A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 7. szám - A magánvégrendeletek alkotása tárgyában kiadott igazságügyministeri utbaigazitás

28 a JOG. különösen e körülményre kell kiterjednie s ez alól eltérésnek az esetben sem lehet helye, ha a biztosított biztosító társulat indítványára megindított bűnvádi eljárás folyamán ezen sértett fél előbbi indítványát visszavonja, mert a btk. 382. §-ában meghatározott bűntett miatti eljárás független lévén a sértett magánfél indítványától, ezen bűntett fennforgása vagy fenn nem tartása hivatalból állapítandó meg s minden adatok, melyek c bűntett elkövetésére nézve irányadók lehettek, melyek annak elkövetésénél a tettes elhatározó motívuma gyanánt szolgálhattak, s melyeknek léte vagy nem léte a birói megállapításra befolyást gyakorolhat, éppen ugy megvizsgálandók és megállapitandók az esetben, ha a kárkövetelő közbenjöttével, mintha e nélkül folynék a bűnvádi eljárás. Ezen szempont fentartása mellett F. Frigyes, P. Ferenc, H. Mihály, P. Balázs, M. Ferenc, V. Dána és M. András, kik különösen miután a panaszló fél a végtárgyalás 5-ik napján vádinditványát visszavonta, és a Hl. §. alapján csak a 382. §-ba ütköző s hivatalból üldözendő törvénysértés vádja maradt fenn, többé már nem mint vádlottak, hanem csakis mint tanúk szerepeltek, vallomásaikra meg lettek volna esketendők, a minek elmulasztása, a bizonyítási eljárásnak oly lényeges fogyatkozását képezi, hogy csak annak pótlása után lehetséges a fenforgó bűnvádi ügy érdemleges felülvizsgálása, ugyanazért mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének feloldása mellett ezennel ntasittatik az elsőfokban eljárt kir. járásbíróság, hogy fenntartva a biztositó társaságnak az 1886. február 8-án tartott végtárgyalás alkalmával kijelentett visszalépését a bűnvádi eljárás iránti indítványától — mint a mely visszalépési nyilatkozat a kellő alakban tétetvén, érvényét illetőleg a végtárgyalástól teljesen független — rendeljen új végtárgyalást s a kérdéses tanuknak megesketését, a mennyiben az állítólagos büntársaságon kivül ellenük más akadályozó ok nem forog fenn, azok újabb kihallgatása s vádlott észrevételeinek meghallgatása után rendelje el és foganatosítsa ; továbbá mindazon tanuknak eskü alatt foganatosítandó kihallgatása után, kik a vizsgálat során lényegesb vallomást tettek s kik ellen alapos aggodalom nem forog fenn — s egyáltalán egy újabb szabályszerű végtárgyalás megtartása után s ennek fejleményeihez képest — hozzon új Ítéletet. A bizonyítási eljárásnál figyelem lesz fordítandó a btk. 422. §. utolsó bekezdésének rendelkezésére is s ennek alapján lehető tüzetesen kiterjesztendő a bizonyítási eljárás arra is, hogy a kérdéses tüzesetbői folyólag, a vádlott tulajdonát nem képező épületekre s egyéb tárgyakra tüz veszélye bekövetkezhetett volna-e vagy sem ? Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd ügyeiben segédei által rendszeresen űzött bélyegröviditések miatt maga az ügyvéd is fegyelmileg vád alá helyezhető. A m. kir. Curia (1888. január 21-én 687/F. 1887 ): A kassai m. kir. pénzügyi igazgatóság által, Szabó Elek ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyben határozott: A kassai ügyvédi kamarának 1887. évi november hó 8-án 512. szám alatt kelt vád alá helyezést elrendelő határozata az abban felhozott indokoknál fogva annyival is inkább helyben hagyatik, mert habár valónak bizonyulna is panaszlott ügyvédnek azon védekezése, hogy a panasz tárgyát képező bélyegröviditéseket volt segédjei követték el, ezen körülmény őt az 1874. évi XXXIV. t.-c. G4. és következő szakaszaiban meghatározott felelősség alól fel nem mentené, mert rendszeresen űzött törvényellenességek képezvén a feljelentés és eljárás tárgyát, azon ellenvetés — hogy az ügyvéd szakadatlanul mellőzte az ügyvédi hivatásával járó felügyeletnek kötelességszerű teljesítését — még valódisága esetében sem mentené fel ötet a fegyelmi felelősség alól. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülési döntvénye. 39. szám. A csödtömeggondnok részére az illetéki díjjegyzék 24. tétele »Csó'dre« vonatkozó részének 12., és a 85. tétel 10. pontjában biztosított illetékmentesség kiterjed-e azokra a perekre, melyeket a csödtömeggondnok a csődtömeg ellen fennálló követelések és az ezek alapján szerzett végrehajtási zálogjogok hatálytalanítása céljából ind/// (Az 1887. évi 8,286. számhoz.) Határozat: A csődtömeggondnok részére az illetéki díjjegyzék '24. tétele „Csődre4- vonatkozó részének 12. és a 85. tétel 10. pontjában biztositott illetékmentesség azokra a perekre, melyeket a csődtömegNyomatott a „Pesti kSnwnvomda-rés: gondnok a csődtömeg ellen fennálló követelések és az ezek alapján szerzett végrehajtási zálogjogok hatálytalanítása céljából indit, ki nem terjed. 