A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 9. szám - A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez

A JOG. 77 az ügyvédség gyakorlásának joga mindenkorra elenyészik. A visszaesés súlyosító körülményt képez. A büntetés kimérése a bíróság szabad belátásától függ, azon eseteken kivül, midőn jelen törvény kitörlést szab elö. 106. §. A bíróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek 10 forinttól 100 forintig terjedhető pénzbirsággal fenyíthetik a valamely fel képviseletében megjelenő ügyvédet : <;) ha üléseiken vagy az előttük folyamatban levő tárgyalásnál sértő kifejezéseket használ ; b) ha olyan magaviseletet tanusit, mely a rend és tisztesség követelményeibe üiközik és az elörebocsátott rendreutasilás foganat nélkül marad. Ezen rendbüntetés ellen a bíróságoknál egyfokú, a közigazgatási hatóságoknál pedig a fenálló törvényeknek és rendeleteknek megfelelő fokozatos felebbviielnek van helye A jogerejüleg kiszabott bírságot a kiszabó bíróság vagy hatóság hivatalból hajtja be és szolgáltatja át a jelen törvény 184. í--ában megjelölt célra az illető ügyvédi kamarának. Ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbüntetésen felül az 187'J évi XL. t -c. 46. §-a alkalmazásának kizárásával a bíróság, vagy közigazgatási hatóság intézkedik a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás megindítása iránt. 1 '7. §. Azon ügyvéd, ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti — a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik az 1879 ; XL. t.-c. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő. lOí*. §. Az eljárásra illetékes azon ügyvédi kamara, melynél panaszlolt a tett elkövetésekor bejegyezve volt, vagy — panaszos választása szerint — a melynél a panasz beadásakor bejegyezve van. A kamara maga állapítja meg illetékességét, esetleg átteszi az ügyet az illetékes kamarához. Összeütközés esetében a kir. Curia ügyvédségi tanácsa végleg dönt 109. §. Minden panaszra vagy feljelentésre nézve első sorban a kamarai ügyész véleménye hallgatandó meg. A fegyelmi eljárás megindítása alaptalan panasz vagy feljelentés esetében megtagadandó. A fegyelmi eljárás megindítása mellett szóló ügyészi indítvány egyúttal arra terjed ki, vájjon szükséges-e előzetes eljárás, vagy közvetlen tárgyalás tűzessék e ki. Az ügyésznek más panaszára, vagy feljelentésére, vagy saját kezdeményezéséből tett bárminő indítványához, az eljárásnak ugy ezen, miként minden további stádiumában, a fegyelmi bíróság nincsen kötve A panasz visszavonása nem gátolja az eljárás megindítását vagy folytatását Ha a kamarai választmány hivatalból észlelt fegyelmi vétség miatt rendeli el az eljárást, az ügyész véleménye csakis a közvetlen tárgyalás vagy előzetes eljárás kérdésére vonatkozhalik. A fegyelmi eljárást bármely stádiumban beszüntető, illetve megindítását megtagadó határozat mindenkor közlendő a panaszossal, illetve a kamarai (esetleg királyi) ügyészszel (104. §.), kik az ellen 15 nap alatt fellebbezhetnek a kir. Curiához, melynek ügyvédségi tanácsa végleg dönt. 110. §. Az előzetes eljárást rendelő végzés nem felebbezhetö. Az annak mellőzésével közvetlen tárgyalást rendelő végzés ellen panaszlott a kézbesítéstől 15 nap alatt felebbezéssel élhet a kir. Curia ügyvédségi tanácsához. Az előzetes eljárás elrendelése esetében a panasz oly módon közöltetik panaszlottal, hogy felhivatik a kamara ügyésze által, azt nála a hivatalos órákban 15 napon belül megtekinteni és további 15 nap alatt arra írásbeli nyilatkozatát igazoló bizonyítékaival beadni. 