A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 9. szám - A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez

78 A JOG Jogásztársaim becses véleményét óhajtanám tudni arra nézve, I hogy melyikünk nézetét tartják ez ügyben he- j Résnek? Petro József, \ miskolci ügyvéd. I Sérelmek.* Nyilt kérdés Magyarország főügyészéhez! Megbízható forrásból értesültem arról, hogy a pestvidéki kii; törvényszék új ügyésze^ Cs/iky József ur az alatta működő 1 kir. atügyészéknek azon utasítást adta, hogy minden oly ügyben, melybén az ügyészség részéről a vizsgálat befejezése után, vád- I indítvány tétetett, a végtárgyalás alkalmával a vádtól el állanio k és az e 1 j á r á s beszüntetését inditványozniok nem szabad. Indirect megerősítést nyert előttem ezen, majdnem hihetetlen, utasiíás egy legközelebb a pestvidéki törvényszék előtt tartott végtárgyalás alkalmával, midőn az illető alügyész a végtárgyalás folyamán kifejlett tényállással merő ellentétben álló vácijai fentartottá, később p'edig, — az- alatt hogy a törvényszék ítélethozatal végett visszavonult, — előttem és egyik védő kartársam előtt felmutatta saját, a törvényszék által elrendelt pótvizsgálat eredményén alapuló perbe s z ü n t e t é s i i n d i t v á h y á n a k fogalmazványát, — mely azonban Csiky ur kegyében nem részeeült és azért mellőztetett. Nem haboztam védbeszédem előterjesztése alkalmával az általam hallottakat, szóba hozni és azok cáfolatát kérni; az alügyész ur azonban a választ azon ürügy alatt tagadta meg, hogy ez »h a z i ügy, mely a nyilvánosság elé nem v a 1 ó.« Tekintettel arra, hogy az olyan ügy, melytől száz meg száz ember szabadsága, jó hírneve, becsülete és anyagi jólléte függ, nem tekinthető »há/.i ügy«-nek — és egyszer a nyilvánosságra hozva a nyilvános tárgyalást és felvilágosítást is megköveteli; tekintve, hogy Csiky ur ezen eljárása még az »új seprő« fogalmával sem menthető ki, és egyenesen a büntető jogszolgáltatás terén eddig követett gyakorlatba ütközik, a magyar ügyészi kar traditiöiba és függetlenségébe, sőt Méltóságod sok éven át szóval és tettel hangoztatott és érvényesített nézeteibe; tekintettel végül arra, hogy ezen egy példa is azt tanúsítja, miszerint nem elég Méltó ságod példája, hanem szükségesek oly kötelező utasítások is, melyek az ügyészi kar e részbeni jogait és kötelességeit szabályozzák és a meggyőződés elleni vád fenn ecsetelt eseteit teljesen kizárják : azon tiszteletteljes kérdéssel fordulok Méltóságodhoz: 1. Bir-e tudomással a pestvidéki kir. törvényszék ügyészségénél létező fenti pactum conventumról és ha nem : 2. Szándékozik-e erről tudomást szerezni és a létező bajt nemcsak a jelen esetben, de a jövőre is kihatólag saját hatáskörében gyökeresen orvosolni? £>r_ Révai Lajos. Vegyesek. A felebbezések új rendszere. Kormánykörökben mindinkább positiv alakot nyernek — miiit a »Jogt. Közlöny« irja — azon reformjavaslatok, a melyek jelenlegi bírósági szervezetünk gyökeres átalakítására fognak vezetni. E tervek szerint a járásbíróságokhoz tartozó polgári ügyekben másodfokban a törvényszékek fognak Ítélni; a harmadik fok (revisio in iure) a kir. Curia. Mindenesetre a szóbeli eljárás általános behozatala így lényegesen meg fog könnyittetni; az ügyvédek és bírák számára igen jó gyakorlati iskola lesz ez a szóbeli eljárás elsajátítására ; a kir. táblától pedig az ügyek egy óriási halmaza fog elvonatni. Másodfokú bíráskodással azonban nem valamennyi, hanem csak bizonyos számú törvényszékek fognak felruháztatni, a hol a legképzettebb és megbízhatóbb birákból felebbezési tanácsok alakittatnak egy kirendelt kir. táblai biró elnöklete alatt. így fogják ezen tanácsok megbízhatóságát emelni s őket az annyira félt helyi befolyások.alól felszabadítani. A Mahnverfahren behozatala szintén jelentékenyen csökkenteni fogja a perek számát. A járásbíróságokhoz tartozó bűnügyek felebbezési fórumai is oly módon lesznek szervezve, mint a polgári ügyekéi, szintén szóbeli eljárással s a bizonyítási anyag teljes reproductiójával. Ugy halljuk, hogy ilyszerű szervezet behozatala iránt a kormány felhatalmazás1 szándékozik kérni a törvényhozástól. A kir. tábla felhalmozott hátralékainak feldolgozására pedig kisegítő bírák fognak behozatni, * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. mihelyt a legközelebb benyújtandó javaslát a törvényhozáson keresztül megy. Szabadlábra helyező határozatok gyors