A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 21. szám - Az ügyvédségi törvény tervezetének egyik főhiánya

Hetedik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1888. május 20. Szerkesztőség: V. sas • utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. K éz iratok vissz a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalho7 intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre . . 6 fit — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Az ügyvédségi törvény tervezetének föhiánya. Irta : Dr Alföldi Dávid, ügyvéd Egerben. — A kir közjegyzői dijak végrehajtása. Irta: B é s á n Mihály, kir. közjegyző Lúgoson. — Van-e helye igénykeresetnek zárlat ellen ? Irta : Dr. K é 1 e r József, kii. ítélőtáblai segédfogalmazó Budapesten. — Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta. Lányi Bertalan, kir. tvszéki biró Rimaszombaton. —Ausztria és a külföld . (A bécsi legfőbb Ítélőszék tevékenységi kimutatása I8ö7-ben. Irta: Dr. Révai Lajos.) — Nyílt kérdések és feleletek. (Szabadságbüntetés átváltoztatása pénzbüntetésre kegyelem folytán.) Irta. Dr. K a r á c s o" y i Jenő. budapesti ügyvéd. — Sérelmek. (Bíró és ügyvéd. Irta : Dr. R ó t h Pál, ügyvéd Nyitrán ) — Irodalom. (A kir. kisebb haszonvételek megváltásairól. Irta: Dr. Csillag Gyula. A magyar igazságügyi igazgatás kézikönyve. Irta. Majovszky Vilmos) - Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. Mr.l.i.feKLET • Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a "Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A .../<>// Törvénytára" !. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó éui tömények J. ívét (07—110. la.fi). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. Van szerencsénk t. előfizetőinket értesíteni, hogy szerkesztőségünket és kiadóhivatalunkat f. évi június hó 1-töl V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. alá helyezzük át. z ügyvédségi törvény tervezetének egyik föhiánya. Irta : Dr. ALFÖLDI DÁVID, ügyvéd Egerben. Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete 92—99. §-aiban meghatározza az ügyvéd önkielégitési, illetve v i ss z a t a r t á s i jogát az általa képviselt ügyekben felmerült költségei erejéig. Ezen rendelkezés mindenesetre üdvös és nagy szükséget pótol; de nem tökéletes. Visszatartási jogot ugyanis csak akkor lehet gyakorolni, ha az ügyvéd a követelést behajtotta s a pénz vagy érték kezeihez folyt be. Mi történik azonban akkor, ha a félnekegyik hitelezője a követelést lefoglalja, mielőtt annak é r t é k e befolyik; vagy mi történik akkor, ha a fél maga engedményezi valakire követelését, még mielőtt az ügyvéd azt behajthatja.'' A perköltségek tudvalevőleg a fél javára állapittatnak meg a perben s járulékait képezik a követelésnek. Ha valaki jogot szerez a követeléshez, arra átszáll a perköltséghez való jog is. Már pedig, a ki a gyakorlati életet ismeri, az tudja, hogy a perköltség nem a felet, hanem az ügyvédet illeti. Előleget oly ritkán s olyan keveset kap az ügyvéd, hogy még a bélyeg- s egyéb kiadásokat is a magáéból pótolja. Méltányos-e tehát, hogy az ügyvéd minden percben ki legyen téve annak, miként több évi munkájának díját és befektetett pénzét bármikor elvonhassák tőle? Lehetne ugyan ezen az által segíteni, hogy a perköltségeket az ügyvéd részére állapítanák meg a perben ; de ez nehézséggel járna, ha a fél esetleg előleget adna a perben s azonfelül az adós költségeit is szaporítaná, mert a félnek, meg az ügyvédnek külön-külön kellene, vagy legalább is lehetne végrehajtást kérniök a töke s illetve a perköltségek erejéig minden ügyben. De nemcsak az ügyvédi érdek szól a mostani állapot ellen, hanem a közönségnek is hasznára válnék annak a megváltoztatása. Hány szegény ember van, a kinek igazságos pere lenne, ha volna ügyvéd, a ki azt elvállalná? Sok. Mi tudjuk, hogy minden nap jár-kel egész serege az ilyeneknek egyik ügyvédtől a másikhoz; de nincsen, a ki elvállalja ügyöket; mert az 1881 : XXVI. t.-c. 14. §-a és az illetékszabályok szerint szegénységi jogon csak a teljesen koldus perelhet; mert továbbá a per megváltása s így a költségbiztositásnak ezen módja tilos ; mert végül az ügyvéd szegényebb embernél mindig ki van téve a követelés lefoglalásának, illetve átruházásának s ennek folytán költségei behajthatatlanságának és igy ilyen embertől nem vállalhat el pert, hacsak még a saját pénzét is nem akarja belevesziteni.Ha azonban az ügyvédnek megállapított költsége, a melylyel úgyis a legtöbbször gyarapodik a követelés, minden körülmények közt biztosítva lenne: akkor a szegényebbek igazságos pereit is el lehetne vállalni, a nélkül, hogy előlegre feltétlenül szükség lenne. Ezen célt pedig csak ugy érhetjük el, ha az ügyvéd törvényes zálogjoga s elsőbbségi joga a megállapított költségek erejéig s a per tárgyára vonatkozólag elismertetik. E rendelkezéssel ki kell egészíteni a törvénytervezetnek a visszatartási jog gyakorlására vonatkozó szabályait; mert e nélkül gyakran nem fogjuk hasznát vehetni a visszatartási jognak sem. Aztán az általunk kívánt törvényes zálogjog elismerése nem is új intézkedése lenne törvényhozásunknak, mert az 1881 : XVII. t.-c. 57. §-ának 6. pontja is kimondja ez elvet csőd esetére. Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat tervezetének 99. §-a után tehát a következő új szakasz felvételét javasoljuk: »Az ügyvédet az általa folytatott perekben felmerült s megállapított díjai és költségei tekintetében azon értékre nézve, mely a per tárgyából befolyik, törvényes zálogjog és elsőbbségi jog illeti. E végből a per tárgyát képező követelés lefoglalása vagy átruházása "setén a foglaltató, illetve az 18S1 : LX. t.-c. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok, valamint a követelés engedményezése esetén az engedményes, a behajtott vagy befolyt követelésből a megállapított költségeknek megfelelő összeget az elsőbbségi igény megállapítása végett a per bíróságához, vagy a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz letétbe helyezni köteles. A bíróság ez esetben, valani'nt akkor is, ha a per tárgyát képező követelés más okból tétetik birói letétbe, a pénz kiutalványozása előtt azon ügyvédet is meghallgatni köteles, kinek a per tárgyát képező követelésre vonatkozólag megállapított költségei vannak.* Az egri ügyvédi kamara elfogadta ezen javaslatomat. Kívánatos lenne, ha a többi kamara is hangsúlyozná az igazságügyminiszter úrhoz felterjesztendő véleményes jelentésében az ily intézkedés szükségességét.