A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 12. szám - Ellentétes büntető birósági itéletek s az összetett bizonyitékok

a JOG. 101 mérvben fokozza. Az átalakítási munkálatok tartama legalábbis 15 i évre fog kiterjedni. = A polgári törvénykönyv még hátralevő részeinek ország­gyűlési tárgyalása a jelen országgyűlés tartama alatt teljesen kizártnak tekinthető. A mar teljesen kész és az előkészítő stádiu­mokon keresztül ment kötelmi jog tervezete ennek folytán a napirendről levétetett és az országgyűlésnek bemutatva ne m lesz. Oka ennek abban rejlik, hogy a parlamenti lassú tárgyalási módszer mellett nem várható, és alig van rá kilátás, hogy az örö­kösödési törvényjavaslat, melynek részletes tárgyalása az igazság­ügyi bizottságban alig a flO-ik §-ig haladt, az országgyűlés máso­dik ülésszaka alatt törvényerőre emeltessék. Az igazságügyi bizottság, ugy látszik, tárgyalásaival már azért is késik, hogy esetleg hasznát vehesse a már legköze­lebbi időben megjelenendő német polgári t ö r­vény könyv tervezetének idevágó részének és nem fogja öt ebben gátolni azon körülmény, hogy egyes szakaszok már le vannak tárgyalva, mert nemcsak a bizottság egyes tagjai, de a tervezet kitűnő szerzője. Tel esz ky államtitkár is szívesen veszik az örök­lési javaslatot újbóli tárgyalás alá. — A bizottságból és annak tár­gyalásairól közzétett jelentések korántsem felelnek meg a valódi tényállásnak és a mi a legnagyobb baj, — nem hívek. Alkalmunk volt személyesen meggyőződni arról, hogy a szaksajtóban történt észrevételek a törvényjavaslat egyes szakaszai tekintetében az államtitkár részéről a legnagyobb figyelemben részesülnek, az illető szakasz mellett feljegyeztetnek és az igazságügyi bizottság­ban megvitatás tárgyát képezik. Szolgáljon ez megnyugtatásul azoknak, a kik a törvényjavaslathozi észrevételcikkel eddig csak sysiphusi munkát végezni véltek. = A bűnvádi eljárás tervezete, az igazságügyi kormányzat második fontos törvényalkotása, mely az indokolás egy csekély részének kivételével már teljesen kész, már a legközelebbi ülés­szakban, őszszel lesz bemutatva a képviselőháznak. Teljes joggal tekinti az igazságügy i kormány a bűnvádi eljárásnak mielébbi törvény általi szabályozását sokkal égetőbb és fontosabb kérdésnek, mint a kötelmi jogról szóló törvényjavaslatnak törvényerőre eme­lését. A parlament és első sorban az igazságügyi bizottság feladata lesz az igét mihamarább testté változtatni és hazánkat mihamarább a modern jogállam legszilárdabb alapzatával, az egyéni szabadság leghathatósabb támaszával és a birói önkény elleni legbiztosabb óvószerrel megajándékozni. = Bírósági szervezet. A bűnvádi eljárás tervezetének letár­gyalása után. és ennek folyományaképen következik majd a 3-ik fontos kérdésnek törvényhozási megoldása, a birói szervezet kérdése. Ennek keretén belül lesznek megvalósítva azon reformok is, melyek perrendtartásunknak a szóbeliség elveire minél szélesebb körben való fektetésére irányulnak. Tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy az i g a z s á g ügyi k o r m á n y a s z ó­beliség tekintetében ellentétes álláspontot foglalna el az ellenzék v e z é r f é r f i a i n a k állás­pontjával, az ellentét csak a kivitel módjában rejlik. A kor­mány, a mely reális alapon áll és az adott viszonyokkal, de még a rendelkezésére álló birói anyaggal számolni kénytelen, a mely részben még a mai ügy védi karban sem találja a közvetlen szóbeliség behozatalára megkívántató teljes készültséget — csak fokozatosan fogja a szóbeliség elvét érvényre juttatni. Azon elvek, melyek az új osztrák prdtts novelláiban foglaltatnak és melyek a kormánynak mintaképül bemutattatnak, Teleszky államtitkár részéről már évekkel ezelőtt a parlamentben ki lettek fejtve és hangsúlyozva. Az osztrák prdtts tehát irányadónak épen nem tekinthető. Hogy a bírósági szervezetre vonatkozó törvén)' a gyakorlati életben minél sikeresebben működhessék, felhatalmazást