A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 7. szám - A magánvégrendeletek alkotása tárgyában kiadott igazságügyministeri utbaigazitás

TI j o a. 27 tott tömeggondnoki díjaknak is a megfizetésére. (1887. június 7-én ( 490. váltósz.) A keresk. törvény 329. §-ának végpontja szerint, ha a tel- i jesités napja vasárnapra vagy valamely közönséges ünnepre esik. a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. Ezen rendelkezés általános és nem csupán azon esetre szól, midőn a szerződés annak megkötésétől számítandó bizonyos idő eltelte után teljesítendő. A budapesti Y. ker. járásbíróság' dr. Berezeli Antal ügyvéd által képviselt B. és L. cég felperesnek dr. Weisz Gábor ügyvéd által védett M. Adolfné alperes elleni 300 frt 18 kr. s jár. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A keresk. törv. 329. §-a értelmében, ha a teljesítés napja vasárnap vagy ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon lévén teljesíthető, alperest az 1886. okt. 31-én lejárt részlet kifizetésében késedelmesnek tekinteni nem lehetett, mert 1886 okt. 31-ike vasárnap, november 1-seje pedig közönséges ünnep és úgy a f. évi november 2-án teljesített fizetés kellő időben teljesítettnek tekintendő volt. Az A. alattiban jelzett »a napon pontosan (pünktlich am Tage)« a kifizetés a törvény rendelkezéseitol eltérő megállapodásnak szintén nem volt tekinthető, mert az A. alattiban más határidők is foglaltatnak, melyek nem ünnepnapra esnek és így határozott kifejezése nélkül annak, | hogy alperes ünnepnapon is köteles fizetni, őt ezen fizetés telje- ! sitésében késedelmesnek tekinteni nem lehetett. Miután pedig a többi részletfizetéseket pontosan teljesítette, felperest keresetével elutasítani kellett. (1886. dec. 22-én 92,133. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest végrehajtás terhe alatt kötelezi, hogy a leszállított kereseti 250 frt 10 kr. tőkét s jár. 8 nap alatt felperesnek fizesse meg. Indokok: Alperesnek egyedüli ama védekezése, mely szerint az A. alatt csatolt szerződéseken. 1886. évi okt. 31-én kötelezett fizetést a keresk. törv. 329. § a végpontja értelmében még 1886. évi nov. 2-án még kellő időben teljesítette, nem bir törvényes alappal, mert A. alatt csatolt szerződésben az, hogy a I fizetés pontosan a kitett napon teljesíttessék, világosan ki van kötve, mihez képest alperes a kereskedelmi törvény 322. §-a értelmében a fizetést tekintet nélkül arra, hogy ezen nap vasárnap, a reá következő nap pedig közönséges ünnepre esett, a szerződésileg kötelezett napon, tehát 1886. okt. 31-én tartozott teljesíteni. A keresk. törv. 329. §-a végpontja- ezen első pontjából kitetszőleg csak ama esetben irányadó, ha a szerződésben a teljesítés napja nem naptári nap szerint lett meghatározva, hanem a kötelezettség a szerződés megkötésétől bizonyos idő (napok, hetek, hónapok) stb. eltelte után teljesítendő, mely eset ezúttal fenn nem forog. Minthogy pedig alperes a szerződés szerint 1886. okt. 31-én kötelezett fizetést saját beismerése szerint is csakis 1886. nov. 2-án a fentebbiekhez képest, tehát elkésetten teljesítette, minthogy továbbá a kereseti követelés ellen más irányban kifogást nem tett, őt annak megfizetésében elmarasztalni kellett. (1887. szept. 1-én 245. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az eljáró elsőbiróságnak Ítélete, tekintve, hogy a keresk. törv. 329. §-a végpontja általános s nem csupán azon esetre szóló rendelkezést tartalmaz, midőn a szerződés annak megkötésétől számítandó időnek eltelte után teljesitendő, indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. dec. 9-én 1,043. sz.) Bűn-ügyekben. Miután a bordó csak a szállított szesz elhelyezésére nem pedig annak megőrzésére szolgál, a fuvaros, ki a hordó kifurása utján 1 frt 20 kruyi értékű szeszt eltulajdonít, csak a kihágási btk. 120. §-a szerint minősülő tulajdon elleni kihágásban mondható ki vétkesnek, nem pedig a 836." §. szerint minősülő lopás bűntettében. (Btk. 336. §. 3. p.) A marosvásárhelyi kir. törvényszék (1886. május 11-én, 2,328/86. b. sz.): Lopás bűntette miatt vádolt J. Mátka az autali elleni bűnügyben itélt: Vádlott a Sch. Mór kárára elkövetett, a btk 333. § ában körülirt a 336. i; 3. pontja szerint minősülő^ és 340. §. utolsó tétele értelmében büntetendő lopás büntette alól a bpr. 288. §-a alapján téuyálladék hiányában felmentetik, ellenben az ugyanezen egyén kárára elkövetett, a btk. 334. §. szerint minősülő lopás vétségében vétkesnek mondatik ki, a 339. §. alapján a btk. 91. §. tekintetbe vételével s az 54. §. értelmében a btk. 341. §-ában előirt mellékbüntetések mellőzésével tizennégy napi fogházra Ítéltetik stb. