A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 9. szám - A csődtörvény alaki hiányai. 1. r.

73 a JOG. Szerény nézetem szerint a kivánt felügyelet 1 e g- I inkább a bíróságok belső életében hiányos, i Az érdemleges birói intézkedéseket, a jogaiban sértett feleb- j bezésére megigazítja a felsőbb bíróság, az ügyviteli formalitásokat többé-kevésbé ellenőrzi az elnök, de ha az a járásbiró j aztán afféle, mint a minőt egyet én is tisztelhetek, hogy a nála járt ministeri biztos jegyzőkönyvi 20 — 30 pontos utasításainak két év után sem felelt meg; aki az iktató í-v-ejc et az iktatás napján igen ritkán írja alá .V megesik vele, hogy a felsőbb bíróság az iktató ív hiteles mását kívánja fel felebbezéshez; a ki a bagatell panaszkönyvet írnok és díjn okkal vezetteti; a ki kiosztást heten kéntkét heten ként tesz; kinek magának sem előad ó i, s e m kiadói könyve nincsen; a kivel megtörtént az, hogy az új végrehajtó arra kapacitálta, miként részére az eljárási díjon kívül az igényfelhivás elsődleteért 60 kit, többi példányokért 40 és 20 krt állapítson meg s 1 forint eljárási díj mellett 1 frt 20—40 kr. mellékmegállapitást tesz a végrehajtó részére s hasonló eljárásra maga akarja rávenni az albirót; vagy a ki a hamis jegyzőkönyvet bemutató, eljárásában a törvényt lábbal tipró végrehajtóval karöltve jön a feljelentő albiróhoz kérni feledést és elnézést részére; vagy a mely igen tisztelt járásbiró a végrehajtó által fogalmazott s eljárását jóváhagyó, költségét megállapító végzéseket halom számra irja alá; ki mellékesen egy pénzkölcsönzéssel foglalkozó intézet feje, mely intézet vezérférfiai a járásbíróság helyiségében tartják havi gyűléseiket s a járásbíróság egyik szolgája a hó első felében ezen intézet ügyeiben jár el s ez idő alatt az albiró maga törülgeti a port stb. stb. stb., — az ily esetben — pedig manapság oly sok rosszat hallani — felügyelő tanács nem sokra menne. A törvényszék vagy járásbíróság ügymenetét, kezelését, az igazságszolgáltatás milyenségét, egyszóval annak a hivatalnak benső életét megismerni, a hol kell: felügyelni, felfogásom szerint — mondjuk — közigazságügyi felügyelök által érnők el. Lenne minden kerületben melléjök beosztva a budapesti egyik járásbírósághoz kinevezett 2—2 albiró, kiket a felügyelő utaztatna kerületében; egy hóig, 2 hétig mint kisegítő birák fordulnának meg a kerület minden bíróságánál, az itt tapasztaltakat aztán nyomban közölnék a felügyelővel, a ki szintén nem szűnnék meg gyakori látogatásokat tenni, érintkezni a jogkereső közönséggel, különösen az ügyvédekkel ; panaszt, hiányt, bajt menten orvosolva. Természetes, hogy ezen állásokra kipróbált erélyes, igazságos és szakképzett egyének neveztetnének ki. ^ A csődtörvény alaki hiányai. Irta: ONACIU SÁNDOR, kir. törvényszéki biró Brassóban. (Első közlemény.) Az anyagi igazság kiderítésének és a törvény helyes alkal mazásának nélkülözhetlen elöföltétele a jó perjog, vagyis az állami, társadalmi és egyéni jogi életnek megfelelő, a tapasztalatból merített alaki törvény. A perjog fontossága elismertetett az által, hogy azt minden jogállam külön kodifikálta és csak kivételesen találunk eljárási szabályokat egyes tételes anyagi törvényekben foglalva; ezek többnyire speciális törvények. A mi csődtörvényünk — az 1881. évi XVII. t.-c. — az anyagi és alaki jogot együtt tárgyalja; mivel a második részt, habár az eljárásról szól, nem lehet tisztán alaki törvénynek tekinteni, fontos anyagi intézkedések foglaltatván abban is. És épen ez lehet oka annak, hogy az eljárást szabályozó intézkedéseknél, a mindennapi gyakorlat sok hiányt fedez fel, mely hiányokon első sorban a helyes és egyöntetű judicatura van hivatva segíteni. