A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / Tartalommutató

1 5 ''^szeget, hanem csak oly módon, hogy kezestársai mindegyiké- s"m ol csak a követelés harmadrészét követelheti, mert az ő reá eso harmadrész a követelésnek általa történt beváltása által elenyészett 44 Valamely, a váltótörvényszék illetősége alá nem tartozó váltón alapuló követelés valósága és fennállása ellen tett kifogással szemben a hitelezőt terheli a követelés fennállásának, illetve annak bizonyítása, hogy az adós a váltóban kitett értéket megkapta. (1888. szept. 11. 847. sz. a.) . 44 Alkalmi egyesüléssel szerződő személyek jogviszonya az egyes résztvevőkhez . . 44 A kereskedelmi törvény 351. és 352. §-aiban foglalt intézkedések melyek az eladónak a késedelmes vevő ellenében az árú átadása előtt gyakorolható jogait szabályozzák, az eladót nem jogosítják fel arra. hogy az ügylettől való elállás esetében kártérítést, vagy bármely esetben is az árúnak tovább eladása nélkül árkülönbözetet követelhessen 44 A tőzsdebiróság illetékessége nem tekintethetik határozottan kikötöttnek, ha a kötlevélben csak »eventuell aultauchende Differenzen werden von dem Börsenschiedsgerichte geschliohtet < kifejezések foglaltatnak 44 Az eladó késedelme esetében a vevő által követelhető kártérítés tekintetében az árúnak valóságos értéke teljesen közömbös. Oly árúknál ugyanis, melyeknek tőzsdei vagy piaci ára van, igazolható esetleges nagyobb kárán felül azon különbözetet követelheti a vevő. mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaci vagy tőzsdei ár közt mutatkozik, más árúknál pedig egvéb bizonyítható kárán kivül csak azon összegei igényelheti, mely az eladó késedelmessége folytán a vevő által tényleg beszerzett árúknak igazolt vételára és a szerződési ár közti különbözetet képezi (Kt. 353., 356. §.) A jogalapváltoztatás fogalmához . . 45 Habár a hitelező és adós között valamely követelés megfizetése tekintetében oly egyezség jött létre, hogy a tartozási összeg részletekben törlesztendő és a részletfizetés elmulasztása esetén a hitelező az eredeti egész követelést érvényesíteni jogosítva legyen, az adós ellen megnyitott csőd után esedékessé vált részletfizetések megszűnte a csődtömeg terhére fel nem róvható és ezen fizetési mulasztásból a hitelezőnek követelési josja a? egész követelési összegre fel nem éled. (Kir. Curia 1888. okL 3. 630. sz.) 45 Lényeges kellék hiányában szenved azon váltó, a melynél a lejárati idő korábbi a kiállitás napjánál 4C Közadósnak a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvénye, melylyel adósságát nem ugy, mint kötelezve volt. készpénzben, hanem árúk átadásával, tehát oly módon törlesztette, a mely módon való törlesztésre kötelezve nem volt, a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján megtámadható. Ezen esetben az ugyanis a törvényes vélelem, hogy közadós részéről árúinak a válságos időt megelőzőleg vállalt ily irányú kötelezettség nélkül történt emez elidegenítése a hitelezőket károsító szándékkal történt. (Kir. Curia 18*8. szept. 20. 767. sz.) . . 4fi Valamely lényegtelen s minden következmény nélkül maradt betegségnek elhallgatása a biztosítási szerződés érvényességének megtámadására jogos alapul nem szolgálhat 4fi Váltóügyletben hozott sommás végzés ellen perújításnak nincs helye A perújítás megengedhetősége képezheti-e hivatalból vizsgálat tárgyát? 46 A könyvvezetés körül mutat'cozó szabálytalanságok önmagukban, a könyvvezetésre való alkalmatlanságot még nem bizonyítanak akkor, midőn a könyvvivő a könyvvezetést főnöke felügyelete mellett végezte . . 47 Értékpapírok hitelre való vétele bizományos által azon kikötés alatt, hogy ha a megbízó kellő időben fedezetet nem küld, a bizományos a megbízó rovására eladhassa. A fedezeti vételi és eladási ár közötti külöubség a bizományosnak megtérítendő a megbízó által akkor is, ha a megvett értékpapírokat tényleg át sem vette, sem a fedezetileg eladott értékpapírokat át nem adta. Felperesnek elutasítása esetére való költségben marasztalása, dacára annak, hogy alperes az alsóbirósági Ítéletek ellen, melyekkel felperes elutasittatván. a költségek különösen megszün tettettek, nem is felebbezett ... 47 Versenytilalom a közkereseti társaság tagjaira nézve. — E tilalom nem jogosítja fel a társaságot a versenyüzlet beszüntetésének kérelmezésére, hanem jogosítva van a társulat, a versenyző tag által kötött minden egyes üzlet átengedését és e mellett az ezen üzletből származó kár megtérítését követelni. Evvel párhuzamban érintetlenül fennáll a versenyző tagnak a társaságból való kizáratása iránti külön jog is 4s A váltókezesség a váltó elévülésével megszűnik. A kezes ellen gazdagodási keresetet nem lehet indítani . . 