A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 5. szám - A nem illetékes bíróságnál beadott kereset félbeszakitja-e az elévülést?

1-2 A JOG. tervtől, eszközöktől, a mennyiben ezt előre látnia lehetett vagy kellett volna. Merev dolus tanunknál, mely szerint p. o. Berecz sem lett volna halálra Ítélhető, ezt helyesebbnek tartjuk. Általában dolus és culpa, tettes és segéd, subjectiv és objectiv irány controversiáiban vajúdó büntetőjogunk egyik józan reformját a gyakorlati ethikától és helyesebb lélektani alaptól várjuk. A kísérlet oly actus, mely része a tettek vagy mulasztások sorozatának, melyek a büntettet constituálták volna, ha a bevégzést nem gátolta volna a tettes elállása vagy más ok. Nem zárja ki a kísérletet, ha a tervezett bűncselekmény végrehajtása lehetetlen volt, mert az ahoz szükséges tényállapot — a tettes tudtán kivül — nem forgott fenn. Hogy csak előkészületi cselekmény vagy kísérlet forog-e fenn, jogkérdés (sect. 72.), tehát azt nem a jury dönti el. Érdekes jelenség, hogy a kísérlet tanában a most is fenálló joggyakorlat és uralkodó jogérzet szerint az objectiv lehetetlenség nem zárja ki a bűnös akarat sujtását, vagyis a subjectiv irány (á la Buri) conserváltatik. Mi ezt a büntetőjog alapjairól táplált, a kontinensen uralkodóktól nagyrészt eltérő nézet folytán helyeseljük, de a kísérlet minden dófinitióját a törvényben hiábavalónak, feleslegesnek, sőt károsnak tartjuk. E részben a concret eset szerint kell a bírónak dönthetnieA felségsértés (sect. 75.) eseteiből több avult elhagyatott, azok egyrésze most is hütlenségi eseteink többjére emlékeztet, így a hadviselés a felség ellen, idegen hatalom behívása, ellenség segítése, conspiratio stb. Felségsértés esetében a felség megengedheti a lefejeztetést a kötél általi (rendes) kivégzési mód helyett, (u. o.) Csak ezen bűntettnél kell tagadás ellenében egy helyett legalább két tanú s az üldözés joga 3 év alatt évül el. (sect. 76.) Mellőzve a bűnszövetség, lázongás (r i o t), izgatás (s e d itious words, libel, eonspiracv), párbaj, bűntettre szegődés, kalózság elleni iutézkedéseket (sect. 73—110.) a vesztegetés és kísérlete szigorú büntetését emiitjük fel, mely birói és más tisztviselőt egyaránt ér és ha«valamely állás elnyerése képezi célját, 7 évi kényszermunkával (a mi fegyházunkkal) büntetendő, (sect. 111—113.) A biróság előtti hamis nyilatkozat (fél, tanú, stb.) vagy hamis jelentés (minek bizonyításához két tanú kell), hamis bizonyíték használata, szövetkezés ártatlan üldözésére, a bíró vagy j esküdt akadályozása tiszte teljesítésében fenyegetés, vesztegetés, j vagy más csalárd eszköz által, ily módon tanú rávétele, hogy ne j valljon (ez esetekben a ráálló tanú, esküdt stb. is büntettetvén), | drákói szigorral üldöztetnek, (sect. 119—129.) Ezzel szemben az igazságszolgáltatás méltóságára és a közerkölcsre valódi satyra a mi büntetőjogunk, mely az eskütételig a legarcátlanabb hamis vallomást, esetleg hamis visszavonását büntetlenül türi és ezáltal ugy szólván provocálja az igazságszolgáltatás meghamisításának kísérleteit. Dr. DelPAdami Rezső. Sérelmek. * I. A székesfehérvári járásbíróság. A vidéki járásbíróságoknak megterheltetése csak akkor tűnik ki, ha ügyforgalmukba betekintünk. Nemcsak a fővárosi, de vidéki ügyvédek és közönség érdeke, hogy a beadványok gyors és alapos elintézést nyerjenek s a bíróságok e két kelléknek megfelelni csak kellő számú erők alkalmazása mellett képesek, minthogy különben az egyik a másik rovására kárt szenved. A székesfehérvári kir. járásbíróság ez idő szerinti munkaereje ljárásbiró, 2 albiró, 2 joggyakornok; az elmúlt évben e bírósághoz 16,258 beadvány érkezett s elintéztetett a hátralékkal 16,544 ; mi viszonyítva 1885. évhez, midőn egy albiróval nagyobb volt a munkaerő, kedvező, mert 3,695 beadványnyal 1886-ban több érkezett és 4,167-el több intéztetett el. S minthogy ez eredmény csak nagy munkaerő megfeszítéssel volt elérhető, mely azonban hosszabb ideig ki nem tartható, igen üdvös lenne, ha a székesfehérvári ügyvédi kamara * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig. által