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha a kirívóbb hiányokra a szakkörök figyelmét felhívjuk és egyöntetű eljárást állapítunk meg a tételes törvény keretén belül. Ez célja ezen értekezésünknek. Vannak a törvénynek oly hiányai is, melyeket — újból hangsúlyozzuk — a tételes jog keretén belül csakis az igazságügyi kormányzat szüntethet meg sikeresen administrativ uton. Minthogy a csőd nyitás ténye igen fontos és messzeható következményekkel jár, első sorban ezzel foglalkozunk és a gyakorlati jogi életben az esetek különbözőségének hullámai által felszínre vetett hiányokat felmutatva, egyúttal azok orvoslását is fogjuk ajánlani. A csődeljárás kezdetét veszi a csődnyitás iránti kérés beadásával. Itt mindjárt szembetűnik egy nagy hiánya a törvénynek, hogy ezen kérés alakszerűségeit nem határozza meg. A csődtörvény 82. §-a lakonikus rövidséggel szórói-szóra igy hangzik: »a csőd azonnal megnyitandó, ha valaki a csődnyitást maga kéri.« A törvénykezési rendtartásnak a perbeli beadványokra vonatkozó általános elvei itt nem alkalmazhatók, mivel a csődtörvény kivételes perenkivüli eljárás alá tartozó törvény s igy határozottan azt sem tudjuk, hogy a csőd csak Írásban foglalt kérésben vagy szóval is kérhető í A törvény szószerinti értelméből és egybevetve a 244. §. azon rendelkezésével, hogy a kereskedő tartozik fizetésképtelenségét Írásban bejelenteni, az következik, hogy az egyszerű csőd szóval is kérhető, ellenben a kereskedelmi csőd csak i r á s b a n jelenthető be és kérhető. (Csődtörvény 244. §-a.) Ezen következtetés ingadozó, nem bir elég biztos alappal és a judicatura nem tud megállapodni abban, hogy ae egyszerű csőd Írásban és szóval is kérhető. A szóbeli kérés ellen mindjárt ellenvettetik az, hogy miután a 72. §. szerint a csődeljárásra a törvényszék illetékes, szóval a törvényszéknél kérelmezni nem lehet, sem a polgári perrendtartás, sem pedig a birói ügyviteli szabályok alapján. Magában pedig a csődtörvény hivatolt szakaszában ez határozottan kimondva nincs. Hogy a törvény ezen hiánya mily bonyodalmakra és káros következményekre ad alkalmat, illustratióúl felhozunk egy megtörtént esetet. Megjelenik egy fél a törvényszéknél a délutáni hivatalos órákban és kéri, hogy ellene a csőd rendeltessék el, mivel több rendbeli végrehajtást foganatosítanak ellene és nem akarja, hogy ezen végrehajtatok többi hitelezői kárára előnyben részesüljenek. Kérelmest utasítják a csődügyek előadójához, ez megtagadja a szóval előadott kérelemnek jegyzőkönyvbeni felvételét, azt állítván, hogy a törvényszéknél szóval kérelmezni nem lehet s ö általában nem jogosított és nem tartozik az ő hatásköréhez a kérelmezők és panaszosok szóbeli kérelmeit meghallgatni és intézkedni. Kérelmező innen elmegy az elnökhez és annál terjeszti elő kérelmét, ez más véleményben lévén utasítja az előadó bíróhoz s ezzel magát érintkezésbe is tévén, felhívja, hogy a csődnyitási kérelmet vegye fel jegyzőkönyvbe és aztán az ügyet még az nap vigye tanácsülésbe. A más véleményen levő előadó biró most is kereken megtagadja a szóval előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbeni felvételét s hivatkozik a birói ügyviteli szabályok 122. §-ára, mely szerint ő csak a neki kiosztott ü g yd arabokat köteles elfogadni és tanácsülésre előkészíteni. Otet sem a törvény, sem a birói ügyviteli szabályok nem kötelezik szóbeli kérelmek felvételére. Az értekezés mind hosszabbra nyúlik, az idő előre halad és az igtatókönyvet a hivatalos zárórában bezárják és a csőd az nap nem nyittatott meg. Másnap az elnök a kérelmet felvétette a jegyzővel és ezen jegyzőkönyvre adott kérés folytán a csőd megnyittatott. Igen, de a megelőző nap néhány hitelező már érvényes végrehajtási zálogjogot szerzett a csődbe vont vagyon nagyobb részére s igy a törvény hiányos rendelkezése miatt a hitelezők többi része károsodik, még ekkor is, ha megtámadási per folytán a szerzett zálogjog érvénytelennek is fog kimondatni, mivel ezen perek költségei által a csődtömeg kevesbedik. A csődtömeg 52. §-ának értelmezésénél melyiknek volt igaza, az elnöknek, vagy az előadónak, a már megtörténtek után bajos határozottan állítani és az ember abba a dilemmába jön, hogy azt mondja : mindkettőnek igaza volt és pedig azért, mivel a törvény a kérés alakiságát nem határozta meg minden kétséget kizáró módon. Az előadó birónak igaza volt, mert a törv. rendtartásban nincs sehol intézkedés téve, hogy törvényszéknél a biró köteles szóbeli panaszt avagy kérelmet felvenni.