A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 18. szám - A perfeljegyzésről

fi JOG. 151 A gyakorlati életben azonban lehetnek esetek, midőn ezen [ árú megvizsgálásának és minőség fogyatkozásnak szakértőileg s illetve teljhitelíí módon történő haladék nélküli constatálása a vevőnek nemcsak jogát, de egyúttal kötelességét és pedig feltétlen kötelességét is képezi. Áll ez különösen akkor, midőn a vevő az árú hiányos minősége alapján a vételár leszállítását, vagy pedig kártérítést követel és pedig oly esetben, midőn olyan árúkról van szó, melyek gyors á t a 1 a k u 1 á s n a k, pl. erjedésnek stb. lévén kitéve, már egykét nap alatt is jelentékeny minőség-fogyatkozást s illetve romlást szenvedhetnek,11 minek folytán a távoli eladónak immár nem I állhat módjában, különösen a napi fogyatkozásra szánt árú, pl. gyümölcsnek, hus, vajnak stb. megérkezte kori minősé- j g é t constatálni. Ilyenkor, habár az eladó különben n e m köve- j telné is a kifogásolt árú minőségének hiteles módoni megállapítását (Ktv. 347. §.), a vevőnek (a mennyiben 8 az árú fogyatékos- ! sága miatt igényt támasztani kiván; ez feltétlenül kötelességét I képezi. E helyütt érdekesnek tartjuk a budapesti á r ú - és értéktőzsde, mint választott bíróság statútumainak 62.§ -a b) pontjának határozatát közölni ; e szerint ugyanis: »A mennyiben más helyről küldött árúszállitmányról van szó, tartozik a vevő a tőzsdei jogszokás 62. §. b) pontja értelmében — a mennyiben az árú minőség megbiri1 á S á r a a tőzsdebiróság van hivatva (62. §.) — annak m e g é r köztér íí I i értesítés utáni haladék nélküli megtekintése után azonnal hiteles alakban mustrát vétetni.«15 Ezúttal még kiemeljük, miszerint a keresk. törvévy 346. §-a csak a más helyről kiküldött árúkra nézve intézkedvén, »a vonatkozólag az u. n. helyi vétel (Platzgescháfte) tekintetében fennálló tőzsdebirósági jogszokás hézao-pótló intézkedéseket tartalmaz.« (Ktv. 1. §.) A budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságánál érvényben levő statútumok 61. § a ugyanis akként intézkedik, miszerint a »m i n ö s é g i kifog á s megtétele tekintetében1'' a) ha a vevő és az eladó az árú megtekintésénél, vagy annak eladásánál (akár személyesen, akár meghatalmazottja által képviselve) jelen van, az árú minősége elleni kifogás (kivéve természetesen azon esetet, midőn e hiány csak később, pl. gyártás közben m u t a t k o z i k), azonnal m e g t e e n d ő17 és a menynyiben az áru minőségének megbirálására a tőzsdebiróság van hivatva (és jelesül az u. n. usance árúk tekintetében)18 az idézett | tőzsdei jogszokás 62. §. a) pontjának rendelkezéséhez képest »a jelenlevő felek az árúból azonnal közös mustrát venni kötc- j lesek «. 2. A hiányolt árú megvizsgálásának helye. Egy további kérdés, hogy melyik azon h el)', a hol a vevő a neki küldött árút megvizsgálni tartozik s illetve melyik azon hely, a mely a vevőre nézve teljesítési helyül tekintendő ? 14 Ezen jogi kérdésben a b u d a p e s l i árú- és értéktőzsde választott bírósága 2tt/8i6. sz. a jan. 12-én kelt ítéletében foglalt állás', — alpeies szalámigyáros vevőt azért utasítván el viszonkeresetével, >mert alperesnek az esetben, ha a (hozzá Budapestre N.-Szebenböl) küldött bus romlott minősége alapján fedezeti vételre tartott igényt s ez alapon felperes ellen ár különböze ti követelést formál : kötelességében állott volna a hús egészségtelen minőségét nyomban a bemutatás alkalmával hitelesen megállapítani.* 15 Vonatkozólag a hivatkozott tőzsdei jogszokás 61. § />) pontja a kérdéses esetben, feltéve, hogy oly árúról van szó, melynek minőségi megbirálására a tőzsdebiróság van hivatva (62 §. /'), akként rendelkezik, miszerint a vevő más helyről k ü 1 <1 ö t t ily árút, »legkésőbb a vasúti vagy hajó éiiesitvény (a v i s o) vételét követő első hétköznapon' tartozik megvizsgálni és minőségi k i f o g á s a i t az eladóval távirati ú'on, vagy ha távirdai összeköttetés nincsen, ajánlott levélben azonnal közölni és a kifogás napját követő napon déli 12 óráig a vevő által óvás teendő. Ugy a lőzsiei jogszokás 61. §. a) pontja, valamint ezen § b) pontja esetén az árú hiányossága miatt óvás is veendő fel. Az óvás csakis a (>2. §. ") pontjában említett közös mustravétel esetén maradhat el. 10 A mennyiben t. i. a szokások egyes ái úcikkekre nézve kivételt nem \ állapítanak meg. 17 És a kifogás megtételét követő déli 12 óráig a v e v ő által óvás teendő. 13 U s a n c e á r ú k az olyan árúk, melyek a tőzsdetanács által I megállapított szokásos súlylyal és minőséggel bírnak, u. m. gabonafélék, hüvelyes vetemény, olajmagvak, szilva-iz (1 árú- és értéktőzsdei statútum t 93. 