fog kérni az igazságügyi kormány a törvényhozás­tól a z iránt, hogy az új, a szóbeliségre fektetett eljárás életbeléptetésének módozatai ne tör­vény útján, hanem igazságügy miniszteri ren­delet útján szabályoztassanak, hogy ekkép alkalom nyujtassék a gyakorlat útján szerzett tapasztalatok azonnali hasz­nosítására és értékesítésére, valamint az eljárásnak behatóbb fej­lesztésére. A fentemiitett nagy codificatoiius munkálatokon kívül még számos más nem kevésbé fontos rendelet vár az igazságügyminisz­teriumban elintézésre. így az örökösödési törvény és a bűnvádi eljárás életbeléptetésérc vonatkozó rendeletek, a bírósági szervezettel kapcsolatos nagymérvű admiuistrativ és egyél) elő­munkálatok, stb. Ha mindehhez még hozzávesszük, mily nagy mérvben veszi igénybe ugy a miniszter, mint az állam­titkár idejét és tevékenységét a folyó ügyek elintézése, a szá­mos nagyterjedelmíi jogvélemény, a jogszolgáltatás minden ágára vonatkozó rendeletek, melyek mind beható tanulmányozást és egységes elvek szerinti szerkesztést igényelnek; ha tekintetbe vesz­szük, hogy ugy a miniszter, mint az államtitkár ideje a parlamenli tárgyalások által is szerfölött igénybe van véve, és hogy nekik még a törvényjavaslatok tárgyalására egybehívott szaktanácskoz­mányokban és az igazságügyi bizottság üléseiben is részt kell venniök, — valóban bámulnunk kell azon physikai és szellemi erömegfeszitést, melyet az igazságügyi kormányzat ezen két fő­tényezője kifejteni kénytelenül. Annyi bizonyos, hogy sem a miniszter, sem az államtitkár állása sinecuráknak nem tekinthetők, és hogy tőlük még több munkát, még nagyobb erömegfeszitést követelni, mint az emberi természet szűk határaiba ütköző kívá­nat, alig jogos és méltányos. A kereskedelmi csarnok részéről a csődtörvény módo­sítása tárgyában benyújtott memorandum az igazságügyminiszterium részéről már elintézést nyert oly értelemben, hogy a csődtörvény életbeléptetése óta nyert adatok annak novellaris módosítására egyelőre még nem elegendók. Ellentétes büntető bírósági ítéletek s az Y összetett bizonyítékok. Irta: Dr. TASSV PÁL kir. alügycsz Kecskeméten. Nem ritka a büntetendő igazságszolgáltatásban azon eset, midőn az első- és másodbiróság a vádlottat elitéli, a harmadbiró­ság pedig nem látván a vádlottat terhelő adatokat elég nyoma­tékosoknak, felmentő Ítéletet hoz. Es ez nem meglepő, mert a legfelsőbb fórum az eljárás folyama alatt összegyűlt adatokat logikai alapon összegezvén, ha kételyek merültek fel s e kételyek eloszlatására a tekintetben, hogy bünös-e valóban a vádlott? a bűnügy egyébként teljesen kimerített adatai felvilágosítást nem nyújtanak, a felmentés természetszerű. De mindig meglepő, midőn a két alsófokú biróság felmenti a vádlottat s a harmadbiróság marasztaló ítéletet hoz. Minden­esetre sajátszerű az, hogy ha a vádlott javára áll a m. kir. curia ítéletével, ezt természetesnek tartják, míg ellenben a két alsófokú biróság felmentő Ítéletével szemben álló marasztaló curiai ítélet mindig feltűnést okoz. Kz azonban magyarázatát leli abban, hogy \\7. esetre, ha a két alsóbbfokú biróság el is ítéli vádlottat s a curia felmenti, az Ítélet megnyugvással való fogadása azon alapúi, hogy a terhelő adatok bizonyító ereje iránt kételyei lehettek a cnriának s ha ilyenek a teljesen kimerített bizonyítási eljárás után fennforognak, inkább fusson a terhelt, mint hogy esetleg ártatlanul bűnhődjék. Ellenkezőleg áll, ha a curia az alsó két fórum Ítéletével szemben marasztaló ítéletet hoz, mert az a gondolkodásmenet érvényesül, hogy vádlottra nézve az elsőbiróság, mely a bűnügy adatait az élőszó közvetlensége s azon lélektani impressiók alapján, melyet a bizonyítási eljárás folyamán a vádlott, panaszos és tanúk nyilatkozatai s magukviselkedése a bíróságra tett, összegezvén, hozta meg a felmentő Ítéletet, és ez ítélet már egy fórum által, és pedig oly fórum által revideáltatott, mely az írásba foglalt bizo-

Next

/
Thumbnails
Contents