A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / Tartalommutató

18 A gyülekezet büntető jogi fogalmának meghatározása nemcsak hogy &im Lap össze nem függ a gyülekezetnek a hatóságuál előre be, vagy be nem jelentésével, sőt teljesen közömbös ama körülmény is, hogy mi okból keletkezett a gyülekezet. A m. kir. Curia (1888. szeptember hó 25-én, 1,183/B. 1888.) : (izgatás vétsége miatt vádolt H. János elleni bűnügyben) stb 41 104 A btk. 84. §-ába ütköző közrend elleni kihágás a btk. 172. §-ába ütköző vétség tényálladéka mellett külön cselekményt nem ké­pezhet. A m. kir. Curia (1888. szeptember hó 28-án, 860/B. 1888.) : (izgatás miatt vádolt K. Emil és B. György elleni bűn­ügyben) stb . . . 41 1G4 A fennálló törvényes joggyakorlathoz képest hivatalból üldözendő vétség miatt indilott bűnvádi ügyben a sértett fél által hasz­nált felebbezés mindig joghatálylyal bir, ha a vizsgálatot meg­szüntető határozat, vagy vádlottat felmentő Ítélet ellen a kir. ügyész nem felebbez. A m. kir. Curia (1888. szeptember 20-án, 3,805/B. 1888.) : (gondatlanság által okozott testi sértés vét­sége miatt vádolt Sch. Jakab és K. Adolf elleni bűnügyben) 41 164 Súlyosabb beszámitású bűncselekedetnél közvetlen idézés külön vádhatározat mellőzésével és védő kirendelésének hiánya semmi­ségi okot képez ... , 42 167 Azon körülmény, miszerint a kir. ügyé>z vádját elejtette és sértett fél sem kérte vádlott megbüntetését, szemben a kárigények meg­állapítására nézve bejelentett felebbezéssel, nem szolgálhat in­dokul az ügy érdemben való felülvizsgálat mellőzésére . . 42 167 Adalék a tettesség és részesség fogalommeghatározásához . . 42 167 A sértettnek megítélt kártérítési összegnek a sértett tetszése szerint való hovaforditás iránti intézkedés nem tartozik a bíróság hatáskörébe .... 42 168 A büntető bíróság köteles károsultnak az ő magánjogi igényei érvé­nyesítése végett az azok alapját képező ítéletet, ha netán az iratok más bíróságnál volnának, hivatalból megszerezni és nem utasíthatja a felet, hogy ez szerezze azt meg magának . 43 171 Uzsora vádja esetén mindig bebizonyítandó, hogy a kérdéses hite­lezés az adós anyagi romlását előidézni vagy fokozni képes 43 171 Ha valaki egy cselédet bujt fel gazdájától való lopásra, azonban a cseléd ellen gazdája indítványának hiánya miatt az eljárást meg­szüntetni kell, ez nem oly körülmény, melynél fogva a lopást a felbujtó ellenében már egyszerű és nem minősitettlopásnak kellene megállapítani . . . 43 171 Rélyegrövidités ügyvéd által elkövetve ... ... 43 171 A bár hamisan letett eskü csak akkor képez büntetendő cselek­ményt, ha azt a birói hatáskörrel felruházott személy vette ki. Nem büntethető tehát tszéki jegyző által kivett, bár hamis eskü . . . . . 44 175 A bírósági végrehajtó csak a hivatalánál fogva átvett pénzt tartozik letétbe helyezni. Ha a nem ekkép átvett pénzt megtartja és a felet, mihelyt ez kívánja, kielégíti, sikkasztás nem mondható ki. Hivatalánál fogva átvettnek pedig pénz csak azon esetben tekinthető, ha az átvétel foglalás vagy árverés foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bármelyikének elháritása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás vagy árverés foga­natosítandó lett volna. A biztosítási végrehajtás foganatosítása után letett összeg ide feltétlenül nem sorozható. (1888. jun. 1., 8.452, sz. a.) 44 176 Hatóságnál leendő feljelentéssel való fenyegetés nem tartozik az erőszak ama fogalma alá, a mely a btkv. 350. §. szerint a zsa­rolás minősítéséhez megkívántatik 44 176 Kuruzslás által és közben okozott súlyos testi sértés csak a btk. 310. §-a alapján büntetendő ; halmazat ez esetben nem forog fenn . . . ! 