A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 14. szám - Perczel Béla

Hetedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1888. április 1. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. száni. Kiadóhivatal: V. sas - ntea 14. szára. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadöhivatalho? intézendők A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A MAGYAR ÜGYVÉDI. BÍRÓI. WíU\ ÉS WE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak; helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre fél » negyed » _6 írt 3 » — 1 » 50 kr. Az előfketési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Terczel Béla. Irta: (Dr. S. M.) — A honosítás és a belügyminiszter. Irta : Dr. L ö w e n f e 1 d Albert, budapesti ügyvéd. — A rágalom és becsületsértés büntetlensége. Irta: Nagy Elek, kir. alügyész Deésen.— Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta: Lányi Bertalan, rimaszombati kir. trvszéki biró. — A végrehajtási eljárásról szóló törvény 37. §-ához. Irta : Lázár Zoárd, kisjenöi kir. albiró. — Ausztria és külföld. (Az. osztrák polgári perrendtartás reformja Irta : Dr. Fodor Ármin, ungvári ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Gondnok kirendelés. Irta : Dr. S. E. — A közjegyzői rendtartásra vonatkozólag. Kelelet. Irta: Dr. Karsay Béla, m.-óvári kir aljárásbiró.) — Sérelmek. (Miként respektálja a budapesti VIII—X. ker. járásbíróság a felsőbíróság utasítását? Irta: Guttmann Tamás, budapesti ügyvéd.) Irodalom. (Jegyzői szigorlat. Irta: Hegedűs János. — Eszmék igazságügyi kérdések köréből. Irta : Török Zoltán.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a "Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) April hó 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 frt. „A JOG" kiadóhivatala. Rudapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A ..'fog Törvénytára" i88j. évfolyamának t. elo= fizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az i88j. évi igazságügy ministeri rendeletek i. és 2. ivét. Ezeket egymás= után fogja követni a rendeletek még hátralévő 3 — 4 ive, s ezek szétküldése után nyomban megkezdjük a folyó 1888. évi törvények közlését. Az 18HH. évi törvény-mellékletünkre még mindig elfogadunk előfizetéseltet. Az egész évi folyam előfizetési ára 'i frt. Perczel Béla. 1819—1888. íDr. S. M.) A magyar igazságszolgáltatásnak nagy halottja van. Az ország legfőbb bíróságának, a m. kir. Curiának elnöke, Perczel Béla m. hó 25-én az élők sorából elköltözött. Nem talált váratlanul e gyászhír bennünket, mert egy súlyos betegség már hosszú idő óta ágyhoz lánczoíta a mindig tevékeny férfiút és távol tartotta őt azon' magas birói tevékenységtől, melynek egy fényesen befutott politikai élet utolsó éveit ritka odaadással szentelé. Dacára annak a legnagyobb és legmélyebben érzett részvéttel vettük halálának hirét, mert nehezünkre esik a valódi birói bölcseség és igazságszerctet által körülsugárzott e rokonszenves alakot nélkülözni azon a magas helyen, melyet az ő áldott .szeretetreméltósága, minden külsőségektől ment szerénysége által a legutolsó ügyes-bajos ember panaszának is hozzáférhetővé tett. Nemcsak k i hallgatott, de meg is hallgatott mindenkit és a hol csak tehette, segített is mindenkin. Nem tartozott ugyan az úgynevezett professionatus jogászsághoz, a mennyiben nem volt élethivatása, hogy kezdettől fogva élete végéig a jog gyakorlatával foglalkozott volna akár mint biró vagy ügyvéd, de mint, fiatal korában ügyvéd, későbbi állásában mint helytartósági tanácsos a közjogiakban és mint igazságügyminister megszerezte magának azt a jogász-itélőképességet, mely nélkül biró, bármily elméleti tudást halmozott légyen is össze, csak biró, de nem itélő biró lehet. De ő érezhette mégis, hogy magas állása fokozottabb igényeket követel; mert ő egyike volt azon ritka egyéniségeknek, kik nem szégyenlették magas koruk és kiváló állásuk dacára, nemcsak folyton és mindenütt, minden alkalomban és helyzetben tanulni, hanem, mi több, kik nem is szégyenük ezt nyiltan be is vallani. Ki őt a tanácsi rendes, vagy a Curia összüléseiben vagy a jógászgy üléseken, vagy a magyar jogász-egylet ülésein látta, mindenütt észre lehete venni, hogy mennyire nem tartotta méltóságán alulinak az ország első birája aggkorban is, a hol csak lehetett, tapasztalni és tanulni. E tekintetben fénylő mintakép marad ő mindenha. Maradandó érdemeket szerzett ő különben, mint a Curia elnöke az által, hogy ő honosította meg a Curián, miszerint kétes vagy vitás kérdések tekintetében közös ülések tartassanak és ezekben elvi jelentőségű határozatokban történjék a megállapodás. A judicatura egyöntetűsége megteremtésének első alapkövei ezek. Méltóságos, nyugodt, minden hivalkodástól ment elnökösködése alatt sikerült mindig megoldásra vezetni a még oly háborgó, ellentétes vitatkozásokat. Ezen ritka és kitűnő tulajdonságának nem egy jónak és áldásosnak bizonyult határozat köszönhető. Legszebb diadalait ülte ezen tulajdonsága által a büntetőtörvény fölött tartott értekezletekben és igazságügyi vitákban. Kibékítő, megnyugtató modorának, de egyúttal rendkívüli szívósságának, melyeket mint igazságügyminister az elkeseredett Csemeg i-ellenesek táborával szemben kifejtett, köszönhetni tán egészben, hogy ezen nagy codificatorius munka meg-