A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 9. szám - A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 9. számához. Budapest, 1888. február 26-án. Köztörvényi ügyekben. Engedmény joghatálya nz adós értesítése előtt. A pécsi kir. járásbíróság:: Igénylő keresetének hely adatik s a 10,670/1885. számú végzéssel az 1881. évi LX. t.-c. 84. §-a szerint le- s másodrendű alperes részére felülfoglalt, a kremsieri érseki pénztárból Sch .... Annát illetett s ugyancsak G . . .. János részére lefoglalva volt követelés foglaltató felekkel szemben a birói zár alól feloldatik. Indokok: Minthogy igénylő a becsatolt 292/1885. számú közjegyzői okirattal a lefoglalt követelésnek tulajdonúi lett megszerzését kimutatta s igy későbbi foglalás által törvényszerű zálogjog nem szerezhető: ugyanazért a keresetnek helyt adni s az 1881. évi LX. t.-c. 90. §-ához képest a foglalási zárt megszüntetni kellett. (1886. márczius 31-én 1,693. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, igénylő felperest keresetével elutasítja. Indokok : Az engedmény jogi természeténél fogva kétoldalú szerződés lévén, s ennélfogva ahhoz úgy az engedményezőnek hozzájárulása, valamint az engedményesnek hozzájárulása is megkívántatván, végrehaitást szenvedőknek az A. alatt felmutatott közjegvzöi okiratban foglalt egyoldalú nyilatkozata által az engedménvezési ügvlet s illetve a kérdéses követelés tulajdonjogi átruházásnak létrejötte, törvényszerűen igazoltnak nem tekinthető. Miért is felperes igénye a fenthivatkozott közjegyzői okirat alapján megállapítható nem lévén: őt, a neheztelt elsőbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett keresetével elutasítani kellett. .1887. március 4-én 31,142/1886. sz.) A m. kir Curia : A budapesti kir. itélö tábla ítélete helybenhagyatik; mert alperesek a letétben végrehajtást szenvedett tulajdonaképen kezelt összegre a végrehajtási zálogolást korábban foganatosították, mintsem felperes, ámbár zálogolás előtt nyert engedmény alapján, tulajdoni jogát a letétet kezelő biróságnál bejelentette, illetőleg érvényesítette volna. (1887-ik évi deczember hó 29-én 4,314. szám.) Rendes eljárásban a felek ügyvédi képviselet nélkül is és a pertárnok előtt birói egyezséget köthetnek.* A nagyszebeni kir. törvényszék : Talmacsel községe felperes azon kereseti kéréssel, miszerint a Bocza község által mint felperes által Talmacsel községe ellen mint alperes ellen a »Farkasc nevű havas tulajdonjogának elismerése iránt 1882. évi 6,688. szám alatt indított perben 1883. évi január hó 19-én a nagyszebeni kir. törvényszék pertárában megkötött birói egyezség, mint törvénvellenesen kötött, érvénytelennek és semmisnek nyilvánittassék, elutasittatik. Indokok: A felperesi község az 1883. évi július 19-én ezen kir. törvényszék pertárában a peres felek közt kötött birói egyezséget a keresetben felhozottak szerint azon oknál fogva támadja meg, mert a Talmacsel községe azon egyezség kötése alkalmával nem ügyvéd által volt képviselve, mi az 1881. évi LIX. t.-c. 12. íjában foglalt szabálylyal ellenkezik, és mert a pertárnok elmulasztotta volt a perrendtartás 87. §-a értelméhez képest a Talmacsel községe nevében megjelent személyeket, illetve Talmacsel községet ügyvéd általi képviseltetésre utalni.. Az egyezség jogérvényessége ellen emelt ellenvetés azonban el nem fogadható; mert az idézett törvény ügyvédek általi képviseltetést csak a rendes pereljárásra szabja elő, ez pedig csak a perrendtartás 130. §-ában szabályozott perfelvétellel lép be; ha pedig alperes a perbe nem bocsátkozik, a peres felek a pert fel nem veszik, hanem egyezségre lépnek és felperes keresetétől eláll, akkor a peres eljárás sem következett be. Felperes csak végiratában nyilatkoztatta ki tagadását annak, miszerint a kérdésben forgó egyezség kötésénél az őt képviselő három községi ember * A »Jog« mult évi folyamának 22. és 26. számaiban ezen kérdéssel behatóan foglalkoztak dr. Kein Adolf és Onaciu Sándor tisztelt munkatársaink. törvényes felhatalmazással birt volna Talmacsel községe részéről, a perrendt. 