A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 13. szám - Utóhangok. (Az alsó bíróságok védelméhez. A restancia.) 1. r

Hetedik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1888. március 25. Síerkesztöség: V. sas-utca 14. szár Kiadóhivatal: V. sas-utc;\ U. szám. K éziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendük A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) H2 Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÖR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyul külTARTALOM : Utóhangok. I. Irta : dr. Á 1 b u Mózes, ügyvéd Sepsi-SzentGyörgyön. II. Irta: Bésán Mihály kir. közjegyző Lúgoson. — A kereskedelmi cég és a telekkönyvi bejegyzések. Irta; dr. Hexner Gyula, ügyvéd Liptó-Szent-Miklóson. — A csődtörvény alaki hiányai. Irta : O n a c i u Sándor brassói kir. (széki biró. — A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez I. Iría: Bálint Soma ügyvédj. Adán. — II. Irta: Medveczky Sándor rimaszombati ügyvéd. — Nyílt kérdések és feleletek, (Egyetemleges adóstárs utóajánlási joga. Irta : dr. S. J. ügyvéd ) — Irodalom, (Eszmék igazságügyi kérdések köréből. Irta: Török Zoltán. — Báró R oszner Ervin válaszára. Irta: Kovács Gyula. — Az egyházi közigazgatás kézikönyve. Irta : Eötvös Károly Lajos. — Közigazgatási törvények és rendeletek kézikönyve. Irta : Petrovszky József.) — Vegyesek. - Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. TÁRCA: Emlékeimből. Irta: dr. N e u d a Miksa, bécsi ügyvéd. MLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Bndapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) April hó 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük e hó végével lejár, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. — Az előfizetési pénz könnyebb beküldhetése végett jelen számunkhoz posta utalványt is csatoltunk. Lapunk előfizetési ára s Negyedévre .... 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 frt. ,,A JOG" kiadóhiuatala. Rudapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Utóhangok.* 'Az alsó bíróságok védelméhez. A restancia.) L Volt idö és pedig nem régen, a demokratikus korszellem hanyatlásnak induló első éveiben, midőn a retrográd irány egész juxot csinált abból, hogy az ügyvédi kart depopularizálja. A társadalmi téren lerántani s az igazságszolgáltatási nyomoruságokért az ügyédet tenni bűnbakul — volt a főtörekvés. Az ügyvédi rendtartásról szóló törvény tárgyalásakor egyik főrendiházi szónok (mintegy tolakodó osztálynak akarván feltüntetni az ügyvédi kart) odanyilatkozott, hogy bár merre jár az ember, ki az ur, ha nem az ügyvéd ! Ez üldözési mánia hatása alatt jött létre először is az az ügyvédi rendtartás, mely bevezetés volt a kisebb polgári peres ügyeket tárgyazó és több más oly törvénynek, melyeket — elismerem, hogy jóhiszemüleg és azon jószándékkal hoztak nyakra-főre az igazságszolgáltatás terén, hogy — felfogásuk szerint — ha az ügyvéd félreszorittatik, az igazságszolgáltatás javittatik. Hanem a retrográd szellem kudarcot vallott s nem a célba vett ügyvédi kar, hanem az igazságszolgáltatás tepertetett le általa ugy annyira, hogy habár a tisztes hitelező már-már veszni hagyja * Ezen kérdésről, mely lapunkban már minden irányban u legkimeritőbben tárgyalva volt, még egy cikk küldetett be, melyet a teljesség kedveért szintén közölni fogunk. Azzal egyelőre a kérdés feletti eszmecserét a magunk részéről befejezettnek nyilványitjuk. A szerkesztőség. inkább követelését, semhogy egy negyedszázadig tartó procedúrának vesse alá magát, mégis a bíróságok s főleg