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1877 február 21-én, 3,039/1886. sz. a.) : Az elsöbiróság ítéletét részben megváltoztatja és vádlottat a Sch. Mór kárára elkövetett a btk. 333. §-ban irt és a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondja ki bűnösnek és ezért a btk, 340. §-a alapján hat havi börtönre és a btk. 341. §-ának rendelkezésénél fogva négy évi hivatalvesztés s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itéli, stb. A m. kir. Curia (1888. január 4., 4,964/87. b. sz. a.): Mindkét alsóbb fokú bírósági Ítélet megváltoztatásával, vádlott nem az alsóbb bíróságok által kimondott lopás bűntette s illetve vétsége miatt, hanem a kihágási btk. 126. §-a szerint minősülő s azon §. szerint büntetendő tulajdon elleni kihágásban mondandó ki bűnösnek s a miatt 8 napi elzárásra Ítéltetik. Indokok : A vizsgálat és végtárgyalás adatai vádlott beismerésével teljes bizonyítékot nyújtanak arra nézve, hogy vádlott a káros számára egy hordó szeszt czállitott és hogy ő azon hordóból, az abroncs félre tolásával, az abroncs helyén eszközölt fúrással három liter szeszt saját céljaira kifolytatott s azután a furl helyet bedugván, azt a vissza tolt abroncscsal elrejtette. Minthogy tehát a jelen esetben a kérdéses hordó csak a szállított szesz elhelyezésére és nem annak megőrzésére szolgáló készülék gyanánt jöhet tekintetbe, a vádlottat terhelő bűncselekmény minősítéséül másodbiróságilag alkalmazott 336. §. 3. pontja a büntetőtörvénykönyvnek helyet nem foghat, annál kevésbé pedig az elsöbiróság által alkalmazott 334. §., minthogy a lopott szesz értéke 1 frt 20 krban adatott fel, a miért is azon Ítéletek megváltoztatásával, vádlott az ellopott s élvezeti cikket képező 1 frt 20 kr. értéket képviselő szeszre való tekintettel a btk. 126. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágásban volt vétkesnek kimondandó s a miatt az Ítéletben meghatározott módon büntetendő. A btk. 311. §-a rendelkezései az illető egész fejezetre kiterjedvén : az ugyanott említett „sértett" alatt általában a kárköve telésre jogosított fél értendőA m. kir. Curia (halált okozott súlyos testi sértés bűntettével vádolt D. Mihály elleni bűnügyben, stb.).... (1887. november 18. 2,013. sz. a.) A btk. 382. §-ában körülirt csalás büntette (biztosított vagyon felgyújtása) hivatalból üldözendő levén, az eljárás akkor is folytatandó, ha a feljelentő bizt. társaság visszavonja panaszát. A btk. 382. §-ában körülirt bűntény csak akkor áll be, ha a biztosított vagyon felgyújtása által lényeges haszo í származik. A nagykikindai kir. törvényszék (1886. február 18-án, 999/188t\ b. sz. a.): Csalás bűntettével vádolt H. Ábrahám s társai elleni bűnügyben itélt: 1. rendű vádlott H. Ábrahám a btkv 379. és 382. §§-aira alapított csalás bűntettének vádja és következményei alól felmentetik. A többi vádlottak irányában pedig a btk. 379. §-ába ütköző csalás bűntettében való bűnrészesség miatt megindított fenyítő eljárás megszüntettetik, stb. A budapesti kir. itélö tábla (188ti. november 8-án, 20,142/1887. b. sz. a.): A kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helyben, nem felebbezett részében érintetlenül hagyja, stb. A m. kir. Curia (1887. december 23-án, 4,160/1887. b. sz. a.1 : A btk. 382. §-ába ütköző cselekményre irányzott vádnak elbírálásánál a bizonyítás lényeges kérdését és szempontját képezi; vájjon a biztosított vagyon leégéséből jelentékeny hasznot várhatott-e azon vagyonnak tulajdonosa ? A btk. ugyanis a csalás fejezetébe osztván a biztosított vagyonnak — a mennyiben ugyanis ez által mások vagyona nem veszélyeztetik és így a 422. §. utolsó bekezdésében meghatározott eset fenn nem forog — a tulajdonos általi felgyujtását: ezzel világosan kifejezi, hogy e cselekményt, a gyujtogatásnak ezen esetét — a ravasz úton való nyerészkedésre irányzott fondorlatok egyik »specialis« fajának tekinti. A 382. £-ba ütköző törvénysértés, tehát a csalás elkövetésének csak különös eszköze, módozata levén, a nyerészkedés és a biztosított vagyonnak a tulajdonos általi felgyújtása között szoros összefüggés mutatkozik, annyira, hogy a nyerészkedés és a gyújtás ez esetének rendszerinti elhatározó motívumát képezi. Annak megítélése tehát, hogy elkövettetett-c a btk. 382. ij-ában meghatározott cselekmény, kikerülhetetlenné teszi annak megvizsgálását, megítélését és megállapítását, vájjon a vádlott vagyoni érdekében állott-e a biztosított dolog eíégése? Es minthogy e szempont megítélésénél lényeges körülmény a biztosított dolog valódi értékének viszonya a leégés által kilátásban levő értékhez, a biztosított összeghez; ez okból a vizsgálatnak és a megállapításnak