A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 19. szám - Végrehajtói díjak meg nem tartott árverés esetében

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a -Jog« 19. számához. Budapest, 1888. május 6-án. Köztörvényi ügyekben. Báiasságl válóperekben a kötelék felboutását illetőleg:, foe»kii általi bizonyításnak helye nincs. A budapesti Kir. itélö tábla : A kii. ítélő tábla az e.-b. ítéletének nem felebbezett rendelkezését érintetlenül hagyja; ellenben a házassági kötelék felbontását tárgyazó hivatalból megvizsgált részét megváltoztatja, az evang. refor. vallásra áttért felperes és a rom. kath. vallást követő alperes közt 1880. évi szept. 14-én az egyeki róni. kath. lelkész előtt létrejött házassági köteléket a felperesre feltétlenül felbontja és ennek a félnek az új házasságra lépést megengedi. Indokok: Jóllehet az elsöbirósági ítélet ellen, melylyel a házassági kötelék csak eskütől feltételezetten lett felbontva, a felek esvike sem él felebbezéssel; tekintve mégis, hogy a házassági köteléket felbontó Ítélet hivatalból vizsgálandó meg és tekintve, hosy a fennálló törvényes gyakorlat szerint a házassági válóperekben a kötelék felbontását illetőleg, a főeskü általi bizonyításnak helve nincs, a házassági köteléket a prot. vallást követő íelperesre nézve az 1786. évi máre. 6-án kiadott nyílt parancs 57. és 58. S-ai értelmében »engesztelhetetlen gyülölet« alapján azért kellett feltétlenül felbontani, mert a per adatai, különösen a póttárgyalás fejleményeiből kitűnik, hogy a perben álló felek egymással meghasonolván, a házassági együttélést még 1881. febr. havában megszüntették és ez idő óta egymáshoz nem közeledtek, a felperes részéről neje iránvában nyilvánított gyűlölet alaposnak tekintendő, továbbá mert a házassági kötelék felbontásába maga az alperes is majd feltétlenül, majd feltételesen beleegyezett és ezenkívül alperes a póttárgyalás alkalmával azt is kijelentette, hogy férjéhez többé vissza nem megy s a házaséletet semmi körülmények közt nem folytatja, mely nyilatkozatból kétségtelenül kitűnik, hogy az alperes a férje irányában hasonló gyűlölettel viseltetik és végre inert a felek kiengesztelésére elkövetett minden törvényszerű kísérlet sikertelen maradt, ily körülmények között pedig 7 év óta megszakított házasélet békés folytatása a jövőben sem remélhető. A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának fennebbi számú és keletű Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. évi április 21-én. 1,699/88. p.) Háza*tár>ak nem indíthatnak sikerrel igénypert adókövetelés alapján lefoglalt dolgok tekintetében. A szentesi kir. járásbíróság': Felperes St. Jánosné igénykeresetével elutasittatik. Indokok: Az 1876. évi XV. t.-c. 71. §-ának 2. bekezdése rendelkezéséhez képest a családfőre kirovott keresetadóra nézve a közös háztartásban élő házastárs egyetemlegesen felelős, és az 1881. év LX. t.-c. 49. §-a értelmében a házas felek együttlakásának tartama alatt a házas felek birlalásában levő ingóságok a férj ellen vezetett végrehajtás esetében lefoglalhatok. Minthogy pedig foglaltató Szegvár község a fentebb hivatkozott törvények értelmében jogosan járt el akkor, midőn az igénylő felperes férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával az igényelt ingókra, habár azok a közös háztartásban élő nő tulajdonait képezték legyen is, a családfőre kirovott kereseti adótartozás címén foglalás alá vette ; s minthogy ebből folyólag az igénylő felperes tulajdonjogát tagadnia, s a bíróságnak erre vonatkozólag a bizonyítási eljárást megrendelni nem kellett, a tanuhallgatás ezen ok ból mellőzendő volt. (1886. február 26-án 1,059. