A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 20. szám - A birói vizsgát el kell törölni - Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. 8. r

Hetedik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1888. május 13. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nemadatnak Megrendelések, felszólalások r> kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÍGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A tó AGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEG Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják DP. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. Ügyvédek. Felelős szerkesztő: l)r. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél » . . 8 negyed > . . 1 6 frt 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbban postautalványnyal küldendők. TAR VALÓM: A birói vizsgát el kell törölni. Irta: Nagy Ferenc ügyvéd Buziáson. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta: Bánffay Simon. kii', tanácsos, pécsi kii', közjegyző. — A vevőnek az. árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Irta: dr. Dobai Győző hpesti ügyvéd. — Az 18S0: XXXVTI. t.-c. 41. §-ához. Irta. dr. Tassy Pál kecskeméti kii. alügyész. — A jelzálogos követelés éivényesithetö.e a személyes adós ellen jelzálogi keresettel a prtsi novella 6. §-a alapján a törvényszék előtt. Irta : dr. G a a r Vilmos, ker. akad. tanár Sopronban. — Ausztria és külföld. (A bécsi legfőbb Ítélőszék tevékenységi kimutatása 1887-ben. Irta . dr. Révai Lajos.) — Sérelem. (Törvénysértés az igazságiigyministerium által. Irta :Egykir közi egy z ő.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MKI.I.ÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — I'ályázatok.) . ..Jog Törvénytára." t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi toruenyeh j. és 6. ivéi(6j—oo. taf)f Az esetleges reklamációkat kérj:":/: 8 napon belül hozzá::!: intézni. y' A birói vizsgát el kell törölni. Irta NAGY FERENC ügyvéd Buziáson. Egy ifjú barátomnak most bekövetkezett carriérje dobta felszínre ezen már húsz év óta maró eszmét. Mikor ezen fiatal barátom, ki korára nézve fiam lehetne, mert saját fiamnál ifjabb, a birói vizsgáról hazajött, szerencsekivánat helyett megmostam a fejét szappan nélkül. Ugyan miért vizsgáz kétszer, mint mi öregek a polgári és váltójogból annak idején, ha kész ember mégis csak az ügyvédi vizsga után lehet? Közjegyző és ügyvéd csak igy, biró — fájdalom — e nélkül is lehet, habár lő éve annak, hogy az igazságügyin inisterium kimondotta, hogy biróvá csak az ügyvédvizsgán átmentet nevezi. De nem igy történt! Ismerek azóta kinevezett j á r á s b i r ó t i s (szűk hatáskörömben), ki még csak jogot sem végzett; de elég arra hivatkozni, hogy a n. - k i k i n d a i törvényszéki elnök sem jogász. Tudjuk, hogy ezen eset nemcsak elég láftnát csapott annak idején, de sajtóper tárgyát is képezte, hol támadó kartársunk felmentetett, de azért az elnök folytonos betegeskedése, tehát munkatehetetlenségc dacára és az igazságügyi minister urnák országos hirre vergődött látogatása után fél év múlva is elnök. Szeretném tudni, miért alkottatnak szabályok, ha épen az alkotók nem tartják meg őket ? Avagy honnét erednek karunkból azon töméntelen panaszok az ügyvédi munkadíj táblai gyalán megállapításai ellen ? Egy biró, vagy tanácstag, kinek ismerete van az ügyvédi kiadásokról, ugy a felebbezéseket megelőzni szokott irattanulmányozásról, bizonyára nem 5 frtjával, sőt 3 írtjával fogja a munkadíjat megállapítani, tudván azt, hogy nemcsak egész napi fáradalmat vesz igénybe, de letisztázására 1—2 forint irnokfizetést. Kísérletet tesz ennek javítására az új ügyvédrendtartási javaslat, de ezrek mennek addig veszendőbe, mig ez törvényerőre emelkedik s életbe lép. Hálás lesz összes karunk az országgyűlés iránt, ha az ez íránybani bíráskodást kiveszi a bíróságok korlátlan hatalma alól, de sőt nemcsak ezt és a fegyelmit, hanem a bűnváddá stigmatisáltat is óhajtanám kivenni. Óriási és soha át nem hidalható távolban vagyunk attól, hogy az ember szent angyal legyen, nem szabad tehát elzárkóznunk azon föltevéstől, hogy bírák uraiméknál azon hátsó rugó is érvényesül, mely a magánál fentebb álló (mert több képzettségű) ember ellenében a kezébe jutott hatalmat szereti érvényesíteni, sőt éreztetni. Bizony nem mondom én ezt igy vaktában. Hasonlag, mint a budapesti kir. törvényszék, készített egy pár vidéki kir. törvényszék is díjszabályzatot az ügyvédi munkákra, hanem ez ellen (épen személyem ellenében) szólalt fel az érintettem jogvégzetlen járásbiró, hogy csak ő képes megítélni a kifejtett munka méltányos díját (?) valamint akadt, ki ügyvédi közbejövetért 3 frtot, a paraszt magánfélnek (hason magasságú ügyben) 11 frtot állapított meg makacssági eljárásban. Lehetetlen ily égbekiáltó anomáliákat másból következtetni, mint a fennebb jelzett titkos rugókból. Garral kell tehát felszólalnunk, izgatnunk és oda hatnunk, hogy félképzettség a birói karból kiküszöb öl tessék, jelesül pedig nemcsak az 1869. évi IV. t. cz. 26. §-a törvényileg hatályon kivül tétessék, de a birói vizsga is vagy egészen bcszüntettessék, vagy az eljárási szabályok tekintetében, mint pótvizsga rendszeresittessék, semmi esetben pedig biró ügyvédi vizsga letétele előtt ki ne neveztethessék, a meglevők pedig annak kimutatása nélkül elő ne léptethessenek, <1<- sőt a meglevő bíráknak is záros határidő tűzessék ezen hiányzó qualificatio megszerzésére, mit ha elmulasztanak, nyugdíjaztassanak vagy elbocsáttassanak. \^Critikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból.* Irta : BÁNFFAY SIMON, kir. tanácsos, pécsi kir. közjegyző. VIII. Az örökség- megszerzése. Beismeri az indokolás, hogy hazai jogunk szabályai szerint az örökös az örökséget ipso jure szerzi meg; beismeri, hogy hazai jogunk e szabálya a germán jog alapján (sőt mint alább látni fogjuk, önállólag is) már századok óta képződött, s igy nemcsak fel kell tennünk, de bizonyos is, hogy e jognézet át ment a ma* Előző közlemények a >Iog< 5., 6., 7., 9., 10„ 17. és 19. számaiban.