A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 17. szám - Még egyszer a szélenjegyzetekről

146 a JOG. hason esetekben magát további lépések tételére indíttatva nem érezte.« Hogy ezen ellentétes nyilatkozatok igazolják azon állításomat, hogy a legutóbbi időben i s »e n g e d m é n y e z é s leple alatt némelyei; meghatalmazás alapján üzletszerűen feleket képviselnek a bíróság e 1 ö 11«, ez kétségtelen és így állitásom sem lehet alaptalan, de beismerem, hogy állitásom légből kapott, mert arra az okot és alapot csakugyan a járásbíróság légköréből kaptam. S ezzel a vitát befejezhetném, ha még a következő reflexiókra hivatalból nem provocáltattam volna. Ha a tábla az engedményezés leple alatt üzletszerűen folytatott zugirászatot tilos cselekménynek nem tartotta, vájjon nem követett el a régebbi ügyészség mulasztást, midőn a táblai határozat ellen nem élt jogorvoslattal ? és ha a járásbíróság ezelőtt 5 évvel már azon tényben zugirászatot látott, ro i akadályozta abban, hogy ennek az által vessen gátat, hogy az illetőnek ne folyósítson annyi, sőt tán több költséget, mint az ügyvédeknek? és ha a járásbíróság — mert hiszen ez, mint egész, cáfol — a táblai határozat miatt többé nem láthatott azon eljárásban zugirászatot, miért indított most Phleps kir. ügyész indítványára dr. Hegyesy albiró utján 4,450 887. sz. a. vizsgálatot (a számot a rendelkezésre bocsátott adatoluiak köszönhetem !) és pedig oly eredményesen, mint soha azelőtt ? avagy az elnökség erről mit sem tud ? Az alügyészi és albirói változást én sem tartom hivatottnak arra, hogy a reformok terén nagy szerepet játszék, de örvendek, hogy az elnökség által is concedált kis szerep is elegendő volt arra, hogy a zugirászatot, az elnökség külön engedélye nélkül is tán - - erélyesen megakadályozni igyekezzék. Hogy »volt« és »lett« ügyvédi irnok is zugirászatot folytat itt, az lehet, de ha ezeket az elnökség oly jól ismeri, hogy azt is tudja, hogy ki és melyik »volt« és melyik »lett«, miért kér tőlem orvoslást, mikor az orvoslást a törvény csak az ő kezébe tettli le? Dr. Weisz Ignác, brassói ügyvéd. Irodalom. Törvénytervezet a sommás eljárás szabályozásáról polgári törvénykezésünkben, a szóbeliség és közvetlenség tekintetéből, irta Galamb István. Veszprém, 188S. kis 8° 122 1. Szerző feladatául tűzte a közvetlen szóbeliségnek rövid idő alatti keresztülvihetöségét kimutatni. Saját törvénykezésünkből az Írásbeliség hátrányait eltávolítani s ez által a szóbeliség és közvetlenség követelményeinek több tért engedni akar; azonban a helyes szóbeliség kedveért nem áldozhatok fel a jó törvénykezésnek a/. írásbeliség rendszere mellett, sőt az által fejlődött biztosítékai. A gyakorlatban oda jutottunk, hogy a törvény intentiójától eltérőleg a sommás ügyek tárgyalása többé nem is szóbeli, hanem inkább a rendes perekre előirt Írásbeli úton történik. Az Írásbeliség fentartása által a felebbvitel alkalmából oda jutottunk, hogy az elsőbirósági tárgyalás többé nem szóbeli és ez nem az átmenetinek tekintett elsőbiróságnak, hanem a felebbviteli bíróságnak meggyőzésére irányul. Ide kell tehát a leghatályosabb segítség : a másodfokú szóbeli tárgyalás berendezésével. Ép azon körülmény, hogy a reformok egyelőre a sommás eljárásra terjesztetnek ki, kívánatossá teszi, hogy törvénykezésünknek csak azon részében és rendelkezéseiben tétessék változtatás, melyek a szóbeliség és közvetlenség érvényesítésének útjában állanak. Egyéb bizonytalan értékű és a szóbeliség követelményeivel összefüggésben nem álló újítás ezúttal mellőztetik. A jelen tervezetbe ezek folytán a pptsnak nem szükségkép módosítandó rendszabályai lehetőleg szövegezésük szerint felvétettek. Első fokon a kir. járásbíróságok egyes birói s másodfokon a kir. tszékek társasbirói bíráskodását véli megállapitandónak. Harmadbiróságilag legfölebb a felülbirálat hagyandó fenn a kir. táblák részére, »mert a kit már kétszeri szóbeli közvetlen tárgyal is eredménye nem elégített ki, az bizonynyal a harmadszori tárgyalás által sem lesz kielégíthető.« (A megjegyzés egész helyén volna, ha birói anyagunk mindenütt és mindenekben megütné a mértéket. Ez időpont bekövetkeztéig a kísérletet némileg kockáztatottnak véljük.). Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása a kir. táblák felosztása esetén, leghatályosabban a kir. Curia által lenne érvényesíthető, melynek egy külön kijelölendő tanácsa az 1881 : L1X. t.