A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 8. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete (Folytatás)

32 JOG. ták volna, ha a B. alatt csatolt vásznat felperes nevében, tehát felperes cége alatt adták volna el; mert felperes kereskedői nevének a cégnek használatával csak akkor éltek volna vissza, tehát felperes cégét csak akkor bitorolták volna. Ellenben ha jelen perben bizonyítva lenne is, hogy a kérdéses árúra felperes cégét magában foglaló nyomtatott papírlapot alperesek illesztet­ték, azon tény által, hogy az árút ily módon adták tovább, a vevőt az árú eredetére nézve tévedésbe ejthették ugyan s ez által elkövethették az 1878: V. t.-cz. 413. §-ában emiitett vétséget, de minthogy az árút felperes cégét- magában foglaló nyomtatott papírlappal ellátva, de saját név-ük alatt adták tovább, az ügylet megkötésénél tehát felperes cégét nem használták, a K. T. 24. §-ában említett cégbitorlást el nem követték. Minélfogva felperest cé'gbitorlásra alapított keresetével elutasítani kellett. (1887. évi május 31 én 7,482. sz.) A kii". Curia: A másodbiróságnak fentebbi számú és keletű ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1877. novemb. 23 án 850. váltószám.) Bűnügyekben. Ha a végrehajtást szenvedett a végrehajtás foganatosítása alkalmával nem volt jelen és a foglalásról, nemkülönben a le­foglalt tárgyak elidegenítése esetére őt érő felelősségről nem figyelmeztetett, öt büntetőjogilag felelősségre vonni nem lehet. A m. kír. Curia: Sikkasztás vétsége miatt vádolt K. Imre és K. Imréné, szül. B. Anna ellen a pestvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben itélt: Mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete megváltoztattatik és vádlottak a sikkasztás vétségének vádja alól felmentetnek. Indokok: Vádlottak az ellenük eszközlött végrehajtások alkalmával, midőn a kérdéses, de az árveréskor nem talált tehenek végrehajtási zálogként lefoglaltattak, jelen nem lévén, azok e szerint azon ingó dolgoknak zálogkénti lefoglalása, sem a lefoglalásnak azon hatálya iránt, hogy azoknak általuk való elidegenítése vagy megrongálása esetére őket büntető felelősség éri, a végrehajtó által nem figyelmeztettek. Minthogy pedig a végrehajtási zálogul lefoglalt ingóknak büntető felelősség alatt a végrehajtást szenvedőnél hagyása esetére ez utóbbinak a nála hagyott dolgoknak ezentúl nem kizárólag az ö, hanem egy másik személy, vagyis a végrehajtató nevében való birtoklását, illetőleg azoknak a végrehajtató érdekében való fen­tartására vonatkozó megőrzési kötelezettséget el kell vállalnia, hogy ezen megőrzési kötelezettség szándékos megsértése bün­tetendő cselekmény tényálladékát állapítsa meg ellene és mint­hogy vádlottak ezen velük nem is közlött kötelezettséget sem nyíltan, sem a foglalási jegyzőkönyv aláírásával nem vállalták el : e szerint a gondnok felállítása, valamint minden egyéb változás nélkül a birtokukban hagyott tulajdonuk feletti rendelkezést illetőleg, a sikkasztásnak a btk. 359. §-a alá eső tényező elemei létre nem jővén, a sikkasztás ellenükben nem volt megállapítható. (1888. január 20. 4,257. sz. a.) Különbség a között, ki a hamisan vádolt egyénnek ártatlan­ságát hallgatta el és a között, ki tudva hamisan vádolt és végre a között, ki bamisan tanuzott. (B. T. K. 213., 227. és 230. § ai.) A in. kir. Curia (1888. január 20-án 4,791/B. 1887) : hamis vád bűntettével vádolt Cs. András és Gr. György ellen a balassa­gyarmati kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben itélt: Tekintve, hogy a Btk. 227-ik §-ban meghatározott büntetendő cselekmény és a 230. §-ba ütköző vétség között a különbséget főleg az képezi, hogy ezen utóbbi szakasz szerint más személy vagy személyek által tudva hamisan vádolt egyén vagy egyének ártatlansága hallgattatik el, mig a 227-ik §. szerint, a valakit bíróság előtt tudva hamisan vádlók s annak ártatlanságát el­hallgatok ugyanazon személyek, kiknek e cselekményük a 213-ik §-ba ütköző hamis tanuzástól csak abban különbözik, hogy hamis vallomásukra esküt nem tettek; tekintve, hogy vádlottak B. Pál ártatlanságát jól tudták, arról kezdettől fogva meg voltak győződve, minthogy az esetnek közvetlenül tanúi voltak, tehát tudva hamisan vádaskodtak akkor, mikor Gr. András I. r. vádlott a vizsgálat során azt vallotta, hogy B. Pál az elhalt fuvaros kezéből a gyeplőt kivéve, azt rángatta s a kocsit hátrafelé faraltatta, ugy, hogy az a töltésről lefordult s az abból arccal a föld felé fordulva kiesett Nyomatott a „Pesti könvvnvo-.nda-i-ész1 I s a földön fekvő fuvarosra térdelve, azt fojtogatta, s midőn I. r. vádlott kérte B. Pált, hogy ne bántsa a fuvarost, az vádlottakat fejszével való agyonütéssel fenyegetve, távozásra intette s később ismét agyonütéssel fenyegette őket, ha elárulják s midőn ezekhez Gr. György II. r. vádlott még azt is vallotta, hogy B. Pál, mielőtt a fuvarosról lelkeit, még ennek zsebeit is kikutatta, miután pedig a fuvarost megfojtotta, mellénél fogva megragadva, fejét a félig felemelt kocsi alá tolta, ugy hogy a visszaeresztett kocsi lajtorjája a halott mellét érte, s végül pedig a fejszével dühösen vagdalta a szekeret, sőt még az egyik lóba is belevágott; tekintve, hogy vádlottaknak ekképen koholt hamis vallomásuk bűntettre és pedig a 279. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettére irányoztatott, mely bűntett 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő) s e miatt 1!. Pál ellen nemcsak a büntető eljárás indíttatott meg, de az vád alá is helyeztetett és 9 hónapig s 9 napig letartóztatást szen­vedett; tekintve, hogy azon körülmény, miszerint vádlottak akkor, midőn hamis vallomásukat tették, még ők maguk is a bűn­részesség gyanúja alatt állottak s letartóztatva voltak, az őket terhelő vádbeli cselekmény minőségén mit sem változtat, mert hamis vallomásaikat önként, minden kényszer nélkül tették ; vala­mint azon ama körülmény sem változtat, hogy hamis vácijukat önként visszavonták, még mielőtt vallomásaik alapján B. Pál elitél­tetett volna; mert ha vádjukat csak akkor vonták volna vissza már, miután a hamisan vádolt elitéltetett: ez esetben az őket terhelő vádbeli cselekmény a 213. §. 2-ik bekezdése szerint minő­sülne, illetve lett volna büntetendő : — ezeknél fogva Gr. András és Gr. György vádlottak a 227-ik §-ba ütköző hamis vád bűn­tettében montlatnak ki bűnösöknek és e miatt a fenforgó súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelése mellett,— súlyosítókhoz véve még azt is, hogy a végtárgyaláson B. Mihály börtönőrt is rágal­mazták — Gr. András I. r. vádlott három (3) évi fegyházra s három évi hivatalvesztésre ; Gr. György II. r. vádlott pedig, ki az iratoknál levő keresztlevele szerint, vizsgálati vallomása tételének idején, az 1882-ik évi deczember hó elején életkorának lti-ik évét még nem töltötte, be, azonban egész eljárásából nyilvánulólag cselekménye bűnösségét felismerni már képes vala — a 85-ik §. 3-ik pontja alapján, vétség miatt egy és fél havi fogházra Ítél­tetik — mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének ezen változtatásá­val, a budapesti kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. Ítélet kihirdetésénél megnyugvását kinyilatkoztatott vádlott későbben, bővebb és alaposabb megfontolás után, felebbezé>i jogát a joggyakorlat által meghatározott huszonnégyóraí határidőn belől igénybe veheti, ellenben a kir. ügyésznek, ha egyszer kijelentette az ítéletben való megnyugvását, többé nincsen joga ezen kijelen­tését visszavonni. (1887. dec. 9-én. 4,383. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : Halmágyi Viktor e., marosvásárhelyi tszék, bej. ápr. 9, félsz. máj. 1, csb. Horváth Mihály, tmg. dr. Láni Oszkár. — Kohn Ignác e , eszéki tszék, bej. febr. 20, id. tmg. dr. Stefinovic Mátyás. — Kariul s József e., szombathelyi tszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 20, csb. Tura József, tmg. dr. Stirling József. — Róthstcin Jakab e., szatmarnénietii tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 17, csb Kölcsey Sándor, tmg. Markovics Benő. — Harsányí István e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 21, félsz, ápr 21, csb. Bubla Ferenc, tmg. ifj. Wiser Gusztáv. — Elein és Kohn e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 12, félsz. márc. 24, csb. Wattay Dezső, tmg. Kövesi Ignác. — Walleufels Ignác e , budapesti ker és vtszék, bej. márc. 26, félsz ápr. 17, csb. Istvánffy József, tmg. Kövesi Ignác. Pályázatok: A Iugosi jrbságnál albirói áll. febr. 2 -ig. — A gyulafehérvári jrbságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 6-ig — A nyitrai jrbságnál albirói áll. febr. 21-ig. — A nyitrai tszéknél birói áll. febr. 21-ig. — A kassai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 22-ig.— Az eperjesi tszéknél II oszt. jegyzői áll. febr. 22-ig. — A szombathelyi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 22-ig — Az újaradi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 22-ig. — A veszprémi jrbságnál aljegyzői áll. febr 22-ig. — A bártfai jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. febr. 24-ig. — A szombathelyi jrbságnál a 1 b i rój áll. febr. 26-ig. — A sz-somlyói jrbságnál járás­birói áll. febr. 26-ig. — Az egri tszéknél birói áll. febr. 28-ig. — A hajdu-szoboszlói jrbságnál albirói áll. febr. 28-ig. — A lugosi tszéknél jegyzői áll. febr. 29-ig. — A szakolcai jrbságnál aljegyzői áll. febr. 29-ig. — A zombori jrbságnál albirói áll. febr. 27-ig. - A tekéi jrbság­nál albirói áll. febr. 29-ig. — A pécsi tszéknél díjas joggyakor­noki áll. márc. l-ig. — A nagy-körösi jrbságnál albirói áll. márc. 1 ig. — Az ó-becsei jrbságnál aljegyzői áll. márc. l-ig. — A kézdi­vásárhelyi tszéknél és a sepsi-szt.-györgyi jrbságnál egy-egy díjas jog­gyakornoki áll. márc. 14-ig ény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents