A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 12. szám - Ellentétes büntető birósági itéletek s az összetett bizonyitékok

104 hivatalnok lehet, az elnöke sem lehet más, mint hivatalnok s igy történt aztán, hogy biró- és hivatalnoktársaim bizalma folytán az elnöki tisztet már 8 év óta viselem, természetesen ingyenesen és minden vagyoni előny nélkül. Ezek alapján, ugy hiszem, az ellenem intézett hírlapi támadás jóhiszeműségét jogom volna még akkor is kétségbe vonni, ha a bevezető soraimban érintett cikk nem albirónak azon fellépése után keletkezett volna, mely miatt én ellene főnöki kötelességemből kifolyólag fegyelmi feljelentést voltam kénytelen teimi- Fritsch Fülöp, Vegyesek. A német polgári törvénykönyv javaslatára — mely legközelebb megjelen — előfizetést hirdetnek. Az egész javaslat ára 3 márka Az indokolás, mely 5 kötetet fog kitenni, körülbelül 18 márkáért lesz kapható. A. törvénykönyv javaslata különben még meg sem jelent s már is alakult egy folyóirat, mely kizárólag e javaslat megbeszélésére és kommentálására lesz szánva. Címe a vállalatnak : Beitrlige zur Erl'áutcrung u. Beurtheilung des Entw. eines Bürgerl. Gesetzbuches. Szerkesztők: Bekker heidelbergi és Fischer geifswaldi tanárok. A folyóirat füzetekben fog megjelenni. Az első füzet a javaslat beható történetét tartalmazza. Minden könyvkereskedésben kapható. A l»ll<lapesti Ügyvédi kamara március hó 25-én délelőtt tiz órakor a kamara helyiségeiben (VII. kerepesi-ut, S. sz. a.) rendes évi közgyűlést tart. Napirend : Az 1^87. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztármaradvány fölötti rendelkezés. 3. A költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása és ezzel kapcsolatban 4. a tisztviselők és kezelő-személyzet évi fizetésének megállapítása. 5. Schulek Géza kamarai tag indítványa a köz. gyűlési meghívóknak levelezőlapok utján leendő megküldése iránt. Fontos igazságügyministeri körrendeletek az összes kir. törvényszékeknek és a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságoknak. Az igazságügyminiszter az 188'! : XXIX. t.-cz 76. §-ában foglalt felhatalmazás folytán 67?7888 sz. a. március 4-én és 9Í7/&88. sz a. március 5-én két felette fontos körrendeletet bocsátott ki. Ezek közül különösen ez utóbbi körrendelet 8 és 11. §-ai érdekelvén tágabb köröket, azokat ezennel közöljük, megjegyezvén, hogy ez utóbbi körrendelet f. é. április 1-én l^p életbe. Az, a ki magát valamely bekeblezés által nyilvánkönyvi jogaiban sértve véli, illetőleg annak törvényes képviselője, ha a bekeblezést rendelő végzés részére saját kezéhez szabályszerűen kézbesittetett: a polgári eljárás alá tartozó törlési keresetet (telekkönyvi rendelet 148 —151.) az időközben nyilvánkönyvi jogokat nyert harmadik személyek elleni joghatálylyal csak a végzés kézbesítésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg és pedig ezen határidő alatt is csak azon feltétel mellett, ha ebbeli szándékát a bekeblezést rendelő végzésnek saját kezéhez való kézbesítésétől számitott 0(1 nap alatt feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságnál Írásban bejelenti A törlési kereset vagy közvetlenül az 18^1 : LIX. t.-c. 6. §-a szerint illetékes birtokbirósághoz, vagy pedig szintén a telekkönyvi hatósághoz adandó be. A mennyiben a kereset közvetlenül a birtokbiiósághoz nyujtatik be, ezen körülmény a per feljegyzése végett legfelebb a hat hónap eltelte után 15 nap alatt a telekkönyvi hatóságnál kérvényileg kimutatandó, mert ellenkező esetben a perindításra vonatkozó bejelentésnek feljegyzése az ellenfél kérelmére kitöröltetik. Ugy a perindítási szándék bejelentésének, valamint a kereset megindításának a kitett idő alatti elmulasztása azt a következményt vonja maga után, hogy törlési kereset folytán harmadik személyek nyilvánkönyvi jogai törlésének csak azon esetben lehet helye, ha ezek jogaik szerzése körül roszhiszemüleg jártak el és ez a körülmény perrendszerüleg igazoltatik. Ha a törlési kereset a végzés kézbesítésétől számitott 60 nap letelte előtt a telekkönyvi hatósághoz nyujtatik be : a perindítás előleges bejelentése nem szükséges. Ha a bekeblezést rendelő végzés nem a jelen §-ban elöszabott módon, tehát nem szabályszerűen kézbesittetett : a törlési kereset a telekkönyvi rendelet 150. §-a szerint harmadik személyek elleni joghatálylyal 3 év alatt indítható meg. A jelen rendelet hatálybalépte előtt már kézbesített végzések által elrendelt bekeblezések törlését tárgyazó keresetekre a jelen szakasz hatálya ki nem terjed. A telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratok az állam hivatalos nyelvén állitandók ki, illetőleg a más nyelven szerkesztett okiratok a bejegyzési kérvényhez bírósági hites tolmács, vagy az illető nyelvre fordítási jogositványnyal felruházott kir. közjegyző által kiadott hiteles magyar fordításban is csatolandók. Ily hiteles fordítások, melyek a »Telekkönyvi használatra' felírással látandók el, bélyegmentesek és azokat ugy a bírósági hites tolmácsok, valamint a kir. közjegyzők az alább szabályozott mérsékelt dijakért kötelesek eszközölni és kiadni. Ezen fordítások más ügyekben nem használhatók. Ha a más nyelven szerkesztett okiratoknak hiteles magyar fordításai a kérvényhez nem csatoltattak, a kéivény, a mennyiben már annak tartalmából ki nem tűnnék, hogy a kérelem elutasítandó : a telekjegyzőkönyv, illetőleg telekkönyvi betét illető lapján rangsorozat végett feljegyeztetik Egyúttal a kérelmező arra, hogy a hiányzó hiteles fordításokat a végzés kézbesítésétől számítandó 15 napi meg nem hosszabbítható záros határidő alatt mutassa be, oly hozzáadással utasítandó, hogy e határidő eredménytelen lejárta után kérelmével elutasittatni és a rangsorozat feljegyzése hivatalból töröltetni fog. Ezen végzés kapcsában kérelmezőnek a lefordítandó eredeti okirat a kérvény igtató-számának feljegyzése és hivatalos pecséttel való ellátása után visszaadatik. Kérelmezőnek egyébként jogában áll a költségek előlegezése mellett a fordításoknak a bíróság által való eszközlését kérni ; e kérelem azonban csak a bejegyzést tárgyazó beadványban (jegyzőkönyvben) terjeszthető elő. A kir. közjegyzők és bírósági hiteles tolmácsoknak járó mérsékelt dijak következők: 1. A hitelesített fordítások első lapjáért 60 fcr.j a másodikért 40 kr., a továbbiakért pedig laponként 30 kr. Minden lapnak legalább 3 J sort és egy sornak 16 szótagot kell tartalmaznia. Egy lapnál rövidebb fordítás, egész lapnak számíttatik. 2. Kész fordítások hitelesítésénél az első félivért 40 kr, minden további félivért 2 1 kr. Félivnél kisebb fordítás egész félivnek tekintendő. A jelen rendelet értelmében telekkönyvi használatra eszközlendő, vagy hitelesítendő fordítások után sem a fordítás letisztázásaért, J sem a hitelesítési záradákéit avagy bármely más czinien a tolmácsot és a kir. közjegyzőt egyéb dij nem illeti. Jelen rendelet az 188-1. évi április hó 1-ső napján lép hatályba*. Törvényjavaslat a budapesti királyi itélö táblánál alkalmazandó kisegítő birákról. 1. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a budapesti kir. ítélőtáblánál felszaporodott hátralék feldolgozására, az elsőfolyamodású királyi törvényszékek biráit, a mennyiben az igazságszolgáltatás hátránya nélkül eszközölhető, a budapesti királyi itélö táblához az 1890 év végéig kellő számban alkalmazhassa. Saját akarata ellenére azonban e célból székhelyén kívül egy biró sem alkalmazható. 2. §. A Budapesten székelő királyi törvényszékektől a királyi ítélő táblához behívott biró, alkalmaztatásának tartamára évi négyszáz foriut pótlékban, a vidéki törvényszékektől behívott Liró -pedig, ugyancsak alkalmaztatásának tartamára, évi nyolcszáz forint pótlékban részesül. E pótlék az alkalmaztatás idejére havi előleges részletekben fizetendő. A vidéki törvényszékektől behívott bírákat ezenfelül a Budapestre és visszaköltözésük megtérítéséül 200 frt átköltözködési átalány illeti, mely működésüknek megkezdésekor egyszerre utalványoztatik 3. §. A behívott bírákra az 1887. évi XXX. törvénycikk 12. §-a, illetőleg az 1869. évi IV. törvénycikk 18. §-a hatályban maradván, a behívott bíráknak évenkint csak hat heti szünidőre van igényük 4. §. A behívandó királyi törvényszéki birák működési pótlékának és átköltözködési átalányaiknak fedezésére az 1888. évre póthitel nyittatik, mely az 1888. évre szóló költségvetési törvény 2. §-a XX. fejezetének 3. címénéi leszen elszámolandó. 5. §. A jelen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép és végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Kelt Budapesten, 1NS^. évi március hó 5-ik napján. Fabinyi Teofil, m. kir. igazságügyminiszter. A fenti törvényjavaslat kimerítő indokolásából kiemeljük a következőket : A miniszter ez intézkedés szükségességét mutatja a hátralékok száma a kir. táblán, mely volt 1886-ban 23,402 drb., lS87-ben már 31,225 drb. Ezen felszaporodást a miniszter a tábla ügyforgalmának általában való emelkedésével hozza kapcsolatba, mely szerint beérkezett volt 18S6 ban ! 108,697 drb., 1887-ben 116,795 drb. Okozója továbbá a miniszter szerint, a hátralékoknak a táblán az alsóbiróságok, a hatályosabb ellenörködés folytán beállott fokozottabb tevékenysége. A miniszter különben egészben 15-18 bírót szándékozik igénybe venni az alsóba óságoktól. Legérdekesebb része az indokolásnak kétségkívül azon része, mely a célba vett intézkedés ideiglenes jellegét vitatván, kiterjeszkedik a miniszternek gyökeres reformjavaslataira, melyek igazságügyi prograniinja megvalósítását képezik. Ezen rész következőleg szól : »Az elsőbiróságok fokozottabb levékenységének igazolása végett hivatkozom arra, hogy habár az elsőbirósági beadványok száma, mely az 1SÍ-6. évben 5377,234-et tett, az 1887. évben 5.676,859-re emelkedett és igy ezen év folyamán 299,625-el szaporodott, a hátralékok az 1887. évben mégis 52,816-tal csökkentek, e szerint 355,421 ügydarabbal több lett az 1887. év folyamán az elsőfolyamodású bíróságok által elintézve A gyökeres reformjavaslatok előkészítésére kiváló súlyt fektetek. A bűnvádi eljárás törvényjavaslatának elkészítése oly stádiumban van, hogy azt a jelen országgyűlés üléssiakában reménylem előterjeszthetni. E törvényjavaslat beterjesztése után szándékozom benyújtani a bírói szervezetre vonatkozó törvényjavaslatot, ugy, hogy a kir. itélö tábla decentralisatiójával kapcsolatos új bírói szervezet a bűnvádi eljárással egyidejűleg legyen életbeléptethető. Kiterjesztettem tevékenységemet a szóbeliség és közvetlenség | elvein alapuló új polgári eljárás javaslatának elkészítésire s szándékom oly irányú javaslatot is a bűnvádi eljárás megalkotása után előteijeszteni, a mely mellett addig is, míg a fentebbi elveken alapuló végleges perrendtartás megalkotható és életbeléptethető leszen, a szóbeliség és közvetlenség átmenetileg, legalább a sommás ügyekben, a felebbviteli birósoknál is behozható legyen. A dolog természetéből folyik azonban, hogy mindezen nagyobb reformalkotások, a melyek különben az igazságügyi költségvetés jelentékeny emelését is fogják követelni, huzamosb időt veendenek igénybe A most előlerjesztett törvényjavaslat célja az hogy ideiglenesen és addig is lehetővé tegyük az igazságszolgáltatás rendes menetét, a mig a jelzett gyökeres reformok életbeléptethetők lesznek.