A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 19. szám - Végrehajtói díjak meg nem tartott árverés esetében

161 árverési eljárást annak kitűzésével megkezdettnek tekintvén, az 1871. évi LI. t.-c. 24. íj ában meghatározott fokozatos eljárási díj megállapítását törvényszerűnek találta. Azon felfogása a dolognak pedig, hogy az 1881. évi LX. t.c. Sfö., 70., 72., 73., 75., 79., 83., 89., 90., 91.. 102., 111., 122., 174. stb. §-ai alapján a l>ir. végrehajtó által akár hivatalhói, akár a fél jelentkezésére teljesített cselekményekért és irodai munkáéi t illetmény meg nem állapitható, minden tekintetben téves és annak indokai törvényre nem alapithatók, annyival is inkább, mert sem az idézett, sem pedig az 1871. évi LL törvény szelleméből nem magyarázható ki, hogy egy a felek által fizetett illetményekkel javadalmazott közeg ingyen munkát tartozzék végezni és még azonfelül a hozzá szükségeltető irodai anyagot is a sajátjából fedezni. Már pedig az 1871. évi LI. t.-c. 24. §-ában megállapított dijak csupán az akkor érvényben volt 1808. évi LIV. t.-c. VIII. címében foglalt »helyszini« eljárásra vonatkoznak, de semmiesetre sem vonatkozhatnak a 10 évvel később alkotott végrehajtási törvényben foglalt újabb, sokkal terjedelmesebb és vagyoni felelőséggel járó eljárásra s egyéb ezzel kapcsolatos teendőkre. A gyakorlatból egyetlen egy esetet hozok fel például: Ugyanis helyben 280 frtos követelés erejéig 3 külön-külön lakó égvén ellen végrehajtás foganatosittatik s lefoglaltatik: A-nál: különféle ingóságok, jelzálogilag bekebelezett követelés : B-nél: különféle ingóságok, 3 egyénnél levő követelés; C-nél: különféle ingóságok, ékszerek, birói letétben levő pénz; együtt 80<> frt becsértékben. Már most eltekintve a reggeli 9 órától, délutáni 1 óráig külön-külön lakó 3 egvénnél teljesített helyszíni eljárástól, a bir. végrehajtónak következő irodai munkát kell még végeznie : ad A. 1. rendelvény kibocsátás; 2. alzálogjog bekeblezés iránti megkeresés ; 3. ehez végrehajtási jegyzőkönyvi kivonat hitelesítve (79. §.); 4. bérbeadó értesítése (72. §.); 5. igényfelhivás a hirdetményi táblára; 6. ugyanaz a községelöljáróságnak (89. §.); 7. ugyanaz az iratokhoz leendő csatolása végett (91. §.); 8. adófelügyelő értesítése (3,274 881. ig. ü. m. rend. 17. §.); ad B. 9. három adósnak 3 rendelvény kibocsátása felhívással (122. §.); 10. igényfelhivás a hirdetményi táblára; 11. ugyanaz a község elöljáróságának : 12. ugyanaz az iratokhoz leendő csatolása végett; 13. bérbeadó értesítése ; 14. adófelügyelő értesítése; 15. adós nyilatkozatának jegyzőkönyvre vétele, esetleg 3 jkönyv felvétel; 16. ennek bemutatása (122. §.) ; ad C. 17. téritvény az átvett értéktárgyakról; 18. letétbe helyezés; 19. erről külön jelentés (73. §.); 20. rendelvény a közpénztárnak; 21. felettes hatóság értesítése (83. §); 22. igényfelhivás a hirdetményi táblára; 23. ugyanaz a község elöljáróságának; 24. ugyanaz az iratokhoz leendő csatolása végett; 25. bérbeadó értesítése ; 26. adófelügyelő értesítése; 27. az iratoknak jelentés melletti beterjesztése (91. §.). E szerint összesen 31 kiadványozást, melyből 18 kézbesítési ív mellett s esetleg 15 borítékolva, postára adással kellett megtennie. De a legegyszerűbb, mindennapos végrehajtás is következő eljárást igényel: 1. helyszíni összeírás; 2. igényfelhivás a hirdetményi táblára ; 3. ugyanaz a községi elöljáróságnak; 4. ugyanaz az iratokhoz leendő csatolása végett; 5. bérbeadó értesítése; 6. adófelügyelő értesítése; 7. az iratoknak jelentés melletti beterjesztése. Most elővétetik az 1871. évi LI. törvény s alkalmaztatik a 24. §-ban meghatározott 1 frt eljárási díj, mert a követelés a 300 frtot nem haladja meg; ily dijazás mellett pedig az adós késedelmességeért vagy roszhiszeműségeért senki más nem szenved, mint az eljárásaért vagyonilag is felelős végrehajtó, mi azonban az osztó igazsággal össze nem egyeztethető; de még kevésbé egyeztethető össze a méltányossággal némely ügyvéd azon eljárása, hogy a bir. végrehajtó részére irodai munkájaért csekély külön díjt megállapító végzés ellen jogorvoslattal él az 1871 : LI. t.