A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 17. szám - Még egyszer a szélenjegyzetekről

145 mellett magánelzárásban tartatik; honnan jó magaviselet után, hallgatás kötelezettsége mellett, kö/.ös rabságba helyeztetik. A második büntetési nem : a fegyház (recluzione) ; minimum : 3 nap ; maximum 24 év ; mely ha egy évnél rövidebb tartamban szabatik ki, törvényszéki fogházban hajtatik végre, raagánclzárásban, kényszermunka mellett. Ellenkező esetben a büntetés kényszermunkaházakban (casa di forza) s pedig a büntetés Yfi-od része magánelzárásban lesz végrehajtva. A magánelzárás legkisebb tartama 3 hónap; maximuma három év. A legalább öt évi fegyházra elitélt, ha büntetésének első felében jó magaviseletet tanúsított, közvetítő intézetbe szállítható, hol vagy industriális vagy földmivelői munkával foglalkozik ; ezen kivül közmunkára is alkalmazható, de ez esetben a többi munkásoktól szigorúan elkülönítendő. Harmadik kriminális büntetés : a fogház (detenzionel három nap és huszonnégy év közti időtartammal. Szintén ezen célra berendezett büntető-intézetekben hajtatik végre, munkakényszer mellett, éjjeli elkülönitéssel. Ezen elkülönítésnél azonban az elítélt a munkanemet szabadon választhatja. A hat hónapot meg nem haladó fogházbüntetés törvényszéki fogházakban is végrehajtható. Mindkét szabadságbüntetésnél megengedtetik a föltételes szabadlábra helyezés, ha a büntetés 3/Ved része letelt. Ez azonban csak a három évi vagy az ezt meghaladó büntetéseknél jöhet szóba. Föltételes szabadságra nem bocsáthatók azok : 1. kik súlyos tulajdon elleni vétségeket követtek el; 2. a visszaesők bizonyos kategóriája ; 3. a másodszor visszaesők kivétel nélkül, ha öt évnél hosszabb tartamú büntetésre ítéltettek ; 4. külföldiek; 5. azok, kik bizonyos okokból 30 évi fegyházbüntetésre Ítéltettek. Negyedik büntetési nem: a belebbezés (confino). Az ezen büntetésre elitélt az Ítéletben meghatározott idő alatt egy kijelölt község területén tartozik lakni. A belebbezés minimuma: egy hónap; maximuma: három év. A kijelölt községnek legalább (>0 km.-re kell lenni egyrészt azon községtől, a hol a bűntett elkövettetett ; másrészt azon községtől, hol a sértett vagy elitélt rendes lakhelye van. Ötödik helyen áll a bizonyos helyről való k i u t as i t á s (esilio locale) ; ennek minimuma szintén egy hónap, maximuma három év s e szerint az elitélt a büntetés tartama alatt 20 kilométernyire tartozik lakni egy részt azon községtől, melynek területén a bűncselekményt elkövette; másrészt attól, a hol a sértett vagy maga az elitélt állandóan lakik. Ezen felül megtilthatja a bíró a külföldre s bizonyos községbe való menetelt. Ha a belebbezésre vagy kiutasításra elitélt a büntetés végrehajtása körüli szabályokat megszegi, a szabadság korlátozásnak hátralevő része fogházra változtattatik át. Kriminális büntetés még : a h i v a ta 1 v e s z t é s és pénzbüntetés (multa); ez utóbbinak minimuma: 10; maximuma; 10,000 líra. Behajthatlanság esetén 10 lira egy napi fogházra változtatandó át, az így átváltoztatott pénzbüntetés azonban egy évet nem haladhat túl. Ha az elitélt időközben vagyonra tesz szert: jogában áll az átváltoztatott pénzbüntetést leróni. Úgyszintén jogában áll kijelenteni, hogy az állami közigazgatási kerület vagy község részére a pénzbüntetéssel egyenlő értékű munkát fog végezni. Ez esetben egy napi fogház két napi közmunkával ér fel. Vagyis egy napi munka öt lira pénzbüntetést representál. (Befejező cikk következik.) Varglia Ferenc, kira'yi aliigyész B .•Cyuli'iti. Sérelmek.* A brassói kir. járásbíróság1 és a zugirászat. I. (92/888. eln. sz.) Becses lapjuknak folyó évi 10-ik számában a »Yegyesek« rovata alatt »Megcsipctt brassói zugirász« címén hozott közleményre vonatkozólag arra tekintettel, hogy az általam vezetett bíróság jó hírneve ezen közleméiiy által az igazságnak meg nem felelő tények felhozásával támadtatik: van szerencsém mély tisztelettel az iránt megkeresni, miszerint alant következő nyilatkozatomat becses lapjukba felvenni és közölni szíveskedjenek. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadóit panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. A közlemény azon állítása, hogy e bíróságnál zugirászoknak ismert egyének rendes meghatalmazás becsatolása mellett feleket üzletszerűen képviseltek vagy képviselnek, teljesen valótlan és légből kapott állítás ; öt évi itt működésem alatt ily eset egyetlen egy sem merült fel. Ha netán a közlemény szerzője állításommal szemben adatokat kíván gyűjteni, ugy magam, mint az összes kezelési személyzetem rendelkezésére áll. Hogy hivatalelódöm alatt mi történt, mi nem e tekintetben, azt nem tudom, de tudom azt, hogy ugy hivatalelődöm, mint az 5 év alatt velem hivatalos érintkezésben állott kir. ügyész érdemeiknek, kötelességtudásuknak elismeréseképen a kir. táblához, illetve törvényszéki elnöki állásra előlépettettek, tehát nem merem feltenni, hogy a közlemény írója ezekre vonatkozással hozza fel a zugirászoknak fentebb jelzett módoni garázdálkodását. Ha pedig a közlemény irója még ezen időket is megelőző dolgokat höz fel, ugy helyesen tette volna félreértések kikerülése végett, ha az időpontot is megjelöli. Így tehát csakugyan nem tudom azt, hogy mit ért a közlemény irója az ügyészi és birói változások alatt, mert fel sem tehetem, hogy az albirói és alügyészi változásokat érti, tekintettel arra, hogy ezeknek a reformok terén vajmi kevés szere]) jut. Való a közleménynek azon állítása, hogy ezen kir. járásbíróságnál néhány egyén pereket folytatott az engedményezés leple alatt, azt is tudom, hogy üzletszerűen folytatták s hogy ezen eljárásuk tulajdonképen nem más, mir.t palástolt zugirászat. De téved a közlő ur, ha azt hiszi, hogy előbb emiitett egyének a mondott mesterséget tán a birói és ügyészi változások által érintett egyének indolentiája alapján űzték, hanem fájdalom, a miről sem biró, sem ügyész nem tehet a törvény hiányosságánál fogva. Ugyanis az ügyészi és birói változások előtt is akadt oly kötelességtudó ügyész, ki vádat emelt s oly biró, ki a vád alapján a legnagyobb erélylyel folytatta a vizsgálatot és vádlottakat el is Ítélte. Ámde a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla 1884-ik évi 4,712. sz. a. kelt s jogerős ítéletével azon indokolással mentette fel vádlottat, hogy az engedményezett követelések perlései által reá vonatkozólag zugirászat tényálladéka meg nem állapitható s ez az oka annak, hogy sem a bíróság, sem az ügyészség hason előfordult esetekben további lépésekre magát indíttatva nem érezte. Ha a közlemény irója a zugirászat kiirtására törekszik, készséggel nyújtunk kezet ebbeli törekvésének megvalósítására, azonban majd ugy tűrik fel előttem, mintha nemcsak ez volna a közleméuy egyedüli célja, mert lehetetlen elhinni, hogy közlő ur arról ne birna tudomással, hogy a zugirászok közül a legkevésbé kiirthatlanok nem a »volt« ügyvédi Írnokok, hanem a bíróságok által a zugirászat mesterségétől elrettentett zugirás/.okból »lett« ügyvédi írnokok s erre vonatkozólag, holott ez ép oly köztudomású, mint az általa elmondott eset való része, orvos-szert ajánlani elmulaszt, pedig közelebb áll a gyógyforráshoz ez esetben, mint amabban. Brassóban, 1888. évi március 13-án. (P. H.) Skita Mihály, s. k. II. Ezen hivatalos nyilatkozatra a kővetkezőkben reflectálok. Nem kívánom kutatni, hogy vájjon az ügyviteli szabályok megengedik-e a járásbíróságok elnökségeinek hivatalos szám és pecsét alatt hírlapi polémiákat kezdeményezni; azt sem akarom taglalni, hogy vájjon, midőn én a jelenlegi járásbíróság érdeméül hoztam fel, hogy a zug irászatot üldözi, tehát kötelességét teszi, correct és észszerű-e a megdicsért járásbíróság részéről engem hivatalosan megcáfolni akarni; sőt még azt sem akarom kutatni, hogy vájjon komolyé azon kijelentés, hogy a járásbíróság jó hírneve van megtámadva az által, hogy dicséröleg emeltem ki, miszerint a járásbíróság a zugirászat elnyomásával kötelességét teljesiti, mindezeket mellőzöm, inert tőlem távol állott polémiát provocalni akarni és csak a tárgyhoz szólok. A járásbíróság t. elnöksége »alap talán és légből merített állitásnak* mondja cikke elején, hogy »ez e n járásbíróságnál zugirászoknak ismert egyének meghatalmazás alapján feleket üzletszerűen képviselnek*, a cikk második részében pedig a t. elnökség beismeri, hogy »az engedményezés leple alatt némelyek üzletszerűen zugirászatot folytatnak ezen járásbíróságnál és hogy mert a kir. tábla ezt zugirászatnak nem tartotta egy esetben, az ily engedményezés leple alatt üzletszerűen zugirászatot folytatók még ma is megtüretnek a bíróság által, mert a járásbíróság »az előfordult