A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / Tartalommutató

17 magánlaksértést; de sértő fellépése folytán esetleg becsületsértésben bűnös ....... A jogos védelem fogalommeghatározásához. — A nemi közösülésre célzó erőszakos cselekmény oly támadást képez, melynek elhárítására nemcsak a megtámadott nőszemély, de bárki más ölési cselekményt is alkalmazhat ....... Lopást követ el azon bérkocsis, ki a kocsiban visszahagyott vagy ott feledt ingó holmikat jogtalan eltulajdonitási célzattal elveszi és azokat saját céljaira felhasználja . . A fedezeti váltó jogtalan beperlése büntetendő cselekményt nem képez .... .... A sértett fél elhalálozása nem ok a bűnvádi eljárás megszüntetésére Az uzsoratörvény attól tételezi fel az előbb kelcikezett igényekre alkalmazhatóságát, hogy az előbb kikötött uzsora-követelés a törvény életbe lépte után érvényesíttetett legyen. Nem a — habár egyébként uzsora-kamatnak — az adós általi önkéntes megfizetését, nem is a túlságos kamatnak a hitelező általi egyszerű követelését: hanem annak' érvényesitését«, tehát az adós által megtagadott uzsora-kamatnak az elleni követelését és kényszerítő, azaz bírósági uton való érvényesítését állapítja meg alkalmazhatóságának feltételéül . . . A pénztári és mérlegkönyv hiánya dacára a btkv. 416. §-ának 2-ik pontja nem alkalmazható, ha a vagyonbukott egyéb kereskedelmi könyveiből a cselekvő és szenvedő vagyoni állapot és az üzletnek folyama kivehető. A csődhitelezők keresete fölött egyedül a csődbíróság van jogosítva ítélni .... Védő hiánya mint semmiségi ok Zugirászat miatt nem pénzbüntetés, hanem pénzbírság szabható ki, mely az államkincstár részére fizetendő ... Adalék az uzsora vétségének tényálladékához ... ... Közösülésre valő csábítás vagy személyes szabadságnak megsértése ? A rágalmazás vétségét csak a ténybeli állitások valótlansága, nem pedig való tényekből vont nem helyes következtetés állapítja meg A büntető eljárásban van-e ügygondnok kirendelésének helye ? Az aggkor befolyása a nemi ösztön kielégítési módjára. (Senilis dementia). Perújítás elutasítása, daczára a szakértői véleménynek, mely szerint elitélt a tett elkövetésekor akarata szabad elhatározásában akadályozva volt . . ... A hatósághoz beadóit interpelláció által elkövetett rágalmazás. A vádhatározatban jogerejüleg megállapított ténykörülményekkel szemben mily állása van az alsóbiróságnak .... . . Nem sikkasztás, hanem jogtalan elsajátításként (vtk. 368.) minősítendő vádlott azon ténykedése, hogy a tulajdonát képező, de harmadik személy tartozása fejében nála bíróilag lefoglalt ingó dolgot — igényper indítása nélkül — elidegeníti . Rábeszélés folytán tett beismerő vallomás visszavonása, mely a vizsgálat adataival is ellenkezik, indokoltnak tekinthető. Csendőrségi vallatás . . ...... . . . . A ki az illető vagyonjogokat nem akarja megszerezni, az nem követi el a B. T. K. 386. ?;-ába ütköző csalást (vagyonelvonás végrehajtás esetén) .... ........ A bukott cégnek azon tagja, a ki az üzletvezetésben nem vett részt, a bukás címén büntetőjogilag nem felelős. A zálogjogilag bekeblezett követelés kifizetése céljából történt eladások is a btk. 414. §-ának 1. pontja alá esnek, ha a bukott az eladás idején fizetésképtelenségét tudta. A b'k. 414. §-ának 3. pontja alá esik az, ha a bukott, tudva fizetésképtelenségét, többi hitelezőinek megkárosítása céljából lejárt valódi tartozását kifizeti, avagy kézizálog adása mellett hitelt vesz igénybe. A hitelezők megkárosítására irányuló szándék külön bizonyítás tárgyát nem képezi, hanem az vagyonelvonás esetén, ezen tény által is kellőleg bizonyítottnak tekintendő. A bíróság bukás esetén a 414. §-nak olyan pontja alapján is mondhatja bűnösnek a vádlottat, mely pontra nézve a kir. ügyész vádját elejtette ; A kir. törvényszékek hatásköréhez utalt bűnvádi ügyekben a bizonyítási eljárás súlypontja a szóbeliségre és közvetlenségre s az összbizonyitási anyag összpontosítására alapított fő- vagy végtárgyalásra van fektetve. Lényeges eljárási hibát követ el tehát a törvényszék, ha vádlott bűnösségének megítéléséhez fontos körülmények kiderítését, a végtárgyalás során, kimerítő teljességgel meg nem állapítja Párbaj vétségének elkövetésénél enyhítő körülményként társadalmi előítélet kényszerítő súlya fel nem hozható. Mert épen az előítéletre való tekintettel vette ki ezen bűncselekvényt a személybiztonság elleni egyéb bűnesetek sorából. így tehát egy ugyanazon indok, mely már a minősítésnél figyelembe vétetett, másodízben enyhítő körülményként nem szerepelhet Vádlott, midőn tőle törvényesen el nem vált, de tényleg külön válva élő feleségét erőszakkal kocsijára emeli, hogy őt házához visszatérésre kényszerítse, sem a személyes szabadság megsértésének bűntettét, de egyáltalában büntetendő cselekményt el nem követ A részesség kérdéséhez erőszakos nemi közösülés esetében. — Kísérlet. — Indítvány. — Vádelv. — Bűntett vagy vétség ? . . A lakásba való belépést az által is meg lehet tiltani, ha a belépni 22 •_:! 91 92 23 92 96 96 98 99 99 100 100 103 103 108 110 110 •_'s 11 1 29 11! akaró előtt az ajtó betétetik ; ezen tilalom megsértése magánlaksértést képez . . . . Ha a bérbeadó kétségtelen lejárt bérkövetelése fejében, a fizetési határnap eredménytelen eltelte után, a neki zálogul átadott ingókat eladja, nem követ el büntetendő cselekményt . . Mikor lehet a vádhatározat hozatalának mellőzésével vádlottat közvetlenül idézni végtárgyalás elé ? . Hamisított váltónak a hitelező és annak képviselője által a kifizetés után és a hamisításról való értesülés után történt megsemmisítése nem képez büntetendő cselekményt Vádhatározatot jóváhagyó felsőbb bírósági végzésben utasítás a végtárgyalás bizonyító anyagának iránya tárgyában . . . . Adalék a vétlen önvédelem tanához. Nem zárja ki a vétlen önvédelem esetét azon körülmény, hogy vádlott a fenyegető jogtalan megtámadás elől futás által menekülhetett volna'i'«íuw>ígjví ; «• y-i »• :...•*,<!&.v<f.rv*i Igazolás bűnügyekben Jogos védelemben elkövetett testi sértés és fenyegetés ; jogos védelem esetén a kir. Curia az 1883. évi VI. t.-c. 1. pontja alapján a járásbíróságokhoz utasított ügyet felülvizsgálja .... A törvényes zálogjoggal biró hitelezőnek azon cselekménye, hogy a zálogtárgyak eladását <L polgári eljárási szabályokban megjelölt bírói ut mellőzésével eszközölte, adósa irányában esetleg csak magánjogi felelősséget eredményezhet, de egymagában a btkv. súlya alá eső cselekmény tényálladékát nem állapítja 29 115 116 120 özam 30 K ivatalnok azon cselekménye, hogy harmadik részére érkezett és hivatalos pénzt tartalmazó postautalványra e harmadik kézjegyét és nevét a címzett tudta és beleegyezése nélkül reá irja, egyúttal az utalvány vételének elismeréséül a kézbesítési könyvbe a címzett nevét is oda irja, azután a felvett pénzt saját céljaira felhasználja, nem a hivatali sikkasztás, hanem a btk. 391. §-ába ütköző és 392. Sj. szerint minősülő közokirathamisitás bűntettének tényálladékát állapítja meg Adalék a btk. 336. §. 