A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 11. szám - A zsidó irás és aláírás váltójogi érvényéről

a JOG. 4:-; birtokosa ; a másodikat illetőleg, mert ezen kifogás csak a viszon­válaszban hozatván fel, elkésett (vált. elj. 16. és 21. §.), de külön­ben is egy harmadik kezéhez teljesített fizetés felperes jogszerű váltóbirtokossal szemben sikerrel fel nem hozható. Alperes elfogadó a váltóösszeg kifizetéseért felperesnek fenebbiekböl folyólag a váltótörvény 23. §-a alapján felelős lévén, öt a kereseti összeg s jár. megfizetésében marasztalni kellett. A m. kir. (Juria (1888. február 21-én, 67/v. 88.): A kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A részvénytársaság felszámolóinak személyes felelőssége csakis azon esetben áll be, ha a keresk. törvény '205. §-ában fog­lalt határozatok ellenére fizetéseket teljesítettek. A felszámolt részvény társaság elleni kereset nem a fel­számolók S7emélye, hamm a társaiig ellen annak cége alatt intézendő. A balassa-gyarmati kir. törvényszék Kollár János ügyvéd felperesnek a losonci gőzmalom részvény-társaság felszámolói, névszerint Lászkv István ügyvéd és az általa képviselt FI Károly, P. Gusztáv, B. Ádám és A. György alperesek elleni 12,790 frt tőke s jár. iránti kereskedelmi perében itélt: Alperesek, mint a felszámolásban lévő losonci gőzmalom részvény-társaságnak felszámolói kötelesek a losonci gőzmalom részvény-társaság által 91 darab, összesen 12,700 frtról 1880. évi jul. 1-én elömutatóra kiállított s forgalomba hozott s a felperes birtokában levő elsőbbségi kötvényeket névértékük után 1885. július 1-től járó 6% kamatával együtt 15 Dap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett — a felszámolásban levő losonci gőz­malom részvény-társaság vagyonából beváltani, stb. Indokok: Annak ténye, hogy a kereset tárgyát képező elsőbbségi kötvények kibocsátója: a losonci gőzmalom részvény­társaság feloszolva felszámolás alatt áll — a kereskedelmi ügyek­ben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyá­ban 1881. évi november 1. 3,269. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 23. §-a alapján az eljáró k''r. törvényszék részéről hivatal­ból szerzett meggyőződés által igazolva lévén — kétségtelenné van helyezve, hogy ugyanazon kötvények az alapszabályok szerinti lejárati idejük előtt is, előmutatójuk által kibocsátójuk vagyonából jogszerűen értékesíthetők s annak teljesítésére a kt. 112. és 204. §-a szerint a felszámolók kötelezvék. Ebből folyólag, miután alperesek nem vonták kétségbe, hogy a kereset tárgyát képező, — a valódiságuk tekintetében sem kifogásolt — elsőbbségi kötvények birtokában a felperes találtatik s az alperesek részéről a kereseti kérelemre vonatkozólag tett azon ellenvetés, hogy ők annak teljesitésére személyenkint nem kötelezhetők s felperes ezen kérelmével helytelen volta miatt elutasítandó — figyelembe nem vétethetett, mert ők határozottan a kereset tárgyát képező elsőbbségi kötvények kibocsátójának felszámolóiként idéztetvén, a kt. 203. §-a szerint mérvadó kt. 111. és 112. §-ában meghatározott jogkörüknél fogva helyesen idéztettek s a fenthivatkozott igazságügyminiszteri rendelet 2. §-a alapján mérvadó 1868: LIV. t.-c. 84. §-a értelmében kivülök más senki jogszerűen idézhető nem volt, még pedig annál kevésbé, mert alpereseknek a kereseti kérelemben megjelölt felszámolói minőségük a nem kifogásolt C. alatti okirattal és a fenthivatko­zott igazságügyminiszteri rendelet 23. §-a alapján az eljáró kir. törvényszék részéről hivatalból szerzett meggyőződés által is iga­zolást nyer, s ehez képest a kereseti követelés jogszerűsége s az azzal viszonyos alperesi kötelem törvényszerűsége kétségte­lenné helyeztetvén — alperesek a kereset tárgyát képező elsőbb­ségi kötvények s névértékük után járó kamatjuk beváltására köte­lezendők voltak s azon további ellenvetésük, hogy a szóban levő elsőbbségi kötvények a felperes jogelődje: St. Tódor részé­ről az alperesek által képviselt s feloszlott részvény-társaságnak módositott alapszabályai szerint az alaptőke felemelése céljából kibocsátandó részvények szaporításául •— felperes tudomása sze­rint is — leköttetvén, mielőtt reája átruházva voltak, részvényekké átalakitandók voltak — figyelembe vehető nem volt, mert eltekintve ezen ellenvetés valósága vagy valótlanságától, beigazolt tény lévén, hogy felperes még mindig azon elsőbbségi kötvények birtokában van, részvényekké való alapszabályszerű átalakulása befejezettnek jogszerűen nem tekinthető s befejezése a részvény-társaság fel­oszlásának ténye folytán többé nem is valósitható s ehez képest az elsőbbségi kötvények jogi természete annál kevésbé változha­tott, mert alperesek határozottan beismerték, hogy azok helyébe kibocsátandott részvények a kt. 173. §-ához képest a társasági részvénykönyvbe még be sem vezettettek. Az alpereseknek a kereseti kérelem szerinti egyetemleges köteleztetése egyszerűen mellőzendő volt, mert irányukban egyetemleges felelősséggel járó mulasztásnak ténye egyáltalában nem igazoltatott. (1886. dec 15. 