a felső biróságok restanciái odahalmozódtak fel, hogy majdnem megállani készül a más célra irányzott igazságszolgáltatási jármű. Az ügyvédi kar a méltatlanul ellene intézett támadással nyugodtan állt szembe s magas intellcctuális erejével azt dicsőségesen ki is állotta úgyannyira, hogy kitűnő publicistánk, Beksics Gusztáv is csudálkozását fejezte ki az ügyvédi kar ez erkölcsi ereje felett, s csudálkozását fejezte ki azon, hogy ily iszonyú megpróbáltatások közepett erkölcsileg el nem bukott. Hanem most már a majdnem megállásra jutott igazság szolgáltatási járművet huzó birói kart veszik elé, hogy miért nem húzza jobban azt a jármüvet, s az ügyvédi diploma helyett a birói diplomát kezdik üldözőbe venni. Es ha áll az, hogy főleg demokratikus korszakok és államok tudják a liüeratus elemet becsülni, bármennyire hangoztatják is hivatottak és nem hivatottak demokratikus érzelmüket, minthogy a tények mást igazolnak (egy verekedő főrendiházi tagnak birói idéztetését zaklatásnak vette csak most az illető ház) s minthogy a demokratikus szellem megkezdődött hanyatlása végét nem érte, ez a diploma-üldözés sem fog hamar véget érni, melyet most az alsó bíróságoknál kezdtek meg. Kétségtelen tény, hogy mint az ügyvédi karnál, ugy a birói karnál is van selejtes elem, a minthogy salak nemcsak az igazságszolgáltatási, hanem más egyéb téren is található. Hanem azértaz összes alsó bíróságokat hozni bele a rossz igazságszolgáltatás ódiumába nem lehet, s azt épen nem lehet mondani, hogy a felső biróságok óriási munkahalmazát az alsó biróságok »képtelensége, rosszakarata vagy felületes munkája« okozná, mert egyes selejtes elemtől eltekintve, az alsó bíróságokkal meg lehetnénk elégedve, ha őket munkás ságukban a törvény és felsőbb biróságok támogatnák. Bésán Mihály urnák, mint kir. közjegyzőnek a per és végrehajtási ügyekből vett gyakorlatból alkalma alig van alapos megfigyelést nyerni arról, hogy az a felső bírósági munkahalmaz és restáncia honnan származik. Hogy a peres ügyek érdemében hozott alsó bírósági ítéletek ellen igénybe vett felebbezések valami chimborasszót nem okoznak a felső bíróságoknál, az kétségtelen tény, mert hiszen az 50 frton aluli ügyek sok rokon társukkal tudvalevőleg nem érdemesek törvény szerint arra, hogy valamely felsőbb biró érdemileg felülvizsgálja. Hanem csak át kell tanulmányozni a végrehajtási törvény és a novella által inaugurált felebbviteli rendszert a külsőségekben, formalitásokban s át kell élni azt, hogy ha végrehajtásra kerül a sor a febbviteli rendszer mellett egy évtized alatt sem lehet egy egyszerű 50 frtos ingatlan árveréses ügyet befejezni: legott meglehet találni azon felső bírósági munkahalmaz és hátralékoknak okát. Ott van továbbá a korábbi per és végrehajtási eljárást szabályozott törvény által nem ismert »előterjesztés«, melylycl az újabbi felebbviteli rendszerrel együtt a bíróságoknak mintha még további oknélküli munkaszaporítását célozták volna, a mi el is éretett. Az alsó biróságok által tehát figyelmen kivül nem hagyható e chaosi felebbviteli rendszer mellett szaporítja a munkát a felsőbb bíróságoknál gyakorolt referáda-rendszer is, mely szerint egy csekély formalitást tárgyazó felfolyamodás csak olyan sorrendben intéztetik el a felső bíróságnál, mint az ügy érdemét tárgyazó legbonyolultabb felebbezés. Hogy például egy ingatlan árverésére kibocsátott árverési hirdetmény ellen beadott felfolyamodás — bár az árverés 90—120 napra tűzetik ki — soha e határidőn belül a felső biróság által el nem láttatik s azért alaptalan folyamodás