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbíróság felebbezett ítéletét megváltoztatja és az igényelt ingókat a foglalás aló felmenti. Indokok: Alperes a lefoglalt és igényelt ingóknak felperes által állított hozományi minőségét a per során nem tagadván, az általa elismertnek tekintendő ; igy a felperes hozományát képező ingók a foglalás alól felmentendők voltak; minthogy foglaltató alperesnek azon állítása, hogy az adóért a közös háztartásban élő adótárs egyetemlegesen felelős, figyelembe nem jöhet; mert felperes ellen foglalás sem elrendelve nem volt, sem nem foganatosíttatott. (1887. évi április 26-án, 3,290. sz.) A magy. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva, de különösen az 1883. évi XLIV. t.-c. 95. §-a alapján. (18*8. január 5-én, 1887. évi 6,240. sz.) Ügygondnok költségei telekkönyvi ügyekben. A budapesti kir. itélö tábla kérvényezőnek felebbezésére : A kir. itélő itélő tábla az elsöbirósági végzés neheztelt részét megváltoztatja s annak a kijelentését, hogy a távollevő H. András részére eszközlött ügygondnoki kinevezés kérvényező J. L. András költségére történik, mellőztetni rendeli; mert a telekkönyvi rendeletek oly szabályt nem tartalmaznak, melynél fogva a valamely bejegyzés által érdekelt személy részére kinevezendő ügygondnoknak költségeit a kérvényező lenne köteles viselni. (1887. május 10-én, 51,204/86. sz.) A magy. kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának végzése indokaiból helybenhagyatik és pedig annyival inkább, mert oly esetben is, midőn valakinek kértére az ellenfél elleni jogainak érvényesithetése céljából utóbbi részére gondnok neveztetik, kérvényező fél csak a költség előlegezésére kötelezhető. (1888. febr. 14-én, 5,708. sz ) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A ki valamely váltót csupán szívességből bocsát ki és forgat, azt fizetési kötelezettség nem terhelheti, mert a szívességet teljesítő egyén a szívességet igénybe vevő iráuyában csak formailag látszik kötelezettségben állani, a szívességet igénybe vevő azonban az ily váltót a vele csak formailag kötelezettségben állónak ellenérték kiszolgáltatása nélkül köteles visszaadni. A nyitrai kir. törvényszék : A kifogások elvetése mellett, köteleztetik alperes mint az Ersekujvárott 1885. évi április hó 8-án 1,500 frtról kiállított váltó kibocsátója és forgatója a kereseti 1,500 frt tőkét, annak 1885. évi augusztus 10-től járó 6% kamatait, 4 frt 48 kr. óvási, Y3n/o váltódíjat és százalékos illetéken kivül már megállapított kereseti, valamint ezennel 10 frtban mérsékelt tárgyalási és tanúkihallgatási költséget felperesnek 3 nap és végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok: Minthogy az érték meg nem kapása iránti kifogás váltójogi hatálylyal nem bir; minthogy az, a mit alperes a kereseti váltó szívességinek minősítő eredetére nézve felhoz, oly kifogást képez, mely nem magából a váltójogból ered és a megejtett tanúkihallgatás sem derített fel adatokat, melyek a kereseti váltónak kibocsátása és forgatása által elvállalt kötelezettségnek megszűntté nyilvánítását eredményezhetnék : ezeknélfogva alperest, ki a váltón levő aláírásainak valódiságát kétségbe nem vonta, kifogásainak elvetése mellett, a kereseti tőke s jár. megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. itélö tábla; A kir. itélő tábla az c.-b. Ítéletét megváltoztatja és azon esetre, ha alperes pótesküt tesz arra: »hogy a kereseti váltót az időközben csőd alá került érsekújvári takarék- és hitelintézet céljára felhasználásul csak szívességből bocsátotta ki és forgatta«, az 1885. szeptember hó 24-ik napján 9,289. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes azzal védekezett, hogy a kereseti váltó alapján felperes csődtömeggel szemben a váltónak általa történt kibocsátása és forgatása dacára fizetési kötelezettség őt nem terheli, mert azt az érsekújvári takarék- és hitelintézet részére ennek csődbe jutása előtt üzleti céljaira felhasználásul csupán szívességből bocsátotta ki és forgatta és hogy azt nevezett pénzintézet ellenérték kiszolgáltatása nélkül volt köteles neki visszaadni, egyszersmind állításainak valódiságát felperes tagadásával szemben a csőd alá került érsekújvári takarék- és hitelintézet által vezetett 1885. évi