3,144. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét meg­változtatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetében a felszámolás alatt lévő losonci gőzmalom részvény-társaság által kibocsátott 12,700 frtról szóló elsőbbségi kölcsönkötvények és lejárt kamatszelvényeinek beváltására a perbe idézett felszámolókat nem mint a nevezett részvény-társaság képviselőit annak vagyonából, vagyis általuk magát a részvénytársaságot, hanem a kereskedelmi törvénynek a keresetben hivatkozott 112., 204. és 205. §-ai alapján saját- sze­mélyükben egyetemleg kérte elmarasztaltatni. A törvénynek fel­hívott §-ai, különösen pedig a 205. §. végpontjai megállapítják ugyan a felszámolók egyetemleges felelősségét, ezen felelősség azonban csak amaz esetben áll be, ha a felszámolók a 205. §-ban foglalt határozatok ellenére fizetéseket teljesítettek. Felperes azonban nem ez alapon kérte alpereseket saját személyükben marasztaltatni és maga sem állítja, hogy a törvény rendelete ellenére alperesek által teljesített fizetések folytán követelése a részvény-társaság vagyonából kielégítést többé nem nyerhetne, hanem csak az alapon, mert alperesek, mint a részvény-társaság felszámolói kereseti követelésének kifizetését a társasági vagyon­ból megtagadták. Minthogy azonban az utóbbi alapon a társaság felszámolói felperesnek követeléseért személyesen felelősekké nem váltak és felperes követelését a ker. törvény 205. §-ában kitett, itt fenn nem forgó esetét kivéve csakis a részvénytársaság ellen érvényesítheti, minthogy továbbá a részvény-társaság a jelen perbe idézve nincsen és így irányában a jelen perben Ítélet nem hoz­ható, stb. (1887. május 11. 859. sz. a.) A ni. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokaiból annyi­val inkább helybenhagyatik, mert felperesnek felebbezésbeli amaz előadása, mintha alpereseket a per során oem mint személyes adósait saját vagyonukból, hanem mint a feloszlott s felszámo­lásban levő losonci gőzmalom részvény-társaság felszámolóit a társaság vagyonából kérte volna a kereseti követelés kifizetésére köteleztetni — megcáfoltatik nemcsak keresetének zárkerelmi részével, melyben alpereseket mint felszámolókat ugyan, hanem a társaság cégére és vagyonára való minden vonatkozás nélkül — saját személyükben kérte idéztetni s a kereseti követelésében egyetemlegesen marasztaltatni, hanem cáfolatot nyer fenti elő­adása további perirataiban, jelesül végirataiban is, melyben szin­tén alperesek személyes kötelezettségét vitatva, határozottan kere­seti zárkérelméhez ragaszkodott és mert, ha felperes a társaság vagyonából kívánt volna kielégítést — a mihez a társasági vagyon feloszlása előtt a másodbirósági Ítélet helyes indokolása szerint egyedül lehet joga — keresetét nem a felszámolók személye ellen, hanem a kt. 63. §. határozott rendeletéhez képest a fel­számolásban lévő részvénytársaság ellen, ennek cége alatt tartozott volna intézni. (1887. dec. 7-én 819. sz. a.) Bűnügyekben. Habár a B. T. K. 886. §-a alkalmazhatóságához nem is szük­séges, hogy az ellen, a ki vagyonát másra átruházta, a kielégítési végrehajtás már elrendelve legyen, mindazonáltal feltétlenül szük­séges, hogy annak tudatával bírjon, miszerint másnak az ő vagyo­nából jogerejü kielégítési igénye lévén, ezen jogosított ezen kielé­gítésnek egyedüli vagy elégséges alapját képező vagyon jogtalan elvonása által követelésének érvényesithetésétöl elesik. A m. kir. Curia (csalás bűntette miatt vádolt B. helyesen J. András és társa ellen a szatmári kir. tvszék előtt foganatba tett ügyben stb. 1888. február 3-án, 4,122. sz. a.) Perujitási eljárás megindítása erőszakos nemi közösülés kí­sérlete eseteben.—Perújítás iránti kérelem alapján a sértett fél és a tanuk újólagos kihallgatása. — Perujitási eljárás megindítása foly­tán szabad lábra heJyezés. A soproni kir. törvényszék: erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete miatt elitélt Sch. Illés újrafelvételi kérvényé­ben végzett: Sch. Illés perujitó kérelmével elutasittatik s az alap­perben hozott Ítéletek hatályukban továbbra is fentartatnak. Indokok: A perujitó kérelem elutasítandó volt s ehhez képest az alapperben hozott Ítéleteteket hatályon kivül helyezni

Next

/
Thumbnails
Contents