A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 20. szám - A vevőnek árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Harmadik közlemény

a JOG. 167 épen az ellenkezőt látom s azt találom, hogy az örökség aditió utján való megszerzésének sokkal több fictióhoz kell folyamodnia, azaz, hogy tulaj donképen csakis itt kell a fictiókat a jogfolytonosság szempontjából kisegitőkül használni. Induljunk ki a családból, mert csakis ebből lehet és kell kiindulnunk, a mint a család valamely tagja meghal, azon kapocsnál fogva, mely a tagokat egymáshoz fűzi, tudjuk, hogy az ipso jure öröklés elve mellett az örököl, ki hozzá legközelebb áll; ha a személyt nem is ismerjük még, de azon bizonyos tudatb;m vagyunk, hogy a hagyatéknak van ura, van tulajdonosa, ki csak akkor szűnik meg az lenni, ha az örökséget visszautasítja, vagy ha az örökhagyó másként intézkedett. A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. * Irta : Dr. DOBAI GYŐZŐ budapesti ügyvéd. X Harmadik közlemény.) 3. A hiányolt áru niei> vizs^álásának ideje. (Prufungsfrist.) A más helyre szobt és helybeli vetéli ügyletek. (Distanz und Platzgescháfte.) Ami a kifogásolt árú megvizsgálásának idejét (Prufungsfrist) illeti, mint már kiemeltetett, erre nézve főkellék, hogy ez — a mennyiben a rendes üzleti kezelés mellett lehetséges — az árú átvétel után haladéktalanul történjék,21 áll ez különösen oly esetben, midőn a hiányok már »az átvétel alkalrnávak mutatkoztak. Hogy pedig a küldött árú mikor tekintendő átadottnak? az a kereskedői jogszokás figyelembe vételével határozható meg. (Ktv. 1. tj.1 Ide vonatkozólag a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróság statútumainak -15. §-a következő hézagpótló intézkedéseket tartalmaz (a más helyről küldött árúkat illetőleg): »Az átadás és átvétel, a mennyiben ezen szokások egyebet nem rendelnek, — a teljesítés napján reggeli 8 órakor megkezdendő és a közbeeső vasárnapok és közönséges ünnepek, úgyszinte elemi akadályok (esős napok) stb.) kivételével, megszakítás nélkül folytatandó stb.< Egyebekben pedig elfogadott szabály, miszerint az árú átadása (Ablieferung) alatt azon actus (p. o. az árúküldemény megérkeztérőli értesítés és az árú feletti dispositiót megadó iratok, u. m.: aviso, fuvarlevél kézbesítése stb.) értendő, mely által a vevő jogot nyer és egyúttal tényleg is azon helyzetbe jut, hogy a részére kiküldött árút őrizete alá vehesse és a felett szabadon disponálhasson. 22 Az ekként átadott árú nemcsak tényleg, de jogilag is át vettnek akkor tekinthető és ennek alapján a mora accipiendi és illetve solvendi akkor áll be, ha az árú kellő időben és kellő módon nem kifogásoltatott s illetve, ha az sem törvény, sem szerződés szerint nem kifogásolható.23 A mi a »később felmer ül t« hiányokat (346. 