'Indokok: E döntvényre okúi a kérdésben foglaltakhoz képest a csődtömeggondnok bélyegkötelezettségének kérdése szolgált oly általa indított megtámadási perekben, melyeknek tárgyát a csődtömeg ellen fennálló, de a csőd eljárás keretén belől nem kifogásolható követelések képezvén, azok hatálytalanítása végett az 1881. évi XVII. t.-c. I. Rész. III. Fejezete alapján a tömeggondnok volt kénytelen támadólag fellépni, illetőleg ez érdekből saját felperessége alatt keresetet indítani. Az 1882. évi január 1-ével életbe lépett 1881. évi XVII. törvénycikkben foglalt csődtörvény a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok szempontjából is elvi jelentőségű lényeges utasításokat foglalván magában, a m. kir. pénzügyminiszter már az 1881. évi XXVI. t.-c. 29. §-a alapján az 1882. évi május hó 1-től kezdődő érvényességgel kiadott díjjegyzékben módosította az odáig érvényben volt díjjegyzék 85. tétele 10. pontjának ama határozatát, mely szerint a tömeggondnok és hitelezők választmánya csak annyiban élvez a csődtömeg kezelésére vonatkozó ügyletekben bélyegmentességet, »a mennyiben pereket nem folytatnak ? hogy ezt annyiban élvezik«, a mennyiben cselekvő pereket felperesként fo!ytatnak« : — és ugyanez vétetett át a m. kir. pénzügyminiszter által — a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg — 1882. május 10-én 27,416. sz. a. az illetékszabályoknak az új csődtörvény rendelkezéseivel szemben miként való alkalmazása iránt kiadott s a magyarországi rendeletek tárának 1882. évi folyamában 103. sz. a. közölt rendelet 12-ik pontjába is, mely rendelkezés aztán a jelenleg érvényben álló díjjegyzék 24. tételének »Csőd«-vezérszava alatt a 12— és 85. tételének 10. pontjába foglaltatott. Tekintve a díjjegyzék most idézett pontjait, kétségtelen, hogy a tömeggondnok a csődtörvény I. Rész. III. Fejezet alapján általa felperesként folytatott perekben, melyek által a csődeljárás keretéből kilépve, rendes peresfél minőségében jelentkezik, az általános illetékszabályok alá esik, s bélyegmentességben ép úgy nem részesül, mint nem részesült a csődtömeg képviselete az ezelőtti illetékszabályok értelmében a régi csődtörvény 32. §-a alapján indított külön perekre nézve. Az idézett pontokban előforduló »cselekvő per« kifejezés, mely különben sem meghatározott jogi fogalmat nem rejt magában, sem hazai törvényeink, vagy joggyakorlatunkban nem ismeretes, ezek szerint nem jelenthet mást, mint a tömeg képviselete által a csőd eljáráson kivül megindított, vagy folytatott külön pereket s a »cselekvö« jelző a fenforgó esetben csakis a tömegképviselet részéről e perekben mint felperes által kifejtett támadó szerepre s nem a per tárgyának minőségére vonatkozik. Ez okból ki kellett mondani, hogy a csődtömeggondnok részére az illetéki díjjegyzék 24. tétele »Csőd«re vonatkozó részének 12., és a 85. tétel 10. pontjában biztosított illetékmentesség azokra a perekre, melyeket a csödtömeggondnok a csődtömeg ellen fennálló követelések és az ezek alapján szerzett végrehajtási zálogjogok hatálytalanítása céljából indit, ki nem terjed. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten^ 188-i. évi január hó 27-ik napján tartott teljes tanács üléséből. Hitelesíttetett: a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1888. évi február hó 1 én tartott teljes tanács ülésében. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : Herger Miksa e , kaposvári tszék., bej. márc. 27., félsz, április 27 , csb. Holics Gyula, tmg. Vörös János. — Graeser Jó/.sef e., maros-vásárhelyi tszék., bej. márc. 8, félsz. márc. 27, csb Horváth Miklós, tmg. Pap Sándor. — Zeisel István e., nyitrai tszék., bej. febr. 29, fels*. márc. 27, csb. Sándor Géza, tmg. Lulyák Antal. — Szabó és Schömvald e., budapesti ker.- és váltó-tszék, bej. márc. 10, félsz, április 7, csb. Istvánffy József, tmg. Szivák Imre. — Fögler K. szül. Apelczeller Katalin e., 1877-ben, elrendelt csőd most már az 1881. évi XVII. t.-c. II. része szerint kezeltetik, pécsi tvszék, félsz márc. 2, csb. Pilch Antal, tmg. Szucsics Károly. — Griinfeld Márk e , újvidéki tvszék, bej. febr. 29, félsz. márc. 14, csb. dr. Gedeon Albert, tmg. Polit Mihály. - Rosinger Ferenc és neje e pécsi tvszék, bej. márc. 2, félsz márc 23, csb. Pilch Antal, tmg. Fischer Ferenc. — J. Hándler e., temesvári tvszék, bej. febr. 27, félsz. márc. 12, csb Virter Antal, tmg. dr. Weldin József. Pályázatok : A temesvári jrbságnál j á r á s b i í ó i áll. febr. H i£ — A tiszafüredi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. 14-ig — A székesfehérvári kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 11-ig. _ A b.-gyarmati jrbságnál al birói áll. febr. 15-ig. — A nyitrai kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 12-ig. — A pécsi tvszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 16-ig. — A galgóczi jrbságnál aljárásbirói áll. febr 16-ig. -- A sz.-somlyói jrbságnál aljegyzői áll. febr. 16-ig. iény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)