111. § Ezen, valamint más e töi vényben szabott határidők meghosszabbításának nincs helye. Ha a panaszlott a panaszbetekintést, illetve nyilatkozattételt elmulasztja, ellenkező esetben a nyilatkozat adatainak figyelembevételével a kamarai ügyész indítványt tesz vizsgálóbiztos kiküldetése vagy tárgyalás kitűzése, esetleg a nyilatkozat alapján az eljárás beszüntetése iránt, mi felett a fegyelmi bíróság határoz. A kőzve len tárgyalás csak bonyolult ügyben mellőzhető. Vizsgáló biztost kiküldő határozat nem felebbezhetö. A tárgyalást kitűző végzés ellen panaszlolt a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt a kir. Curia ügyvédségi tanácsához felebbezéssel élhet, ha igazoló nyilatkozatot kellő időben beadott és az előzetes eljárás folyamán felebbezéssel még nem élt. A kizárt felebbezést visszautasító végzések ellen jogorvoslatnak nincs helye. 112. §. Vizsgáló biztos kiküldetése esetében, ez nyomban átveszi az ügyiratokat és a lehető leggyorsabban teljesiti a vizsgálatot, kihallgatja a feleket, esetleg az értesítendő felek jelenlétében hit alatt tanukat, nyomozhat panaszlolt irodájában és zár alá vehet bűnjeleket s egész eljárásában, miként a fegyelmi biróság maga, minden illetékes hatóság jogsegélyét igénybe veheti, különösen a megidézésre meg nem jelenő panaszlott és tanuk előállítása tekintetében A biztos székhelyén kivül lakó tanuk azonban általa a helyszínén vagy az illetékes kir. járásbíróságok útján hallgatandók ki. A vizsgáló biztos intézkedései ellen jogorvoslatnak nincsen helye. A vizsgálat legfölebb hat hét alatt befejezendő, esetleg ez idő leteltével a vizsgáló biztos írásban jelentést tenni s a kamarai biróság előtt igazolni tartozik, hogy a késedelmet nem ő okozta. Ennek elmulasztása, valamint minden visszaélés vagy igazolatlan késedelmezés e tisztség gyakorlása körül, eltekintve esetleges bűnügyi következményeitől, fegyelmi vétséget képez. A kiküldő biróság azonkívül bármikor más kamarai tagra bizhatja a vizsgálat folylatását. A vizsgáló biztos a vizsgálat befejezése után az iratokat pontos vizsgálati jegyzőkönyvvel beterjeszti a kamara ügyészéhez, kinek esetleges vizsgálatkiegészítési utasításait teljesíteni tartozik. 113. §. A vizsgálati iratok alapján a kamarai ügyész indítványt tesz az eljárás beszüntetése vagy tárgyalás kitűzése iránt, mi felett a fegyelmi biróság határoz. A tárgyalást kitűző határozat ellen panaszlott annak kézbesítésétől 15 nap alatt felebbezéssel élhet a kir. Curia ügyvédségi tanácsához, a mennyiben az előzetes eljárás folyamán jogorvoslattal még nem élt. 114. §. A kamarai választmány mint fegyelmi biróság az előzetes eljárás folyamán, az elnökén vagy helyettesén kivül két, fegyelmi tárgyaláson négy tagu tanácsban határoz. Az előzetes eljárásban résztvett tagok (az elnök kivételével) nem vehetnek részt a tárgyalásban. A tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalásokon lelutőleg ugyanazon tagoknak kell biráskodniok, kik az előző tárgyalásokon működtek. A vizsgáló biztosi, illetve birói eljárás az arra felhívott kamarai, illetve választmányi tag által visszaI utasítandó oly ügyben, melyben az illető a pptts. 56. §-a értelmében érdeI kelve van. E címen mellözési kifogást is emelhet a panaszlott vagy panaszos fél, mi felett a kamarai választmány (az érdekelt tag kizárásával) határoz. [ E határozat ellen az érdekelt fél 15 nap alatt a kézbesítésétől felebbezhet a kir Curia ügyvédségi tanácsához. E kifogás, illetve felebbezés nem gátolja az eljárás időközbeni folytatását. Az elnök érdekeltsége vagy akadályoztatása esetében az elnöki tisztet az alelnök, esetleg a választmány azon tagja viseli, ki a leghosszabb ügyvédi gyakorlattal bir. A többi tagok az elnök behívása alapján bíráskodnak. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. y( (A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez.) Méltóztassék megengedni, hogy becses lapjuk ezen rovatában, mely a gyakorlatban felmerült jogi kérdések nyilvános megvitatására kétségtelen közhaszonnal szolgál, egy kis helyet kérjek én is oly ügyre nézve, mely iránt én a törvény rendelkezését félreérthetlenül tisztának vélem, de a mely iránt mégis köztem és a rimaszombati tek. kir. telekkönyvi törvényszék közt, véleménykülönbség forog fenn. Az eset következő: Egy ingatlanra, mely többek tulajdonát képezi, első helyen 15,000 frt és jár. iránt van a zálogjog bekebelezve, mely összeg a/, egész ingatlant terheli. Második helyen van bekebelezve a birtok egy negyed részének tulajdonosa ellen, tehát a birtoknak csak egy negyed részére ügyfelemnek 3,000 frt és jár. iránti követelése. — Ezeu 3,0'JO frt behajtása érdekében az egynegyedrészt elárvereztettem és az elkélt 6,701 frtért. A sorrendi tárgyaláson az első hitelező kérte a bejött vételárra a végr. törv. 190. §-a 3-ik bekezdése értelmében birt jogánál fogva az egész 15,000 frtot és járulékait soroztaim. — Ez soroztatott is és ügyfelem részére nem maradt semmi. Itt következik a véleménykülönbség. E n úgy fogom fel a dolgot, hogy a 190. §. 4., 5., 6. bekezdése az ily intézkedés által hátrányt szenvedő későbbi hitelezők érdekében hozatott, hogy azoknak mégis legyen valami módjuk, veszélyeztetett követelésük megmentésére. Az első hitelezőt tehát 15,000 frtjának és összes járulékainak készpénzben való kifizetésével megkínáltam és miután ő a jelzálog többi részének tulajdonosán segíteni kívánva, azt el nem fogadta, kénytelen voltam öt a pénz felvételére és az engedmény kiadására a besztercebányai t. kir. törvényszék előtt per utján kényszeríteni; hogy azonban időközben a vételár felosztása meg ne történhessék, a sorrendi végzés ellen fel folyamodással éltem. A mint az engedményt a jelzett eljárás útján megkaptam és a 15,000 frtra vonatkozó zálogjogot ügyfelem javára átírathattam, kérvényt adtam be a rimaszombati t. kir. telekkönyvi törvényszékhez az iránt,.hogy felfolyamodásomat a tek. királyi ítélő táblától kérje vissza és jelentettem, hogy most már ügyfelem mint az első tehertétel tulajdonosa eláll azon kérelemtől, miszerint az egész 15,000 frt soroztassék, hanem e helyett csak a kérvényben meghatározott részlet sorozását kéri. Ezen kérelemmel a rimaszombati tek. kir. telekkönyvi törvényszék elutasított a következő indokolással: »Az egyetemleges jelzáloggal biró hitelező az esetben, ha biztositott követelése még el nem árvereztetett, ingatlant vagy tulajdonostársi hányadot is terhel, jogosítva van ugyan a már elárverezett ingatlan vételárából egészben vagy részben követelni kielégítést, ezen joga azonban még sem terjeszthető ki arra is, ha ebbeli kívánságát (mint a jelen esetnél is) már a sorrendi tárgyalásnál kijelentette és ennek alapján a sorrendi végzés jogérvényesen meghozatott, később a vételár kifizetése alkalmával már jogérvényesen megállapított elsőbbségéről a későbbi hitelezők javára lemondjon és követelésének egészbeni kifizetését a többi zálogtárgyakra fentarthassa.« Ezen végzés szerint tehát ügyfelein a 190. §. 4., 5., 6. bekezdésének rendelkezése mellett sem kaphatna semmit, pedig a sorozás megváltoztatása iránti kérelmet nem is a kifizetéskor, mint a végzés mondja, hanem a sorrendi végzés jogerőre emelkedése előtt terjesztette elő és korábban nem is volt módjában előterjeszteni, mert a későbbi hitelező mindig csak a sorrendi tárgyaláskor tudhatja meg, hogy előzője mily összegnek sorozását fogja kérni és hogy lesz-e szükség a korábbi követelés beváltása iránt intézkedni vagy sem.