hangoztatott azon kérelmet, hogy a kisegitőkép ez idő szerint Moórott levő albirót, a fehérvári járásbírósághoz visszahelyeznék, az illetékes körök meghallgatnák. Széke sfehérvári. II. Mily gyorsan dolgoznak az abrudbányaikir.járásbíróságnál? Az abrudbányai kir. járásbírósághoz irodámból egy kielégítési végrehajtási kérvény küldetett el, melyet az első példányra vezetett feljegyzés szerint ott 1886. évi július hó 11-én igtattak. A kérvény a kérelem értelmében elintézést nyert 1886. évi október hó 8-án és nekem ma, azaz 1887. évi január hó 25-én kézbesittetett. Dr. Wittmann Mór, btuiapesti ügyvéd. III. Szóbeliség és közvetlenség a bpesti V. ker. járásbíróságnál. (Nyilatkozat.) A »Jog« mult heti számában »Szóbeliség és közvetlenség a budapesti V. ker. járásbíróságnál* cím alatt megjelent közlemény azon félreértésre szolgáltatott alkalmat, mintha az illető »sérelem« l'orster biró ur ellen irányult volna. Ezzel szemben kijelentem, hogy e félremagyarázásra a »közkedveltségnek örvendő,« »daliás termet« epithetonok okot adhattak ugyan, de másrészt a ki Forster ur birói működését ismeri, annak tudnia kell, hogy a nehézményezett eljárás az ő eljárása nem lehetett. Egy, a kivel megtörtént. Irodalom. Szemelvények a tőzsdebiro'sáfr gyakorlatából. A budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága által hozott határozatok és ítéletek gyűjteménye. A tőzsdetanács megbízásából közli: dr. F é 1 e g y h á z y Ágoston, ügyvéd és tőzsdei jogügyi titkár. Budapest. — A roszakarat és tudatlanság régóta áskálódik a budapesti tőzsdebiróság ellen. Nyílt és alattomos ellensége bőviben akadt, kik minden kákán csomót kerestek ezen biróság ítéleteiben és kik idétlen támadásaikkal. valóban nagy próbára tették azon férfiak türelmét és önfeláldozó odaadását, kik ezen intézmény működését a forgalom igényeinek megfelelővé, formailag és tartalmilag is jogásziabbá tenni folyton törekednek és — sikerrel. A tőzsdebiróság fejlődésében az 1881 : LIX. t.-cikk kétségkívül nagy jelentőségű fordulatot jelent. Annak 94 — 99. §-ai az előbb mintegy különleges és különálló, nagyrészt szervezetlen intézményt egyrészt közelebb hozták az ország általános birói szervezetéhez és annak keretébe beillesztették, másrészt működését szabályozták és lehetőleg elhatárolták. Ezen idő óta, mondhatni, egészen más szellem lengi át ez intézményt. Biróság lett, bírósági önérzettel és tudatával azon functiók fontosságának, melylyel fel van ruházva. Iudicaturájában is birói felfogás, birói egyöntetűség kezd meghonosodni; szóval mindinkább kifejlődnek azon tulajdonságok, melyek egy consolidált igazságszolgáltatás előfeltételei és jellemvonásai. Ezt a meggyőződést tágabb körökbe vinni; bizonyságot adni arról, hogy megfelel a tőzsdebiróság azon rendeltetésnek, melyet a törvényhozás az új szervezettel e bíróságnak adott, — ez célja a címben jelzett itéletgyüjteménynek. Ez a legjobb módja egyúttal annak, hogy elnémittassanak azon követelések, melyek időnként, de mindig a viszonyok teljes ismeretlensége folytán a tőzsdebiróság eltörlése mellett hangoztatnak. Ezen itéletgyüjtemény 311 lapon 70 Ítéletet tartalmaz az 1882 — 1886. időszakból. Es ha áttekintjük ezen Ítéletek tartalmát, ugy meg kell vallani, hogy a tőzsdebiróság judicaturája oly változatos, oly sokoldalú, hogy alig létezik biróság az országban, mely mérkőzhetnék e tekintetben vele. A kereskedelmi és forgalmi élet minden teréről találni itt kérdéseket, melyek a legvitálisabb érdekeket érintenek. De találni itt érdekes jogi problémák megoldását is és mondhatni, hogy nem az igazság rovására. Ránk jogászokra, különös ingerrel bir ezen ítéleteket olvasgatnunk, melyek legnagyobb részében az a természetes érzék az igazságosság iránt, az az iskolabölcseségtől ment egészséges laikus észjárás kandikál ki minden indokból, mit semmi tudomány meg nem adhat, de melyen azután semmi tudákos s ág ki sem foghat. Sok helyütt meglepően ugyanazon felfogás tükröződik vissza bizonyos jogi cselekvények vagy mulasztások perjogi és érdembeni jelentősége iránt, melyet a Curia