45 179 Takarékpénztár ellen rágalmazás. — Az indítvány ily esetben nem a társaság által annak nevében, hanem intézői által saját sze­mélyükben teendő ... ... .46 183 Adalék a hivatalos közeg megvesztegetéséhez. (BTK. 470. §.) . . 46 183 Azon jogelv, hogy a birói határozatban való megnyugvását köz­vádló nem vonhatja vissza, áll a magánvádlóra is, mivel a meg­nyugvás kijelentése által a vádlottnak vádon kivül helyezése jogerejűvé vált . ... . . 46 18 ! Ujrafelvétel bukás esetén 46 1*4 A csősz nem tartozik azon személyek közé, kik a btk. 461. §-a szerint büntetőjogi értelemben egyedül tekinthetők közhivatal­nokoknak s így cselekedete a btk 471. §-a alá egyáltalán nem vonható . ... 47 187 Az, a ki a lopásnál a bennlevő tettestől künn a tárgyat előzetes megegyezés szerint átveszi, nem tettestárs, hanem segéd . . 47 187 Kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetében a viszonvád az elévülési határidőn belül és a vádlott ellen folytatott eljárás keretén kivül, külön önálló panasz utján is érvényesíthető . 47 187 Emberölés esetén kártérítést csak azon személyek követelhetnek, kik­nek tartásáról az elhunytnak gondoskodni törvényen alapuló kötelessége volt. Ilyenekként, külön körülmények igazolása nélkül, a szülők és testvérek nem tekinthetők 48 191 Tekintve, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv, mint közokirat, mind­addig, mig valótlansága kimutatva nincs, teljes bizonyí­tékul szolgál, nem elegendő végrehajtónak egyszerű kijelen­tése, hogy nem emlékszik, vájjon vádlottat a lefoglalt tárgyak elidegenitésétől eltiltotta-e vagy sem ? arra, hogy ezen, a jegyző­könyv nyomtatott szövegében előforduló kitételt megerőtlenitse és igy az eljárás ez alapon büntettessek Azon ügynök, ki megbízás nélkül, vagy megbízásának elvesztése után a felektől pénzt vesz föl, nem gazdája, hanem a felek kárára követ el csalást N'em bűnsegédkezés, hanem tettességnek minősítendő azon vádlot­tak ténykedése, kik az előzetesen közös elhatározással terve­zett lopás együttes elkövetésénél csak őrt állottak és tolvajtár­suknak az ellopott holmi elvitelében segédkeztek . ... A sértett fél ügyvéd által képviseltetheti magát a tárgyaláson s ez esetben a vád fentartása szempontjából személyes megjelenése nem követelhető ... . A városi rendőrnek, az éjjeli őrjárat vezetése alkalmával történt bántalmazása hatóság elleni erőszak bűntettét képezi . . Pénzügyőri felvigyázó által a szolgálati szabályzatban foglalt tilalom dacára, felektől felvett bírságpénz elsikkasztása nem hivatalos sikkasztás bűntettét képezi, hanem a btk. 355. §-ba ütköző sikkasztás tényálladékát állapítja meg . . ... Hatóság által követett túlszigorú eljárás által okozott felháborodás, mint nyomós enyhítő körülmény hatóság elleni erőszak bűn­tetténél Uzsorás elnevezés becsületsértő ; rágalmazást csak akkor képez, ha határozott uzsoráskodási tény hozatott fel . . Másra kiszabott szabadságvesztés kitöltése Halált eredményezett súlyos testi sértés