kérvények bélyegkötelesek. {1888. évi január hó 8-án 1,610/87 sz.) 1. Bírósági végrehajtók díjai tárgyában hozott bitósági végzések ellen intézett felfolyamodások: az íll. díjjegyzék 13. tétel IV 14. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek. 2. Ily felfolyamodások bélyeg hiánya miatt a megrövidített egyszeres illetéknek csak négyszeres összege irható elő. (1888^ j január hó 10. napján, 10,428/87 sz.) Fegyelmi határozatok e/len intézett felfolyamodi'ányok akkor is az ill. díjj. 13 t. IV. [4 pontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek, ha a vádló részéről adattak be. (1888. évi január hó 10-én, 1,890/87 sz.) A közpénztáraknál benyújtott számlák csak akkor esnek I // fok. szerinti bélyegilleték alá, ha azokon nyugtát képviselő ki| jelentés foglaltatik. (1888. évi január hó ió-án, 0,131/87 sz.) Ha valamelyik örökösörökös társait osztályrészeik fejében oly módon elégíti ki, hogy a kielégítési összeget csak bizonyos meghatározott idő múlva fizeti ki, addig azonban örököstársa it eltartani, vagy azoknak kamatot fisetni tartozik, a kielégítési összegtől fizetendő örökösödési illeték függőben tartása ne m igényelhető. (1888. évi január hó 16-án, 1,628/87 sgi) Jélekkönyvileg biztosított kincstári váltság követelés törlesztésére felvett jelzálog-kölcsönökre • az 1881. évi LXX t.-cikkbcn megállapított bélyeg- és illetékmentesség ki nem terjed. (1888. évi január hó 17-én, 2,913/87 sé.) A m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes oly végzések utolsó felülbírálására, a melyek a nyomdatulajdonos téridre a miatt kiszabott bírság tárgyában hozattak, mert az üzletében nyomtatott és hirdetményeket felvevő hírlapot vagy időszaki lapot kellő időben az illető illclékszabási vagy adóhivatalnál bejelenteni elmulasztotta. (1888. évi január hó iQ-éu, 413/87 sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>«-böl. Csődök: Weisz József e., budapesti tszék, bej. jun. 10, félsz, jun. 27, csb. Chira Elek, tmg. dr. Suhajda István. — Sisseker Sparcassa e., petránjai tszék, bej. jul. 17, perügyelö dr. Ivandíja József, id. tmg. dr. Crnadak V. — Bauer Mihály e., bródi jrbság, bej. máj. 10, perűgyelő és id. tmg. dr. Brlic S. — Hass Sámuel e., szombathelyi tszék, bej. jul. 2, félsz. jul. 31, csb, Tura József, tmg. Tulok Kázmér. — Stern Sámuel e., b.-gyulai tszék, bej. jul. 3., félsz. jul. 27, csb. Bócz Géza, tmg. Szeberényi József. — SzeCSÖdi József e., nagyszebeni tszék, bej. 24, félsz. jul. 6, csb, Jáhn József, tmg. Larcher Ede. Pályázatok: A kubini jrbságnál járásbirói áll. máj. 19-ig. — A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. máj. 19-ig. — A malackai jrbságnál másod oszt. segédtelekkönyvvezetöi áll. máj. 20-ig. — A lőcsei kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj. 18-ig. — A budapesti keresk. és váltótszéknél II. oszt. jegyző áll, máj. 20-ig. A kaposvári tszéknél II. oszt. jegyzői áll. máj. 20 ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. máj. 20-ig. — A turóc-szt.-mártoni jrbságnál aljegyzői áll. máj. 22-ig. — A váci jrbságnál járásbirói áll. máj. 22-ig. — A módosi jrbságnál aljárásbirói áll. máj. 22-ig. — A brassói tszéknél Il-od oszt. jegyzői áll. máj. 23-ig. — A sátor.-a.-ujhelyi tszéknél Il-od oszt. segédtelekkönyvvezetöi áll. máj. 23-ig. — A füleki és sziráki jrbság mellé német és tót t o 1 m á c s i áll. máj. 24-ig- — A galantai jrbságnál II od oszt. segédtelekkönyvvezetöi áll. — A nagykállói jrbságnál járásbirói áll. máj. 24-ig. — Az abauj-szántói jrbságnál járásbirói áll. máj. 25-ig. — A besztercei tszéknél birói áll. máj. 25-ig. — A muraszombati kir. közjegyzői áll. jun. 8-ig. — A beregszászi tszéknél és jrbságnál egy-egy dijas joggyakornoki áll. máj. 25-ig. — A pozsonyi tszéknél Il-od oszt. segédtelekkönyvvezetöi áll. máj. 25-ig. Nyoma'ott a „Pesti könvvnvomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)