expeditiója. Sárkány József, a budapesti kir. tábla alelnöke, utasítást adott ki, mely szerint mindazon esetekben, midőn a kir. tábla vádlott szabadlábra helyezését rendeli el, a határozat azonnal, még az ülés folyama alatt lcirattassék. Ha pedig ez a határozat terjedelménél fogva nem lehetséges, akkor az ügy előadója délután bejönni tartozik a határozat aláírása végett, a kiadóhivatal pedig még aznap tartozik a határozatot az illetékes bírósághoz expediáltatni. Ujabb nyugdíjazás a Curián. Sümeghy István curiai biró — mint értesülünk — nyugdíjba megy. A neki kiosztott bűnügyek egy része Nádaskay Márk, a Curiához beosztott kir. táblai bírónak lett átadva. Börtönügyi bizottság. A magyar jogászegylet választmánya börtönügyi bizottságot alakított abból a célból, hogy ez a börtönügy és büntetési rendszer egyes kérdéseit megvitassa, a börtönügyünk terén kifejtendő reformmozgalmak irányát megjelölje és megfelelő lépéseket tegyen az iránt, hogy a nagy közönség érdeklődése a börtönügy és annak reformja iránt felkeltessék. — A bizottság elnökéül Manoilovich Emil, helyettes elnökül Tóth Lőrinc kir. curiai tanácselnökök, bizottsági jegyzőül dr. Balogh Jenő választatott meg. — A bizottság f. hó 20-án tartá — Manoilovich Emil elnöklete alatt — alakuló ülését, melyen kiegészítette magát olyan szakférfiakkal is, a kik a jogászegyletnek nem tagjai. Kimondta azonban a bizottság, hogy kiegészítését nem tekinti véglegesnek. — Legközelebbi programm gyanánt határozatba ment, hogy a bizottság ama kérdéseket, melyeknek megvitatását, hazai viszonyaink közt, legszükségesebbnek tartja, tárgyalásra ki fogja tűzni és azokról véleményadásra egyes bizottsági tagokat kér fel. E kérdések szövegezésére és a véleményadásra felkérendő tagok megjelölésére Tóth Lőrinc elnöklete alatt dr. Dárday Sándor, dr. Friedmann Bernát, dr. Székely Ferenc és dr. Wlassics Gyula bizottsági tagokból és a bizottsági jegyzőből álló albizottság küldetett ki. A m. kir. Üuriának a Fortuna helyiségeibe Budára való áthelyezésével foglalkozik egy helybeli napilap. Jóllehet az illetékes körökben ezen tervről mitsem tudnak, sőt az még néh. Majláth országbíró életében is, a hol megvalósításához igen közel állott, más helyütt (a székesfehérvári kapu alatti térségen) volt contemplálva, mégis helyén valónak tartjuk a Curiának Budára való áthelyezése ellen már most is erélyes tiltakozással élni és ezen eszmét époly szerencsétlen szörnyszülöttnek nyilvánítani, mint a fenyítő törvényszéknek annak idejében, csakis kortesszempontból történt áthelyezését. Az elöhaladottabb korban lévő és társadalmunk díszét képező curiai bíráktól nem lehet elvárni, hogy kivétel nélkül Budavár csendes magányába visszahúzódjanak és közéleti, valamint társadalmi szereplésükről lemondva, Budán hajlékot keressenek. E nélkül pedig nem lehet tőlük követelni, hogy egészségük kockáztatásával télen-nyáron naponkint Budára menjenek át a lánchídon és fel a meredek hegyen. — Még nagyobb csapás volna az átköltözés az ügyvédi karra és a jogkereső közönségre nézve. A Curia értesítő hivatalaiban és fekete táblái előtt, hol az előadásra bejelentett perek ki lesznek szegezve, száz meg száz ügyvéd és magánfél fordul meg hetenkint, kiktől méltánytalan volna követelni, hogy félnapot töltsenek egy kis értesítés miatt és a mellett hidpénzt és siklódíjat is fizessenek. A kérdés — nézetünk szerint — legjobban akképen volna megoldható, hogy úgy a Curia, mint a Tábla részére közös palota építtetnék azon a vidéken, a hol majd az e. f. törvényszéki igazságügyi palota emeltetik, a hol már ma is az igazságügy-minisztérium székel. Az épitési költséget pedig fedezné a Curia és tábla mostani telkeinek vételára és azon bérösszeg, melyet mindkét fórum tényleg ma is fizet. Országos képviselőválasztásnál elkövetett és az 1874. évi XXXIII. t.-cikk 103. §-ába ütköző azon kihágás, hogy valaki ellenszegülés által a rendet megzavarja, az 1879. évi XL. t.-c. 78. §-a szerint büntetendő. Ily értelemben határozott a belügyminister f. évi október 26-án 4,030. kih. sz. a. kelt Hevesvármegye közönségéhez intézett rendeletében : A vármegye alispánjának f. é. július 29-ikén 157. kih. szám alatt kelt II. fokú ítélete, mely szerint az Eger város rendőrkapitánya által hozott I. fokú Ítélet' helybenhasával Sch. L. szeszkereskedő, egri lakos, az 1874. évi XXXIII. törvénycikk 103. §-ába ütköző azon kihágás miatt, hogy országos