-c. 4. g-ában érintett vitás elvi kérdések felett döntene. (Tehát pláne 4 fórum ? Kicsit sok volna a jóból!) Szerző tehát annyiban lényegesen változtatni óhajt az eddigi rendszeren, hogy a törvényszékek másodbiráskodását a szóbeliség és közvetlenség alapján állapítja meg. A birói hatáskör és illetőség az eddigi határokon belül mozog. Felebbezés igénybevételénél ügyvédi képviseleti kötelezettség állapittatik meg és a felebbezésnek szóbeli bejelentése kizáratik. A felebbezés a másodfokú tárgyalást és a meg vagy meg nem jelenés jogkövetkezményeit vonja maga után; de a másodfokú szóbeli tárgyalás a felebbezési beadvány által kellőleg előkészítve is lesz ; az ellenfél ez által nyer értesítést az esetleg felhozandó újabb bizonyítékokról vagy megváltoztatott kérelem iránt. További iratváltás elmarad. A másodbirósági tárgyalás a felebbezés indokainak előadásánál veszi kezdetét; az első bíróságilag megállapított kétségtelen bizonyítékoktól eltekinteni nem lehet és csupán az újabban felmerült körülmények vétetnek jegyzőkönyvbe. A harmadfokú tárgyalás a tényállások ily módoni tisztába hozatala után kizárható, de a mennyiben másodfokon is az eljárásból vagy a jogszabály által sérelmek keletkezhetnek, a felfolyamodás jogorvoslata, természetesen a szóbeli eljárás kizárásával alkalmazható. A törvénytervezet elég gondosan van összeállítva és gyakorlott birói kézre vall. Ajánljuk azt az illetékes körök figyelmébe. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény s az arra vonatkozó rendeletek és magyarázatok című munkájának második kötetére hirdet előfizetést Káplán y Géza kir. táblai biró. Ebben a törvény végrehajtása tárgyában eddig megjelent összes rendeletek (közülök csak maga a f. évi március 7-iki Utasítás 16 nyomott ív, XXV mintával), valamint a második kötetnek kinyomatásáig még megjelenendők egybegyűjtve lesznek. E második kötetnek előfizetési ára 1 frt 50 kr. (A bolti ár tóbb lesz.) Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tiszteletpéldányt ad. Az új előfizetők pedig abban a kedvezményben részesülnek, hogy ők a munka első kötetét is — a mig a készlet tart — annak előfizetési árán, 1 frt 50 kron (a bolti ár 3 frt) szerezhetik meg; három forintnak beküldésével, tehát mind a két kötetnek birtokába juthatnak. Az előfizetési pénzek f. évi június hó 6-ig szerző lakására Budapest, (VIII. ker. főherczeg Sándor-utcza 36. sz. a.) küldtndők. — Mi a könyv nagy előnyének tekintenök, ha részletes betüsotos tárgymutatóval lenne ellátva. »Magyar váltótörvény az ausztriai s a romániai váltótörvényekkel szövegileg párhuzamitva s a m. kir. Curiának, valamint a bécsi cs. kir. legfőbb itélőszéknek az egyes §§-hoz rendezett döntvényeivel megvilágitva« című, mintegy 14 nagy 8-adrétű ívre terjedő szakmunkára hirdet aláírási felhívást Dr. Léhtnann Róbert, kolozsvári kereskedelmi tanár. A munka f. é. június elején jelenik meg. Előfizetési ára fűzve 2 forint. A megrendelések és előfizetési összegek legkésőbb f. é. május lő-ikéig AjtayK. Albert (Magyar Polgár) könyvnyomdájába intézendők Kolozsvárra. Dr. Neumann Ármin budapesti ügyvéd és országgyűlési képviselő úrtól a következő nyilatkozatot vettük : A »Jog« f. é. ll. számában »()riási botrány« cím alatt dr. Rimanoczy ügyvéd ur gáncsolja, hogy az Eggenbe rger-féle kiadásban állítólag 1886-ban megjelent »Kereskedelmi Törvény Magyarázata* című könyvemben oly törvényre történik hivatkozás, mely 1886-bau már nem volt életben, illetve kiemeli, hogy az I. kötet 169 — 177. lapjain nem az 1884-iki, hanem az 1872-iki ipartörvény említtetik. Felesleges volna e reeriminatiókra válaszolni azért, mert hiszen a választ cikkező ur maga adja meg magának azzal, hogy elismeri, miszerint, miután jobban szemügyre vette a könyvet, a belső címlapon azt találta: »Kiadja Zilahy Sámuel, 1878 — 80 — 82«, és csak a külső borítékon volt jelezve az l8ö6. év és Eggenberger kiadványa, miből önként következik, hogy egy 1878 — 82. évben megjelent munkában az 1883-iki törvény nem szerepelhet. Miután azonban dr. Rimanóczy ügyvéd úr felültetésről panaszkodik, szükségesnek tartom figyelmét felhívni arra, hogy egy új olcsó kiadás nem jelenti, hogy a kiadás átdolgozva vagy csak áttekintve is volna és hogy nincs joga felültetésről panaszkodni annak, ki a külső boriték után veszi meg a könyvet, a nélkül, hogy fáradságot venne magának annak csak első lapját is megtekinteni. — Különben az igazság érdekében kijelentem azt is, hogy Zilahy Sámuel kiadó, ki munkám első kiadását tőlem megvette, a még el nem árúsitott példányokat tudtom nélkül az Eggcnbergerféle könyvkereskedésnek eladta és ez utóbbi ugyancsak tudtom nélkül a meglevő példányokat új köpenynyel ellátva, leszállított áron »Uj olcsó kiadás« megjelölésével bocsátotta árúba. .Mindebben senki sem fog botrányt találni, a ki botrányt minden áron keresni nem akar.