bűntette esetén sértett fél hozzátartozói javára a btk. 311. §-a alapján egyszer s minden­korra megállapítandó tőke, avagy évjáradék közötti választási jog kit illet ? Gátló körülmény hiányában egyszer s mindenkorra fedezendő tőke állapítandó meg ...... d) Ügyvédi rendtartási ügyekben. A valamely ügyvéd részére kirendelt ügy-gondnok díjai megállapítása nem az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozik Az ügyvéd ügyeiben segédei által rendszeresen űzött bélyegrövidi­tések miatt maga az ügyvéd is fegyelmileg vád alá helyez­hető . . . ....... A megyei tisztviselőknek az ügyvédjelölti lajstromba való bejegyzése mily körülmények közt engedhető meg ? . . . . .... Ha az ügyvéd, még mielőtt a büntetó'-biróság által jogerejüleg az ügyvédségtől elmozdittatott, önként le is mond az ügyvédségről és törölteti is magát az ügyvédek lajstromából, a fegyelmi bíróság mégis köteles mindazon intézkedéseket megtenni, melyek megteendők volnának az esetben, ha az önkénytes lemondás előzőleg be nem következett volna ....... Pánszláv üzelmek fegyelmi vétséget állapítanak meg ... Az ügyvédjelöltek lajstromába bejegyezhető utólagosan is az ügyvéd­jelölt azon gyakorlata tekintetében is, melyet a bejegyzés idejét megelőzőleg töltött, de ez kellőkép bizonyítandó ...... Azon ügyvéd, a ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt ille­tékes fegyelmi bírósága, nem pedig a magát sértve érző bíró­ság által fenyítendő . . . Nem szolgálhat az ügyvédség lajstromába való felyétel megtagadá­sára indokul azon körülmény, hogy a folyamodó ellen jogerős fegyelmi Ítélettel megállapittatott, miszerint általa járásbirói minőségben kézhez vett pénzeket szabályellenesen kezelte és a kötelességszerű ellenőrzést elmulasztotta Méltó felháborodásban használt, bár sértő kifejezések minősítése . Fegyelmi vétséget képez, ha az ügyvédi kamara elnöke és titkára a hatáskörükbe utalt ügyekben nem járnak el oly pontosan és hiven, mint magánfelektó'l elvállalt egyéb ügyekben .... Az ügyvédség gyakorlatátóli felfüggesztés csak jogerőssé vált vád­határozat alapján mondható ki . . ...... A fegyelmi eljárás elrendeléséhez is szükséges azon körülmény, hogy a panaszolt ügyvéd a] hélyegcsonkitásokat rendszeresen és mintegy üzletszerűleg űzze és hogy ez által megbízóinak valóban kárt is okozott A fegyelmi bíróságnak azon intézkedése, melylyel az iratoknak a választmányhoz való áttételét rendelte el a 73. §-nak esetleges alkalmazása miatt, nem tartalmaz olyan intézkedést, mely jog­orvoslattal megtámadható volna • . . Habár bizonyítva is van, hogy a bíróság ellen használt sértő kifeje­zések jogos elkeseredésben használtattak, azok miatt mégis az ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás megindítandó A fegyelmi vétség büntethetősége két év alatt azon időponttól szá­mítva évül el, midőn a vétség alapját képező cselekvés vagy mulasztás történt. A magánfélnek kártérítési. keresete pedig két év alatt azon időpont­tól számítva évül el, midőn a kár tudomására jutott Az ügyvédnek azon mulasztása, hogy a fegyelmi bíróság, illetőleg annak kiküldött vizsgáló biztosa előtt, habár ismételt idéztetés következtében sem jelent meg, nem képez fegyelmi vétséget Az ügyvéd által a bíróság ellen használt sértő kifejezések tárgyi ismérvei . . . '.** rrr' '.1

Next

/
Thumbnails
Contents