-c. 24. §-ára támaszkodva, mikor maga a végrehajtást szenvedő sem tartja sérelmesnek a költségek ezen részét. A fentiekben kimutattam, hogy a bir. végrehajtói díjakat szabályozó 1871. évi LI. t.-c. 24. §. nem felel meg a később alkotott törvények által — a jövedelemnek nagy részben történt elvonása mellett — tetemesen szaporított irodai munkának s az azzal járó felelőségnek. Elérkezett volna már tehát az idő arra, hogy a végrehajtói intézmény is gyökeresen rendeztessék, mi nemcsak a 450 — nagyobbára családos — végrehajtó, hanem a jogkereső közönség, illetve az ügyvédi kar és az igazságszolgáltatás érdekében is nagyon kívánatos lenne. A tekintetes szerkesztőség szives engedelmével bátor leszek még okadatoltan kimutatni, minő módon lenne eszközölhető a bir. végrehajtói intézmény rendezése az államkincstár vagy a közönség nagyobb megterheltetése nélkül. Nyilt kérdések és feleletek. Szabadságbüntetés átváltoztatása pénzbüntetésre kép j elem folytán. Az x.-i kir. járásbíróság kerületében Y személy 3 napi fogházra lett elmarasztalva. A felsőbb bíróságok az Ítéletet helybenhagyták. Végre kegyelmi kérvény lett beadva, melyben az elmarasztalt a szabadságvesztés büntetését pénzbüntetésre kérte átváltoztatni. A kegyelem megadatott ilyképen: »Elengedem a fogházbüntetést s elrendelem a pénzbüntetést.« Kérdés már most, hogy a biró kimondja-c Ítéletében, miszerint a pénzbüntetés végre nem hajthatása esetében a megfelelő fogházbüntetés fog alkal| maztatni. Lehet-e a pénzbüntetésre vonatkozó kegyelem intentiója | ellenére mégis a szabadságvesztés büntetését alkalmazni, ha a I pénzbírság be nem hajtható. Nem-e kell az eljáró bírónak a tör| vényen kívül, különösen a korona szavát figyelembe vennie s I szabad-e a törvény szellemében eljárva, a kegyelmet nemcsak , illusoriussá tenni, hanem mintegy figyelmen kivül hagyni. Pongrácz Dezső, Besztercebánya. Sérelmek.* Ki gyakorolja a felügyeletet a zombori kir. járásbíróság felett t Becses lapjukban kérem az alanti panaszom nyilvánosságra hozni. L. Pál zombori lakos felperesnek, ügyfelem V Pál n.-körösi j lakos ellen 2,005/1887. szám alatt indított sommás perében a i tárgyalásra határnapul a zombori kir. járásbíróság által 18^7. | évi április 25-ik napja tüzetett ki. Kzen tárgyaláson általam I tanukra lett hivatkozás G dacára, hogy pár nap múlva egy éve, I hogy a tárgyalás meg volt, a tanuhallgatás mind a ra a i napig nem rendeltetett el. Jóllehet azóta Írásban többször megsürgettem, hasztalan, szavam kiáltó szó a pusztában; kénytelen vagyok tehát a bíróság ellen az igazságügyminiszteriumnál ez uton feljelentést tenni. Hiszem is, hogy feljelentésemnek ez uton lesz is sikere. | Irtózom a bíróság elleni feljelentéstől, de hogy most mégis teszem, a bíróság kényszerit rá, felem érdeke ezt így kívánja. Az ügy bonyolult, a tanuk egyszerű földmivesek s ily hosszú időre elfelejtik a tényállást, akkor pedig a per reám nézve veszve van (mert a bizonyítás engem terhel) a bíróság hanyagsága által. Bizony példát vehetüe a zombori kir. járásbíróság a nagy-körösi kir. járásbíróságtól, a hol 15 nap alatt terminust tűznek. Antal Sándor, ügyvéd Nagy-Kőrösön. Vegyesek. Életrajzi adatok az uj curíai elnökről. Nárai Szabó Miklós 1821-ben született és régi nemesi családból származik. Atyja — a tekintélyes földbirtokos és ügyvéd — kiváló gondos nevelésben részesité. A még fiatal ember oly annyira kitüuteté magát alapos jogismerete által az úgynevezett ügyvédi censurán, hogy nem sokára rá — még 1847 előtt — Bécsben a m. kir. udvari kancelláriánál nyert alkalmazást. 1848-ban, midőn az első magyar minisztérium megalakult, herceg Eszterházy a király személye körüli miniszter mellett, mint elnöki fogalmazó alkalmaztatott és a fiatal Szabó oly nagy mérvben megnyeré a herceg korlátlan bizalmát, hogy a minisztérium összes titkos levelezései kezeibe tétettek. Az 1848—49-iki zavaros évek multával Szabó Miklós megyéjébe tért meg és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Rövid idő alatt a környék legtekintélyesebb és keresettebb ügyvédévé lett; a herceg Eszterházy és Batthyány, valamint a gróf Erdödy és Festetics családok jogtanácsosa ; * Ezen rovatban, piogrammunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.