90 I Ezen főfontosságú kérdésre rendes bíróságaink' felsőbb fórumai törvénymagyarázattal még nem szolgáltak; de annál inkább megfordult ezen kérdés a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságánál. Ezen, a kereskedelmi, adás-vételi és szállítási ügylelek tekintetében főtekintélyű mintabiróság ide vonatkozólag már több izben constatálta azon kereskedői jogszokást és illetve irányadóul azon jogelvet állította fel, miszerint a vevőre nézve a teljesítési hely szabály szerint egyazonos a rendeltetési helylyel, vagyis azon helylyel, hova az eladó a vevő részére az árú tovább szállítását eszközölni tartozik s hogy tehát a vevő az árút ezen helyen tartozik átvenni s következéskép ezen a helyen tartozik azt megvizsgálni. Kimondotta ugyanis az említett bíróság, miszerint a d i st a n c e ügyleteknél (ha csak az eladó kifejezetten a rendeltetési helyen nem akart teljesíteni) rendszerint »más a teljesítési hely az eladóra nézve és más a vevőt illetőleg.« Az eladóra nézve t. i. kimondatott, miszerint ő a maga részéről akkor teljesít, mikor az árút a szerződésszerű vasúti vagy gőzhajó-állomáson stb. továbbítás végett fel- s illetve átadja, a vevő ellenben akkor teljesít, m i d ő n az árút a rendeltetési helyen átveszi. Ezen általános jogelvből kiindulva, a tőzsdebiróság azon elvi megállapodásra jutott, miszerint miután ekként a »vevö más helyen, mint az általa kijelölt rendeltetési helyen átvenni nem tartozik«, hogy ennélfogva »azon kötelezettségeit sem gyakorolhatja s nem is köteles gyakorolni előbb s másutt, mint akkor, miután az árút átvette és ott, a hol az átvételre köteles volt, melyekkel őt a keresk. törvény (3i6. §.) terheli; nevezetesen az árú megvizsgálásának s kifogás esetén a rendelkezésre bocsátás kötelességét.«in Ezúttal még ki kell emelnünk, miszerint azon hely megnevezése, a meddig. az árú költségmentesen szállítandó s illetve, a honnan az a vevő költségérc továbbítandó, az árú átvételi helyének nem tekinthető.211 A perfeljegyzésről. Irta: BÖLÖNI LÁSZLÓ, bánffy-hunyadi ügyvéd. Haladó korszakban, mint a mienk, sok próbálgatás, experimentisatio után is számos jogi kérdés lebeg előttünk megoldatlanul, legalább tisztázatlanul. Ilyen a perfeljegyzés megengedhetőségének kérdése is. Az 1848. előtti törvények hatályon kívül helyezése után keletkezett törvények az ingatlan tulajdonra vonatkozó szabályok által csakúgy biztosítani kívánták az egyéni jogot, épen, mint az az előtti szabályok. A törekvés azonban mindeddig nem mindenkor sikerült. Az osztrák uralom által produkált tjkvi rendtartás országosan elfogadtatván, ebben csakis a 14. fejezetbeli törlési perek feljegyzéséről van szó. Sőt az 1881 : L1X. t.-c. 6. §-ából sem lehet 19 L. A J o g« 1887. évfolyam jogesetek mellékletének 27. lapján a bpesti árú és értéktőzsde választott bíróságának 18>7. évi január 25-én kelt ítéletét. 20 A kötlevél azon kitétele: >frei ab Budapest* nem jogosítja fel az eladót arra, hogy a vevőtől az árúnak Budapesten való átvételét (és illetve a vételárnak Budapesten leendő kifizetését) követelhesse ; habár Budapestről különböző rendeltetési helyre (Karlsbad) az eladás »frei ab lludapest, zahlbar gegen prompté nettó Cassa ohne Sconto* lett is eladva. (L. »Szeinelvények a tőzsdebirósági gyakorlatból« című dr. Fél egyházi Ákos a budapesti árú- és értéktőzsde v. bíróságának jogügyi titkára által szerkesztett és kiadott munka 14!) lapján közölt 35/81. sz. a. hozott Ítéletet.) Ugyanekkép szól a következő tőzsdebirósági határozat is : »stb. Oly felek közt létrejött adás-vételi szerződéseknél, kiknek egyike Budapesten, másika meg vidéken lakik, az »a b Budapest (zahlbar per netto Cassa ohne Sconto, ohne Nachnahme)« kitétel nem jelenti azt, hogy a vidéken lakó a megvett árút Budapesten tartoznék átvenni . . .« ( 127/Mi. sz. a. hozott tőzsdebirósági Ítélet 1. dr. Eélegyhágyi »Szemelvények« 156 1.) Érdekes még a következő kijelentés is : »Ezen kitétel: ab Szeged franco Bahn oder Schiff, csupán azt jelenti, hogy felperes az árút költségmentesen tartozik Szegedre a vasúti hajó-állómáshoz szállítani s hogy a fuvarozási költségek Szegedtől alperest terhelik, s ezen kitételből alperes abbeli kötelezettségét, hogy az árút máiSzegeden megvizsgálni tartoznék, annál kevésbé lehet leszármaztatni, mert a kötlevél további kitétele (und zu versenden für Rechnung und Gefahr des Káufers nach Neusatz) értelmében felperes szerződési kötelezettségének a maga részéiől csak akkor tett eleget, midőn a szeszt Újvidékre elküldte. Világos ebből, hogy alperes a szerződés alapján nem kötelezhető arra, hogy a szeszt Szegeden az elküldés előtt megvizsgálja" . (760/S4. tőzsdei bir. ítélet. L. dr. Félegyházi »Szemelvények« 153. 1.)