A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 9. szám - Bírósági viszonyok

Hetedik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1888. február 26. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bér mentve küldve : egész évre 6 írt kr. fél » 8 > - » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek \ bérmentesen legcélszerűbben L\ /£v7 postautalványnyal külV^N-'o ' dendők. TARTALOM : Bírósági viszonyok Irta : dr. Görgey Sándor, kir. aljárásbiró Pancsován. — A csődtörvény alaki hiányai. Irta: Onaciu Sándor, kir t^/éki biró Brassóban. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta: Bánffay Simón, kir. tanácsos, pécsi kir. közjegyző. A kárbiztositási összeg lefoglalásáról. Irta : dr. K o h n Károly, újvidéki ügyvéd. — Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Irta : dr. Del l'A d a m i Rezső, budapesti ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek. (A zálogjogi elsőbbség kérdéséhez. Irta: Fett" József, miskolci ügyvéd.) — Sérelmek. (Nyilt kérdés Magyarország fő ügyészéhez. Irta : dr. Révai Lajos.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) V Bírósági viszonyok.* Irta Dr. GÖRGEY SÁNDOR, kir aljárásbiró Pancsován »Biróságunk szervezete« cím alatt egy cikksorozat jelent meg utóbb a »Nemzet« hasábjain dr. Dell'Adami Rezső ur tollából. Az utolsó cikkben »birói materiálénk rosszaságát« fejtegetvén, nem épen fényes világításba helyezi a magyar birói kart. Nem hiszem azonban, miként általánosan szóló ítélete kimondásakor meg nem feledkezett a jeles iró a magyar birói karnak — különösen felsőbb bíróságainknál — azon számot tevő kitűnőségeiről, kik ugy mély elméleti tudományosság, mint gyakorlati, nemkülönben irodalmi téren legalább is megközelítik azon eszményi magaslatot, melyről D. A. urnák igényei kiindulnak s megengedi, hogy mi fiatalok, ha tanulni akarunk, ez oly rossznak festett egyetemi rendszer előidézte hiányait okkal-móddal behozhatjuk, ha éber figyelemmel követjük az »öregek" nyomdokait. Ennyit talán mégis meg lehet engedni. Egyebekben hozzájárulok igen tisztelt D. A. ur kritikájához s ha azon nagy munkát, mely hivatva van a magyar birói kar szellemi és erkölcsi erejét megizmositani, én is előbb vihetem egy pár kapavágással, a D. A. ur magvas általános kritikai fejtegetéséhez szolgálok a gyakorlati életből merített egy két példával. Nagy igaza van, midőn a fiatalok komoly gyakorlati oktatását, a vezetést — főleg a vidéken — hiányosnak tartja. Alig van törvényszék, melynél a joggyakornok vagy aljegyző, ha egy szakmába »beleélte« magát, ha egy előadó mellett használhatóvá vált, onnét más ügykörbe tétessék át; a mi az ügymenet érdekében ugyan célszerű, de előidézi a fiatal ember egyoldalú gyakorlati képzését. Mig az egyik évekig pipáz és anekdottázik egyik referens szárnyai alatt, a másik ugyanaz ideig napestig gyártja a sommás végzéseket. Mint a gyak. birói vizsga jegyzője, egy fél évig tapasz* Az ezen cikkben emiitett súlyos vádakat egy nyilt sisakkal fellépő királyi aljárásbiró emeli; elvárjuk ennek folytán az azonnali szigorú vizsgálatot és ennek eredményének közlését. A szerkesztőség. taltam ezt. Megtörtént, hogy egy jó .'50-as korú jegyző könyp.yezve jelentette ki a bizottság előtt, hogy a z—i törvényszéknél öt év óta csupán bűnvizsgálatokkal foglalkozik. Polgári peres eljárásról egy parányi gyakorlati érzéke nem volt. Ehez hasonló eset számtalanszor fordult elő. Ezt elkerülendő, kellene kötelezővé tenni, hogy minden vidéki törvényszék kövesse ez irányban a budapesti kir. törvényszék eljárását, a hol a gyakornok és aljegyzők polg. és fenyítő járásbíróság, a törvényszéknél, ennek fenyítő, polgári osztályánál — itt is, ott is — felváltva alkalmaztatnak. A sokoldalúság mellett meglévén azon előnye is, hogy a ruganyos érzékkel biró fiatal ember ellesi, elsajátítja mindenik principálisától annak kitűnő sajátságait s azokat a maga részére érvényesiti. A midőn a vidéki fiatal ember a fentebb jelzettem módon a birói vizsgához megy, egészen lelkiismeretes dolog, ha a bizottság — megtörtént — kimondja, hogy a jelölt saját hibáján kivül nem szerezhette meg a gyakorlati több irányú készültséget s miután a törvénykezés egy ágában jó készültséggel bir, birói hivatalra képesiti. Egyik módja lenne a »materiale« javításának a mai vizsgarendszer megváltoztatása. Az az egy órácska, illetve 50 perez nem elég idő arra, hogy 10—12 külön tárgyból a jelölt annyi kérdést kapjon, feleletet adjon, hogy azokból eddigi készültségét illetőleg alapos tájékozást, a jövőre nézve pedig garanciát nyerne a bizottság. Két-három óra vizsgaidő, vegyes bizottság — mint az ügyvédi vizsgán — előfeltételül jogtudori oklevél, bízvást megrostálná a jelölteket s megakadályozná a gyengék özönlését a birói pályára. Dr. Dell'Adami az idéztem cikkében »a felügyelet és komoly felelősség hiányát« is felhozván, odavetve javasol egyet-mást. A felügyelő tanácsot, közvetlen kártérítési kötelezettséget a biró merőben tudatlan intézkedéseért. A felügyelő tanács nézetem szerint más eredményre nem vezetne. Hiszen felső bíróságaink ma is felügyelnek az alsó bíróságok ügykezelésére annyiban, hogy ha a felebbezett per irataiból feltűnő szabálytalanságot észlelnek, azért az Ítéletnek »Miről« részében erélyes utasítást adnak, esetleg az igazságügyi kormány is értesítést nyer. A közvetlen kártérítési kötelezettség meg az erkölcsi felelősség rovására lenne; már pedig ne tagadjuk el, hogy mégis csak több lesz olyan biró, a ki annak a befolyása alatt áll s szívesen megváltana egy megsemmisítő felsőbb birói ítéletet 20—30 forinttal, mint azoknak a száma, kiket csak a kártérítés tudata faragna egyenesre. De még olykor az okos is tévedhet feltünőleg. Aztán a kedvezőtlennek látszó viszonyok mellett is igen sok biró lesz, a ki a »komoly felelősség« tudatában teszi minden lépését, a ki a felügyeletet saját énjében hordja. Hanem a napi és szakközlönyökben rendesen a fekete lapja tétetik felül az éremnek.