64. és 137. §§-ai értelmében mint elkésett, tekintetbe nem vehető; azonban ettől eltekintve is kötelessége lett volna felperesnek nemcsak tagadni, hanem ha kérésének alapjául tenni kívánta azt, hogy az egyezség kötésénél mint megbizottjai működő személyek törvényes meghatalmazással nem bírtak, ezen körülményt bizonyítani, bizonyítani tehát, hogy ő ezen személyeket egyezség kötésére nem bizta meg, de ezen bizonyítást nem teljesítette. (1886. deczember 9-én 2,955. szám.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítélete mcgváltoztatik és a Boicza községe ellen a »Farkas« nevű havashozi tulajdonjogának elismerése iránt 6,688/1882. számú keresettel indított perben 1883. évi január 19-én a pertárban felvett birói egyezség érvénytelennek és semmisnek nyilvánittatik. Indokok: Az ítélet rendelkező részében megjelölt birói egyezség felperes kérelme folytán érvénytelennek és semmisnek volt nyilvánítandó azért, mert egyfelől Talmacsel községe azon birói egyezség felvétele alkalmával a perrendt. 87. §-a és az 1881. évi LlX-ik törvénycikk 12-ik §-ában irt szabályok ellenében nem volt szabályszerűen ügyvéd által képviselve, hanem csak három községi tag által; már pedig birói egyezséget, ha a felek ügyvéd által képviselve nincsenek, a rendes eljárásban jogérvényesen csak bíró veheti fel ; jelen esetben azonban a kérdéses egyezség nem bíró által, hanem csak a pertárnok által vétetett fel ; és végül, mert az egyezség megkötésére az ált. polg. törvénykönyv 1008. §-a értelmében arra szóló különös meghatalmazvány kívántatik; jelen esetben pedig a Talmacsel községe részéről 1883. évi január 19-én kiállított meghatalmazványban az abban megjelölt három községbeli személy meghatalmazva nem lett egyezség megkötésére. (1887. május 2-án 386. szám.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az ügy érdemére nézve az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok : Az ügy érdemére nézve helybenhagyandó volt az elsőbiróság ítélete annak indokaiból és kütönösen még azért is, mert felperes a kereset alapját arra fektetvén, hogy Boica községe által a Talmacsel községe ellen a »Farkas« nevű havashozi tulajdonjogának elismerése iránt 6,688/1882. számú keresettel indított perben 1883. január 19-én a pertárban felvett birói egyezség megkötése alkalmával Talmacsel községe a perrendtartás 87. §-a s illetőleg az 1881. évi LIX. t.-c. 12. §-ában irt intézkedések ellenében nem volt szabályszerűen ügyvéd által képviselve, és hogy a kérdéses egyezség nem biró által, hanem csak a pertárnok részéről vétetett fel, azt következteti, hogy azon egyezség, mely által nevezett Talmacsel községe károsítva lett volna, érvénytelen és semmisnek lenne nyilvánítandó ; ámde a perrendszabályok sehol sem tartalmaznak oly intézkedést, melynél fogva a felek között keletkezhető birói egyezség csak a felek ügyvédeinek közbenjárása mellett bírhatnának joghatálylyal; felperes pedig nem is állítja s annál kevésbé igazolja azt, hogy az egyezség nem az azt megkötő felek akarata szerint vétetett fel, és nem is jelöli ki, hogy miben állana az állitólagos károsítás? De nem áll felperesnek azon kifogása sem, hogy az egyezség nem bíróságilag vétetett volna fel; mert rendes eljárásban minden peibeszéd, következőleg az ottan a felek között keletkezhető egyezség is a perrendtartás 146. és 149. §§-ai értelmében a pertárnok által vétetik fel, a ki az arról felvett és a felek, úgyszintén a pertárnok által aláirt jegyzőkönyvet a bíróságnak beadja, mi felett azután a bíróság az ügy állásához képest határoz; mindez pedig a fenforgó esetben szabályszerűen megtörtént, még pedig azon befejezés mellett, hogy a felek között a pertárban még a perfelvétel előtt létrejött jegyzőkönyvileg felvett és bemutatott egyezséget a biróság 922. számú határozatával a periratoknál megtartani rendelte és a feleknek megengedte azt betekinteni és lemásolni; következőleg az egyezség, mely a maga idejében felebbviteli jogorvoslattal megtámadva nem lett, most már birói eljárás szempontjából többé meg nem támadható. A felperes részéről válasziratában előhozott azon érvelése, hogy jelen esetben az 1881. évi LIX. t.-c. 50. §-ában hivatkozott 39. §. 1. pontjában jelzett alaki sérelem esete forogna fenn, sem