4S Ha az eladott kazal széna tényleg át nem is adatott még vevőnek, ile vevő nyilatkozataiból és az eladás körülményeiből következtethető, hogy vevő azt tulajdonának tekintette és a széna ilykép még az eladó birlalásában maradván, ott tüz által elLap 194 19l> 51 202 51 203 206 206 206 52 Lap I pusztult, vevő mégis tartozik a vételárt megfizetni, mert ót éri Szám mint tulajdonost a tűzkár 49 Ha a biztosítási ügynök az ajánlat aláírásakor oly engedményeket 174 tesz, melyekről maga az ajánlat hallgat, ugy ezen Ígéretek a biztosító-társulattal szemben, kire nézve csak a kezéhez jutott ajánlat lehet irányadó, figyelembe még beigazolás esetében sem vétethetnek 50 I A kereskedelmi biróság illetékességét nem állapítja meg oly fuva174 I rozónak ügylete, ki csak fuvarozási eszközeinek bérlete iránt köt szerződést . 50 198 174 Azon megállapodás, hogy vevő az eladót a vételár megfizetésén felül az értékesítésből esetleg mutatkozó nyereségben is részesíteni fogja, az adásvevési szerződés természetét meg nem változtatja. j Megromlásnak ki nem tett kereskedelmi árúc?ikkek rendes értékesítésének célszerű módja nem a közárverés, hanem azok üzlet174 szerű elárusitása .j(J 19*5 11a a vasúttársaság az árú szállítására határozott fuvaridőt kikötött és azt meg nem tartja, ugy a fuvaridő elmulasztásából származó nemesak minden kárt, de az elmaradt hasznot is tartozik meg175 ] téríteni , A csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg a főeskővel akkor, ha nnm forog fenn aggály arra nézve, hogy a közadós a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja . Valamely szerződés nem teljesítése folytán eszközöli fedezeti vételnél is tartozik a vevő a rendes kereskedői gondossággal eljárni, következőleg * fedezeti vételt a szerződés teljesítésének megtagadása után haladéktalanul eszközölni ; Felszámolási jegyzőkönyv alapján kért végrehajtás elrendelése felől határozni a csődbíróság illetékes 178 . Nyilvánkönyvi jogok kérkedés s ez alapon felhívási per tárgyát nem képezik .... ... c) Bűn ügyekben A kereskedő, a ki vevőjét a mértékben megrövidíti, nem követ el csalást ; ha a lakó a házbért nem fizeti, a háziúr a lakás ajtajának kiszedése által nem követ el büntetendő cselekményt. A bűnvádi vizsgálatoknál követendő eljárás Perbeli egvezség által ítélet nélkül megállapított esküre nézve, az 179 eskü hamissága miatt nem tehető folyamatba a bűnvádi eljárás 182 Olvasóegyleti inditványkönyvben tett kizárási indítvány, mint becsületsértés Az iskolai tanító fegyelmi joga az iskolás gyermekekkel szemben ...... A btk. 228. §-ában emiitett "büntető eljárás" alatt nemcsak a bűnv.idi, hanem a fegyelmi eljárás is értendő Ha a bukott hitelezőit teljesen kielégítette, bukása nem büntethető ; ha a bejegyzett kereskedő kereskedelmi ügyleteket nem kötött, mérleget és leltárt sem köteles készíteni 3 11 Súlyos testi sértés esetében — a mennyiben több sértés történt, 1 v2 azonban megállapítható, hogy melyik sértés melyik vádlott által követtetett el — a szakvéleménynek nemcsak arra kell kiterjednie, hogy általában hány nap szükséges a felépüléshez, 182 hanem arra, hogy minden sértés külön-külön hány napot igényel ... S 11 Azon hivatalnok, a ki hivatalos teendőihez nem tartozó cselek1SJ ményt, bár a hivatalos alak megtartása mellett végez s ez által magának jogtalan vagyoni hasznot szerez, nem hivatali hatalommal visszaélést, hanem csalást követ el . . ... 4 15 I A vizsgálat folytatása vagy megszüntetése iránt a vizsgáló biró 187 i csak véleményt mond és csakis a törvényszék jogosított e kérdésben határozhatni . 4 16 A kir. ügyésznek, ha egyszer kijelentette az ítéletben való belenyugvását, többé nincsen joga ezen kijelentést visszavonni . . 5 19 A váltóbirtokos ellen annak kell a megállapodásellenes használatot bizonyítani, a ki a használatot jogellenesnek mondja . 5 19 í'gyvéd által elkövetett sikkasztás elévülésének megállapításánál az elévülési idő a pénz átvételét követő napon kezdődik ... 5 20 ' A btk. 413- §-a alá esik azon cselekmény is, melylyel valaki más gyárosnak iparjegyét, vagy az árúcikknek bizonyos, a gyáros által meghatározott elnevezését ugyanazon gyáros, bár hason187 értékű, de más minőségű és más elnevezésű árúcikkére alkalmazza. — A 413. S-ba foglalt bűncselekmény fogalmánoz nem kívántatik meg az, hogy a cselekmény által a másik gyárosnak kár okoztassék. — Az üzlet főnökének felelősségi kérdése alkalmazottjainak büntetendő cselekményeiért. — A vádemelés megoszthatóságának kérdése 6 A fölbujtó és a fölbujtott közti psychikai viszony .... 6 190 I Miután a hordó csak a szállított szesz elhelyezésére, nem pedig annak megőrzésére szolgál, a fuvaros, ki a hordó kifurása 191 | utján 1 frt 20 krnyi értékű szeszt eltulajdonít, csak a kihágási btk. 126. §-a szerint minősülő tulajdon elleni kihágásban mondható ki vétkesnek, nem pedig a 336. § szerint minősülő lopás bűntettében 7 A btk. 311. §-a rendelkezései az illető egész fejezetre kiterjedvén : 23 24