1. pontja szerinti lopás bűntettének fogalommeghatározásához. A vallás szertartásaihoz tartozó tárgyaknak csupán azok tekinthetők, melyek az isteni tisztelet megtartásakor a vallás-szertartást vezetők, vagy azok segédei által, az illető felekezet szabványai szerint használtatnak, de nem azon tárgyak is, melyek az egyes hivek által, ezek ájtatosságának gyakorlatára használtatnak és ezek tulajdonát képezik ... A ki az ellopni szándékolt pénzhez csak hozzányúlt, de e pillanatban megzavartatván, a pénzt nem vette el, a lopás kísérletében bűnös. (1888. márczius 14-én, 1887. évi 6,933.. sz.) Ravasz fondorlat kiskorú által tett váltóaláirásnál; indilványi határidő a váltó behajthatlansájíának tudomásával kezdődik . . . Eljárási gyakorlatunk szerint a házkutatás foganatosítása ellen emelt panasz tárgyában hozott törvényszéki határozat ellen, fokozatos felebbezés nem érvényesíthető . . . . .... Azon körülmény, hogy a mást sértő, esetleg állását veszélyeztető állítást valaki mástól hallotta és nem maga koholta ki. de nem tudva annak valódiságát, mint tényt, mégis tovább beszélte, sőt a felsőséghez intézett feljelentésében is, mint tényt állította ; az állítás valótlansága esetében ennek rágalmazó voltát nem szünteti meg .... . . .......... Xem képez minősített lopást, ha a helyiség, melyből a tárgy ellopatott, csak oly zárral volt elzárva, mely nem kulcs, hanem egyszerű nyomás által volt már felnyitható .... A polgári perrendtartásban az eskü letételére nézve rendelt alakszerűségek, jegyzőkönyv felvétele, abba az eskü szövegének szószerinti felvétele, figyelmeztetés a hamis eskü következményeire stb. pontosan megtartandók, mert ha azok egyike is elmulasztatott, a büntető biró hamis eskü miatt nem büntetheti az esküt tevőt akkor sem, ha az esküvel megerősített tény nem volna való . . .... . Erőszakos nemi közösülés és szemérem elleni bűntett közti különbség Rendőrség jogköre kétes hirű házakban talált egyének letartóztatá120 128 127 128 131 132 34 136 :{."> 139 139 144 147 151 152 154 39 154 A községi birónak, mint a községekben a közrendó'rséget kezelő közegnek joga van az elöljáróság hivatalos helyiségében, az elöljáróság tekintélyét sértő magaviseletet tanúsító egyénnel szemben rendbüntetést alkalmazni 40 159 A hűtlen kezelés bűntette, ha nem nyilvános állásban levő személy követi el, magánvád tárgyául szolgál 40 159 Hamis tanuzás akkor is forog fenn, ha a tanú által saját tapasztalata gyanánt állított tény való, de a tanú nem volt jelen, midőn a tény történt 40 159 Aprópénz összegyűjtésére használt cseréppersely nem tekinthető oly készületnek, a melyről a btkv. 336. §-ának 3. pontja rendelkezik. (1888. szeptember 5. 276. sz.) . . ... .41 163 Váltóhamisítás elkövetése helyéül nem a kelet helye, hanem azon hely tekintendő, a hol a váltónak érvényesítése, behajtása megkiséreltetik. — Illetékességi összeütközési kérdésekben a kir. ítélőtábla határozata ellen további felebbezésnek helye nincs 41 163 Teljesen kikötött fedezeti váltónak megállapodásellenes felhasználása nem képez büntetendő cselekményt . . . 41 163