347. ; és jelesül az árúnak részletenkénti elhelyezése, felhasználása, gyártása közbtn mutatkozókat illeti, azok nyomban a hiányosság felmerültekor constatálandók, mi végből az illető árúkon a szükséges próbák és szemlék (p. o. a nyerstermékeknek * Előbbi közlemények a *Jog- 15. és 18. számaiban 21 A Curia 915/82. sz. Ítéletével alperesi vevőt azért marasztalta a kereseti vételárban, mert ő *a hozzá érkezett árút 19 nappal annak kézhez jutása után vizsgálta meg és ugyancsak 19 nappal az átvétel után küldte meg az erre vonatkozó értesítést, miért is az árú nem kifogásoltnak volt tekintendő* és igy az elkésetten és jogtalanul eszközölt rendelkezésre bocsátás, illetve árú visszaküldés felperesi eladó irányában semmi joghátránynyal nem birván, felperesi eladó követelése megállapitandónak találtatott. Eine Empfangnahme, durch welche eine Beanstan'I u n g der Waare ausgeschlossen sein soll, kann nur dann vorliegen, wenn der Adressat der Waare in die L a g e versetzt wurde, die Empfangbarkeit zu prüfen und hierauf entweder ausdrücklich oder stillschweigend zu erkennen gab, dass er die gelieferte Waare als empfangbar genehmige.« (Lásd G. ZU XXIV. S. 272 közölt Obergericht Luzern ítéletét és Dr. W. E n d em a n n »Handbuch des deutschen H a n d e 1 s-, S e e- und Wechselr e c h t« 1882. Leipzig megjelent müvének II könyv 541. lap 258. §.) — Hasonlókép »Entsch. des R. O. H. G. VIII pag. 29« és »Die Haftung des Verkáufers-. Dr. G. Hanauschek II. Abth. I. pag. 29. L. a 3,269/86 sz. budapesti kir. táblai elvi határozatot a »Jog« 18b7. június 12 számában és fentebb ad l 23 »Entsch. des R. O. H. G VII. Pag. 224. és »Díe Haftung* Dr. G. Hanauschek II. 1. pag. 37. ipari cikkekké feldolgozása által) az árúk átvétele után késedelem nélkül megejtendők. E helyütt még kiemelendő, miszerint a »h a 1 a d é k| talanul« kifejezés alatt nem valamely naptárilag fixirozott rövid időmennyiség, p. o. órák vagy napok, hanem egy, az adott viszonyokhoz arányított és igy előre meg nem szabható időköz értendő. Erre vonatkozólag mondta ki a kir. Curia 942/883. sz. ítéletével, miszerint »a keresk. törvény 346. §-ban használt ezen kifejezések alatt: »haladéktalanul«, (t. i. az árút megvizsgálni) és »azonnal«, (t. i. az eredményről értesíteni) nem értendő minden egyes concret esetre egyaránt irányadó valamely időtartam p. o. 24 óra, hanem a 346. § szerint a más helyről küldött árúknak az átvétel után haladéktalanul való megvizsgálása csak akkor kívántatik, ha az a rendes üzleti kezelés szerint (a kifogásolt árú természetéhez képest) lehetséges.«24 Hogy pedig ez árú megvizsgálási 1 e h e t ő s é g mikor áll be, az mint quaestio facti, minden egyes concret esetben ! az eljáró bíróság által — a fenforgó körülményekhez képest — határozandó meg. Az eddig ismert kifejlett judiciumok szerint ezen lehetőség rigorosusan magyarázandó. Igy p. o. a lisztkereskedő köteles, mihelyt a hozzá érkezett lisztárút megkapta, annak minőségét s illetve a célnak megfelelő alkalmas voltát haladék nélkül — próbasütés eszközöltetésének segélyével stb. — megállapítani.25 A gyáros pedig köteles a neki küldött gyártási 24 Ennél sokkal kategorikusabb a budapesti árú- és értéktőzsde sta| tutum 61. §. b) pontja, mely szerint »tartozik a vevő az árút legké.öbb a vasúti vagy hajós elismervény (aviso) vételét követő első hétköznap megvizsgálni. Ez azonban csak oly árúkra nézve I rendeltetik melyeknekmin őségimegbirálására (saját orgánumai által) a tőzsde bíróság van hivatva. Érdekes még a német bírod, kftszék 1872 április 16-án kelt határozata, mely ekként szól : »stb. Es ware völlig ungerechtfertigt die ím Interessé des letzteren dem K á u f e r ím Art. 347. §. aufeilegte U n t e rsuchungspflicht früher beginnen zu lassen, als derselbe zu einer ordnungsmássigen Unteisuchung ím Standé ist, was regelmassig erst thunlich sein wird, wenn der Transportführer die Waare am Bestimi mungsort abgeliefert hat stb.« (Dr. Apáthy »keresk. jog« 644. 1) 26 »stb. Es gehört zum ordnungsmássigen Gescháftsgang, dass der Mehlhándler sich überzeugt, ob das ihm gelieferte Mehl so beschaffen ist, dass es sich zu einem geeigneten Nahrungsmittel verarbeiten lasst, insbesondere, dass es Backvvaare von der erforderlichen Güte i~t. Kann diese Eigenschaft blos ausserlich nicht erkannt werden, ist dazu eine Manipulation Verarbeitung erforderlich : so muss der Káufei diese selbst in der Bestimmung des Art 347. §. entsprechender Zeit ohne Verzug v o r n e h m e n. il ném. birod. keresk. ftszék 1872. dec. 7. határozatát. »Entsch.« VIII. k. 175. 1.) E helyütt kiemelendő, miszerint honi törvénykezésünk a szóban forgó vita-kérdésben még nem bír kiforrott elvi megállapodással; azt tanúsítja az e kérdésre vonatkozólag 163/880 sz. a. hozott curiai határozat, mely részben tévesen fogja fel a vevőnek az eladó irányábani kötelességét. A Curia ugyanis helybenhagyta a temesvári kir. járásbíróság és illetve a kir. ítélő tábla által hozott ítéletet, mely szerint alperesi vevő részére 74 frt 48 kr. >>kártalanítási« összeg lön megítélve azért, mert »alperes (e'adó) be nem bizonyította, hogy az általa felpereshez elküldött egy hordó zsir egészben tiszta volt, stb.« Míg felperesi vevő az alperesi eladó hallgatólagos beismerésével, ugy nemkülönben a felperesi részről felajánlott főesküvel igazolta, hogy azon fél hordó zsir, melyet ő a bírói szemle alkalmával a szakértőkkel megvizsgáltatott (és a melyet a szakértők élvezhetetlennek találtak) ugyanazon egy hordó zsir rossz minőségű fele részét képezte, melyet ő az alperesi vevőtől részletbeni eladás végett vásárolt (és melyből a hordó zsir felső része tiszta és jó minőségű volt. Az alperesi részről az árú elkésett megvizsgálása és elkésett (hat hónapon túli) értesítés okán emelt kifogás az alsó fokú bíróságok által elvettetett, azon megokolással; mondván, hogy »az árúminőség kifogásának jogosultságára befolyással nem lehet az, hogy az árú hiányosságáról a törvény rendelet azonnali s illetve legkésőbb 6 hó alatti értesítés elmulasztatott, midőn az átküldéskor teendő azonnali megvizsgáláskor a küldött árú hiányossága a rendes üzleti kezelés szerint felismerhető nem v o 1 t«. Az I. és II. fokú biróság ezen indokolást helytelenül (a ktv. 349. §. szemelől tévesztésével) a 346. §-ra alapitá. A m. kir. Curia jobb nyomon járt, a mennyiben a keresk. törv. 35'). §. alapján (az eladó csalása miatt) mondotta ki mellőzendőnek az elkésett értesítés miatt emelt kifogást; de lényeges eljárási hibát követett el mégis akkor, midőn a vevőnek imputált csalási bűntényt mint praejudicialis tárgyi és jogalapot nem az arrn kompetens (az alaki és anyagi büntető törvény alapján eljáró) büntető bíróság útján kívánta megállapittatni, hanem ezen bűnténynek fenforgását — hatáskörének szem elől tévesztésével — maga állapította meg. De egyébként is tárgyi tévedést képez azon feltevés, hogy egy hordó I zsir alsó részét »rendes üzleti kezelés szerinU azonnal a zsir kézhez vétele